NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-11-22 21:45 Összes olvasás: 207855| 1611. | [tulajdonos]: shame | 2021-09-13 17:46 | A szégyen mélyül az idővel. Talán, mert közben öregszem, nem tudom, de egyre kétségbeejtőbben szégyenteljesnek látom, h képes voltam magam beleképzelni ebbe a szerepbe. Nemcsak, h léptem, hanem, h egyáltalán felmerülhetett bennem, h magamra úgy gondoljak vele kapcsolatban. Igazából az elbúcsúzásom is szégyellem ma, pedig azt nem szoktam, nem volt jogom ahhoz sem.
Hogy egy sztorinak mi volt a lényege, rendszerint utólag derül ki. Az is, hogy milyen emberek voltak a szereplők. Mindkét dolog akár többszörösen is megtörténhet. Nincs végső verzió, csak utolsó van.
Ma idegen tájon, idegen légkörben, idegen fajok között próbálok megmaradni, amik közül ő is csak egy volt, de amíg volt, olyan volt, mint vmi bódítószer a túléléshez. Napi öröm, még akkor is, ha merő gyötrelembe csomagolva, mint az utolsó 1- 1,5 évben. Most ugyanaz a megszerethetetlen táj, azok a lények, akik nem fognak se látni, se szeretni, akiket soha nem fogok tudni szeretni én sem, az a bolygó, ami felszámol mindent, ami vagyok, szal ugyanaz, mint eddig, talán kicsit magasabb fokozaton. Csak most már, h nincs, érzéstelenítés nélkül csinálom. Illetve nem takarja előlem azt se semmi, h mit is csináltam, amíg be voltam bódulva. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
