NAPLÓK: nélküled
Legutóbbi olvasó: 2025-11-12 18:43 Összes olvasás: 206409| 261. | [tulajdonos]: ezt pl szeretem | 2016-04-14 21:02 |
Sopotnik Zoltán: Futótavasz
Kihordják a tóhoz a bútorokat.
Öreg házaspár, tele fájdalommal.
Látszólag öreg. Látszik az arcukon
az utolsó esély. Két fa között a
nappali, kicsit odébb, a bokornál
a konyha. Tavaszkezdéstől ezt
csinálják: reggel jönnek, este pedig
szedik a sátorfát. Mint a múltat.
A közöset. Amitől alig kapnak
levegőt. A világítótorony-őr és a
felesége. Visszafelé keresik az
az összefüggéseket. És a fiukat,
Robit, aki tizenöt éve tűnt el éppen
itt. Beugrott a vízbe az esküvő után,
hogy másik életet fog élni. Vitte az
asszonyt is magával. Az apa hiába
merült alá évekkel később, nincs
ott másik világ, jobb fajta város.
Csak ócska kacatok a kéklő iszapba
fúródva. Meg egy valamilyen okból
még működő tévé, ami, ugye, lehetetlen.
És a tévében egy fiatal házaspár,
amint a szokásos életüket élik éppen.
Nagyon hasonlít. De mégsem.
(Egyik sikerületlen versem csattanója ezt a versvéget kopizta, be kell lássam.) |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
