Nadardiam

fürtös kalácsból szőtt falak-
majd a minden körbesző!
póklábakon gubó szalad,
s rebben, kertben szárnya nő,
elreppen, ahogy a ház is,
s később nagy virág lep el
koldust, kint épp Orgon ázik,
taknya nyálán vért tesz el.

S a minden bongó kerekéből
jó istenünk - lám kilép,
botjával rajzol egy virágot,
így boldog lesz majd, aki szép.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.