NAPLÓK: Élek Legutóbbi olvasó: 2026-03-25 20:16 Összes olvasás: 51991| 68. | [tulajdonos]: Élek | 2009-08-11 11:29 | 09. 08. nemtudom
Valami baj van a testvéremmel.
Sosem volt közöttünk igazi nővér-húg kapcsolat, ő engem irigyelt a szabadságomért, én őt az úttörés erejéért, ő szép volt, én szebb voltam, ő kedves, én túl őszinte.
Kis segítséggel nem kapta meg a cserediák ösztöndíjat Amerikába, erre megnyert egy megyei angol versenyt és meg sem állt Londonig. Onnan meg továbbment, csak úgy, miért is ne lenne nagyobb a világ? Tizennyolc éves volt ekkor. A professzorait lenyűgözte a sheffieldi akcentusa, nem esett nehezére ideje korán summa cum laude diplomát kapnia, elsőként vehette át az ünneplő tömeg előtt. Értett hozzá, hozzájuk is, egy széles mosollyal lekenyerezett bárkit, akárkit! Talán még engem is.
Tanítani kezdte, amit tudott, mellette írt, olvasott, fordított, játszott, olyan jól játszott, hogy egyszerű tolmács- konferansziéból Kanadába vitte volna a színház. Vitte volna.
Egy névtelen telefonnal kezdődött talán. Talán nem.
Volt-e csalás, hűtlenség, értelme szakításnak, és újrakezdésnek, nem tudom, talán úgy öt éves lehet. A gyerek jött, házasság lett, írás, olvasás, fordítás, játék ment, tanítás maradt. Tanította tovább, amit tudott, mert értett hozzá.
De nem kellett újabb telefon a változáshoz. Egy nő azt megérzi. Talán a férfi is.
Túl sok a talán!
Tény, hogy azóta van egy gyönyörű kislány, saját lakás, három szoba két személyre, új-, jobb iskola, nagyobb, vörösebb diploma, mint az azelőtti, publikálás művészeti oldalakon, előadás tartás külföldön, PhD itthon, nappalin, ösztöndíj neves professzorok ajánlásával, van jövő, van mire várni, csak várni kell.
De akkor miért sír a gyerek, és az anyja? Miért mosolyog szélesen a szája, ha a szeme meg se rebben? Miért játszik, talán még önmaga előtt is?
Valami baj van a testvéremmel!
Nem vele élek. Mégis, hogyan segíthetnék? | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
