NAPLÓK: Zaum Legutóbbi olvasó: 2026-05-01 13:28 Összes olvasás: 3206| 1. | [tulajdonos]: a mai | 2006-06-08 23:24 | Zaum.
Az üzenet nélküli, csak hangulatokat közvetítő nyelv. Orosz futurista találmány, és azért ez lett, mert szép a szó . Én is valami ilyesmit szeretnék elérni most, ilyen nyelvet, már ha megy. Persze elérni is, minek. Az akarat homályban tart.
Már nem írtam jó rég, mert nincs, mert csak a napok egyforma körei. Mint a táguló vízgyűrűk, középen vagyok a csepp, ami mindig ugyanazt a hatást éri el, szélesedő köröket. Az anyám körét, a nevelőapám körét, az apámét; pedig ők is mind cseppek lennének. Így interferálunk, szépen csendben, majd azt mondjuk: megint eltelt a nap. Tanulok nyelvészeti szigorlatra, most is az kéne, de a fegyelmem / figyelmem percek után szilánkokra hullik, nem megy. Nő nincs – tehát férfi vagyok – de erre se kéne gondolni most. Egyáltalán, fura nekem naplót írni kikacsintva, nem szoktam a bloghoz, de majd.
Ma egész nap futó felhőnaszádok, a teraszon magoltam, sütött és jó volt, még napoztam is egy kicsit – forogtam a sugarak alatt, sápadt grillcsirke, előbb hátamat, majd szőrős hasamat fordítottam a fénybe. Megnéztem Zs-t a wiwen, fent van ő is. Hogy mit szerettem rajta, hogy miért nem tudom elfelejteni ma sem, nem tudom. Van pasija, "nyulam" (pengeszáj, puha arc, kopaszodik – olyan, mint ha valami szadista informatikus lenne). Ha ez jó neki.... akkor miért rossz nekem. Akkor miért nem tudom végleg kizárni.Picsába. Szeretnék nem itt és nem ez lenni. Kis koromban az ufókra számítottam, hátha elviszenk, közben meg féltem is tőlük vadul. De maradok, úgy láccik, annyira, hogy le kell feküdnöm, lehúz az anyag. "Mélyen megvetett ágy és terített asztal..." | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
