NAPLÓK: kém lelés Legutóbbi olvasó: 2026-09-19 19:15 Összes olvasás: 6111| 7. | [tulajdonos]: ÖsztÖnZő | 2016-09-05 12:48 |
ÖsztÖnZő
Ha vele vagyok, le kell hunynom a szemem, és mint aki víz alá kerül érzem a lökéseit magamban. Először erősebben, aztán lágyabban lassabban. Nem kell villany sem, itt vagyok alatta. Fölém tornyosul, mint a dagály. Hagyom, hogy a hullámok rám-telepedjenek, az ő hullámai. Ha ritkán vagyunk együtt, akkor ezer férfi van a szemhéjam mögött. És átengedem magam nekik is. Nem félt tőlük, ők az én igazi segítőim Fodrozódó pillanatok ölelnek, körülvesz, befon a csend. Lustán nyújtózik az óramutató, galoppozó lovak patacsattogása. Ízei a testemen, mint gyöngyhalász ereszkednek le belém, keresve az igazgyöngyöt. A Nap szemébe rejtette a kis csepp-titkát. Orgazmus közeli állapotban vagyunk a legtávolabb egymástól. Mindenki a maga fantáziavilágába merül, én szívom őt, ő a mellemet kutatja. A férfiak táncolnak a szemhéjam mögött, ütemesen, látom hímtagjaikat. Érzem keménységüket. Az orgazmus hirtelen jön, még egy pillanat s, a hasam mélyéről hullámzás indul, torkomon állati hangok tolulnak ki. Érzem, hogy néz. Figyeli vonagló testemet, az arcomat. Majd a lüktetés, a szorítás. Szorítom, elengedem, szorítom, elengedem. Pihegek. Aztán ő jön. Lovagolom, mert ez így lesz kerek.
Jó esetben valahogy így születik az orgazmus. Nem mindig, persze. Van, amikor elmarad a varázs, megzavar egy kósza gondolat, vagy ideges vagyok valamiért. Akkor lőttek az egésznek
Ezt ismerjük, mondja rejtélyes vagina. Nincs két egyforma orgazmus. Az biztos, helyesel kócos.
A nincs, főleg, ha akkor jön, amikor valamiért nem kívánom. Persze, a vége az, hogy engedek neki, s jön a kínlódás. Aztán csak az a nóta vége, hogy lassan megunjuk az urainkat. Hová tűnik a varázs? Marad a megszokás. Mindent ismerünk a másikon.
Ekkor kell beújítani, mondja a nyurga punci. Új pózok után kell nézni. Felidézni a frenetikus orgikat, azt ahogy velőtrázó ordítással lettünk egymáséi! Mint amikor a szőnyegen csináltuk, és olyan elementáris volt az élmény, hogy a következő pillanatban még a kémény is ledőlt.
Tudom az idő ellenünk dolgozik. Gyakran annak örülök, hogy végre vége. Néha le tudnám harapni 69 közben, mert csak magára gondol.
Bonyolult dolog ez. Sokszor, úgy szököm el otthonról, hogy majd a szabadon választott kárpótol, de néha mégsem jön össze. Ez mindig megijeszt. Féltem az orgazmusomat. Akarom még. 55 vagyok, s még kemény a húsom.
Jöhetne még pár tűzrevaló…
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
