| kedves amiga, azt kell mondjam, mivel itt mintha vitatkoznánk, azaz az igazságot keressük, az igazság mibenlétére vonatkozó, egymásnak ellentmondó állítások vizsgálatával, ami során megpróbáljuk megítélni, melyik állítás járul hozzá az igazság megismeréséhez és melyik nem, hogy bár teljes mértékben egyetértek abban, hogy isten mint olyan kérdésében meglehetősen érdektelen az imént kivesézett és hamisnak talált "jóslat", hogy nem egyszerűen kár róla beszélni, hanem kár volt felhozni, és ha már valaki felhozta, azaz az igazságnak fenntartott edényünkbe tiszta igazság helyett szennyvizet töltött, akkor ezekután nem maradt más választásunk, mint hogy megpróbáljuk kivizsgálni, mennyi benne a tiszta víz és mennyi a szennyezett rész, és amit hamisnak találunk (de mondhatnám úgy is, hogy a sátántól valónak) azt eltávolítjuk az igazság, azaz isten számára fenntartott poharunkból. a magam részéről kissé bizalmatlan vagyok az iránt, aki ezt a hamisságot előadta, nem személyes okból, csak csökkent bizalmam az ítélőképességében, abban, hogy legközelebb nem egy hasonló hamisságot fog előadni, nem mert szándékosan akarna megtéveszteni, hanem mert nem képes különbséget tenni. de ez a bizalom-megingás nem helyes, nem is vagyok rá büszke, hisz mindannyian emberek vgyunk és tévedhetünk. úgyhogy ezennel mindjárt meg is követlek érte. add elő következő mondandódat istenről, és ígérem, előítéletek nélkül fogok hozzá viszonyulni. |
