NAPLÓK: az utolsó alma
Legutóbbi olvasó: 2020-06-06 08:59 Összes olvasás: 24381| 520. | [tulajdonos]: remény | 2020-05-21 16:13 |
"A nagyobb hangsúly talán a keresztény hitvilágból ismert istenképen, illetve az istenkeresésen van. Már az Elölnézet című kötetben is domináns ennek motívuma, az In contumaciam című versben például ez egyértelműen kifejezésre jut: „Mert önmagában, persze, láthatatlan / saját képében sehol sem lelem”. A mondatrész felveti nemcsak az Isten, de bármely létező önmaga teljességében való ábrázolhatatlanságát. Ez a korlátozottság pedig nemcsak a festészetnek „természetes velejárója”, hanem a költészetnek is. Talán éppen a tökéletes ábrázolás lehetetlensége miatt lehet Istent a legkülönbözőbb alakokban megjeleníteni. A Végül a szeretet című költeményben például egy öregasszonnyal azonosítódik, aki ugyan eteti „csirkéit”, gondoskodik róluk, olykor mégis el-elragad közülük egyet. Ilyenkor nem marad más, csak a remény abban, hogy nem mi leszünk a kiválasztottak."
http://kulter.hu/2020/05/ordogi-szonettek/?fbclid=IwAR01v7VEzT3UhAidQX3WviWgJk1SbvNTXpQiG56jBXYbdKxYbogyMDMDdn0
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
