Világvégi vasárnapok ((2. rész))


A zsíros, sárga mosogatólé habja,
mint fiatalabb koromban a fürdővíz tetején a hófehér hegyek.

Olyan homályos, tompán látható lehettem
a hőmérséklettől összetöpörödött,
kipukkangató, olvadó, lúdbőrös habhegyek alatt,
abban az elhasznált, megsárgult,
egyre langyosabb, lassan jéghideg vízben,

mint a mosógató alján felejtett harminc centis éles kés. Várok.

Ha ki akarod majd húzni a dugót,
                                               magadat biztosan megvágod.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.