NAPLÓK: iTomjaimra bontva Legutóbbi olvasó: 2025-07-13 11:42 Összes olvasás: 27637| 17. | [tulajdonos]: Szent Iván Éj | 2006-06-25 01:21 | Hazafelé. A Múzeumok Éjszakájáról. Kezemben névnapi ajándék Fitrától, Kemény István: Élőbeszéd. (Kezemben élőbeszéd, számban hallgatás, szívemben üstdob vagy üsd-vágd.) Zötyögés a 76-os trolin, az utolsón. Szembenülök egy arccal, egy kétdimenzióssal. Állával vállához szorít egy palackot (Szentkirályi), mint egy hegedűt. A nő gyönyörű. Mintha flörtközelben. Közben próbálok koncentrálni. Ez egy vers címe. Ez egy állapot.
"Ki kéne bolondulni innen,
Mint az öngyilkos, ha visszafelé él."
Ki kéne tépni a kezéből a Szentkirályi-hegedűt, megfogni az állát, tartani, mint egy almát, egészen szorosan, mintha a héja lennék. (Egészen szoros héja-nász.) Kibillenteni mosolya mérlegét az egyensúlyból. Beleharapni. Bejutni a magházba, a fogakhoz. Kész öngyilkosság képzelődni most.
"Leszedni az i-ről a pontot,
De visszarakni, ha a helye fehér."
Letépni a blúzát, hangréseket rajzolni a hátára, mint Man Ray az Ingrés hegedűje című képre. Állammal vállamhoz szorítani. Hideg és fehér. Hósapka a csúcson. Csak egy fénykép. A helyére tenni.
"A legjobb, ha úgy marad minden,
Ahogy találtam, nem is volt rossz úgy.
Megvetni a megbomlott ágyat,
Földön aludni, és meggyógyul a múlt."
Megvetem a megbomlott agyat. Fordulunk az Izabella utcára, és neve lett, aminek nem volt. Ráfordultam a (Szent)királyi útra. Királyi út nincs. Izabella lefényképezve. Bepalackozva. Csavarni kéne a kupakon az ellentétes irányba. Nem így becsavarodni.
"Ajándék volt. Hallom, hogy koppan.
Mielőtt leesne, jóval hamarább,
Angyal száll át, helyre áll a rend,
Kibomlik a papír, kiesik a tárgy."
No comment. Csak egy mosoly. Mintha élne.
"És akkor megkezdeni szépen,
Mint az öngyilkos, ha visszafele él:"
Most vízválasztó jön, tudom. Szentkirályi. A siker íze. Királyvíz. Király, víz. Egybe és külön. "Az ágy közös. A párna nem." A párna, a párna. Az ágydaganat. Halálos csönd. A végítélet királyvíze, derüljön ki, mi nem arany. A többi föltevés. "Létében ott a rés." A fény-lik. Ez már az alagút vége.
"Elfelejteni az egészet,
Kis cetliket írni: tej, kenyér
tej, kenyér"
Bocs, hogy élek. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
