NAPLÓK: matériális ellenpont Legutóbbi olvasó: 2024-11-24 00:10 Összes olvasás: 28463| 8. | [tulajdonos]: folytatás... | 2007-11-04 01:53 | Még egy apróság, ami személyes kudarc, és nem Ti tehettek róla, de úgy érzem, el kell mondanom:
Sokáig, ha éppen eszembe jutott, beszéltem este Istenhez. Aztán jött a barátnőm, és nem nézte jó szemmel, hogy nem szimpatizálok az egyházzal. Meg akart téríteni. A kapcsolatunk egyre jobb lett, de egyre inkább kezdtem leszokni az imákról. Végül eljutottam oda, hogy most már sokszor nem is tudok Istenhez szólni. Az itteni DOKK-os hitviták pedig kiváltották belőlem, hogy már le is írom, mi nem tetszik a hitben, pedig ez pár hónapja még elképzelhetetlen volt a számomra. Úgy látszik, én ilyen ellentétes pólusú ember vagyok: minél jobban erőltetik rám a kereszténységet, én annál inkább eltávolodom tőle. | |
| 7. | [tulajdonos]: ellenpont | Szepy (Frady): elfogultság, ó! ;-) | 2007-11-04 01:41 | Soha nem mondtam ilyet, hogy csak a hit lehet zavaró. A trágárság mondjuk engem nem zavar. Szerintem az az élet része, a költészet része. Egy verset egy jól odabökött csúnya szóval fel lehet emelni. Mint ahogy a túlzásával el is lehet rontani. Úgy gondolom, hogy ha valaki folyamatosan ronda szavakat használ, csak saját primitívségét árulja el, még akkor is így gondolom, hogy egy fáradt nap után én is képes vagyok egyfolytában trágárkodni.
Az istenkáromlás más. És undorodom tőle. És nem csak azért, mert sárbatiporja mások hitét, hanem mert egy jótevőnket szidják minden ok nélkül. Ettől én is undorodom, és lehet, hogy elfogult vagyok olyan értelemben, hogy az istenkáromlás ellen is ilyen erősen fel kellene lépnem, mégsem teszem.
Csak tudod mi van? Rosszak a tapasztalataim az egyházzal. Elegem van abból, hogy egyesek Isten nevével visszaélnek, és becsapják a naív hívőket. Elegem van abból, hogy egyes papok arra buzdítják a hívőket, amit maguk sem tennének meg. Elegem van abból, hogy egyes lusta hívők csak szánalmasan kérlelgetik Istent mindenfélére, ahelyett, hogy tennének érte valamit. Elegem van abból, hogy egyes emberek show-műsort csinálnak a hitből. Elegem van abból, hogy egyes szekták szétbontják a családokat. Elegem van abból, hogy ha nyugodtan sétálok az utcán, odajön egy vadidegen, és csalogat a vallási körébe. Elegem van abból, hogy nem tudok úgy elmenni a Blahán, hogy ne üvöltsön valami közösség Jézusról iszonyatosan hamisan. Elegem van abból, hogy egyes szekták rémisztgetéssel toborozzák az embereket. És elegem van abból, hogy amióta megszülettem, valaki mindig meg akar téríteni.
Én azért imádkoztam legelőször, mert a tanárom rám ijesztett, hogy a pokolra fogok kerülni, ha nem hiszek Istenben. Mert egyes emberek ilyenek, azt hiszik, hogy lehet valaki akármilyen rendes a másikkal, a pokolban fog elégni, csak mert nem olyan a világnézete, mint neki. Bezzeg ő, az álszent hazudozó a mennybe jut, csak mert minden vasárnap pofavizitre megy a templomba. Aki egy ilyen Istenben hisz, az az én számomra nem keresztény.
Én értem, hogy a cél, ami vezérel Téged, és a haverjaidat, az szent a számotokra, csak ne felejtsd el azt, hogy a cél az egy dolog, nem mindegy, hogy milyen eszközzel éred el. Az, hogy elárasztasz másokat a véleményeddel, és nem tűrsz ellentmondást, az talán nem a legjobb módszer. És ha arra, hogy azt írtam, "nem mi döntjük el, hogy miben hiszünk", arra Te azt válaszolod, hogy "de igen is mi döntjük el", az azt jelenti, hogy meg sem próbáltad elfogadni az álláspontomat, meg sem próbáltad megérteni azt, amit leírtam. Ez nem logikátlan elfogultság? Ha tényleg úgy gondolod, hogy mi döntjük el, miben hiszünk, akkor gondolkodj el azon, hogy miért nem tudnál elmondani egy imát Allahhoz, még csak magadban sem...! Idegen Tőled, és nem tudsz azonosulni vele. Bezzeg mi lenne, ha töröknek születtél volna, és mohamedán neveltetést kaptál volna? Akkor is ilyen nehéz lenne szerinted? | |
| 6. | [tulajdonos]: Hit és Szeretet | 2007-11-03 19:52 | Alapjában véve az ember szabadnak született. Sokmindent megválaszthat. Megválaszthatja a barátait, a ruháit, sőt, most már kontaklencse segítségével a szeme színét is, de nem választja meg, hogy miben hisz. Megszületik, gondolkodik valahogy, részesül valamilyen neveltetésben, de nem ő dönti el, hogy egy adott nézetet a magáénak tud-e vallani, vagy sem.
A szeretnek része az elfogadás. Egy embert akkor szeretünk igazán, ha elfogadjuk minden jó és rossz tujadonságával együtt.
Aki Isten szolgája, az a szeretet terjesztésére kötelezi el magát. Akkor meg hogy lehet, hogy a keresztények ennyire gyűlölködőek? Mert ez az igazság, a hívők nem tudják elfogadni az embert egészében, hitével együtt, ha más nézetet vall, mint ők. Persze itt gondolhatnék extrém dolgokra is, mint hogy voltak vallásháborúk, vagy hogy bizonyos vallású emberek nem hajlandóak más hitűekkel házasodni, de ez olyan apró dolgokban is megmutatkozik, hogy egyes emberek már költészeti portálokon hirdetnek istentiszteletet! Csak éppen azt nem veszik ilyenkor figyelembe, hogy esetleg megbántják azokat, akik nem úgy gondolkodnak, mint ők. Hogy aki nem tudja magáénak érezni a keresztény hitet, annak esetleg rosszul esik, hogy állandóan Istennel zaklatják. Ha esetleg sátánista lennék, én sem írnám ki a mi történt veled rovatba, hogy mikor tartunk sátántiszteletet, mert érzek ennyi tiszteletet a hívő ismerőseim iránt, és mert elfogadom keresztény felebarátaimat hitükkel együtt. | |
| 5. | [tulajdonos]: Deo, Geo, Ego | 2007-10-26 17:12 | Minden kezdet nehéz. A Biblia leírja, hogy kezdetben megszületett a Föld. Majd idővel az égitestek. Aki ezt elolvassa, bepillantást kap abba a geocentrikus világképbe, amiért az ősidők hittéritői vért voltak képesek áldozni. Mégis megdőlt.
De hiába dőlt meg, a hit intézményét meg kellett tartani, ezért új szemlélet hódított teret magának, miszerint Isten a Bibiliában mindent képletesen ír le.
Nem idegen ez tőlünk sem, hiszen, abban reménykedve, hogy így megóvhatjuk apró csemeténk pszichés egészségét, képesek vagyunk szemrebbenés nélkül azt hazudni, hogy őt is a gólya hozta.
Eltekintve attól, hogy a hazugság is bűn, illetve hogy bizonyos képket, kifejezéseket bármire rá tudunk illeszteni, és aztán mondani, hogy "de én előre szóltam"; felvetül a kérdés, hogy akkor a Bibliában mi az, ami konkrétum? A pokolra kerülsz, ha embert ölsz, vagy csak pokolian érzed magad? Ehetsz húst nagy pénteken, vagy csak ideje kicsit fogyni az ünnepi nagy zabálás előtt? Isten létezik, vagy csak képletesen?
| |
| 4. | [tulajdonos]: ellenpont | robotKA: :re tulajdonos -hitgenezis- | 2007-10-26 13:02 | | Nem szándékozom irányítani a beszélgetést, nem vagyok egy moderátor típus. Ebben a naplóban csak egyszerűen szeretném leírni azokat a dolgokat, amelyek miatt a keresztény hit számomra nehezen emészthető válik. | |
| 3. | [tulajdonos]: ellenpont | kovácske: egyetértésem mellett | 2007-10-25 16:09 | Össze vagyok zavarodva, mert a megjegyzésed az én hozzászólásomra válasz, viszont a címzetted Amiga. Szóval akkor most ezt kinek írtad?
Mindenesetre, csak tisztázásként: nem azt akartam mondani, hogy kár volt ennyit vitázni a jóslatról, mert szerintem ez igy jó volt, hanem azt, hogy nem érdemes azt analizálgatni, hogy most itt fehér ürömről van szó, amott meg fekete ürömről. Mert ha ez fontos tényező lenne, akkor mondjuk olyan dolgokba is beleköthetnénk, hogy az égből repült-e le a csillag, ami felrobbant, vagy itt helyben barkácsolták össze a Földön. | |
| 2. | [tulajdonos]: ellenpont | 2007-10-25 15:37 | | Szerintem kár ezen vitatkozni, mert igy is - úgy is elég nagy egybeesés. Viszont egybeesések vannak, és nem csak a vallás keretein belül. | |
| 1. | [tulajdonos]: hitgenezis | 2007-10-25 11:22 | Bár a Föld megszületéséről - a Biblia kivételével - elég kevés írásos emlék maradt fenn, a történelem mai állapota szerint a Római kor, ahonnan a mai keresztény hit eredetét tartjuk, egy fokkal jobban dokumentált. Nem csak a Földnek van "teremtése", hanem a hitnek is (nevezhetjük egyfajta meta-teremtésnek), amiről a silány történelemkönyvek csak úgy emlékeznek meg, hogy eddig politeizmus volt, ezután monoteizmus.
De vajon ez a meta-teremtés is egyfajta csodával felmérhető pillanatnyi esemény, másképp mondva: és akkor lőn világosság az emberi fejekben; vagy egy hosszabb folyamat, a hit evolúciójának eredménye, ahol az emberben már kezdetekben megjelenő valahová tartozni vágyás primitív, négy elemben és gonosz szellemekben manifesztálódó "egysejtű" gondolatvilágból lassan, évezredek során kifejlődik a hitevolúció koronája, a tökéletes és hibátlan Isten?
Bár az általános iskolás tananyag is bőven beszél a görög és a római vallás párhuzamairól, véletlen vagy éppen direkt hallgat más összefüggésekről. Például, hogy ma egy igaz Istenről beszélünk, aki már egyből három: atya, fiú és szentlélek. (Itt egy kicsit a monoteista és a politeista nézetek összemosódását vehetjük észre.) A XXI. századi vallási kultúrában élő Sátán Hephaistos lakótársa, vagy egyik identitása, ha úgy jobban tetszik. Az ókori mitológia tele van félistenekkel, az Biblia angyalokkal.
Egy utolsó példa: Heracles (akit az olcsó kölcségvetésű sorozatok készítői előszeretettel hívnak a görög mitológiával kapcsolatban is római, azaz Hercules nevén) a legfőbb isten és egy halandó lány közös gyermeke, emberfeletti képességekkel.
Nem ismerős ez a történet valahonnan? | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
