NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója
Legutóbbi olvasó: 2024-11-10 03:34 Összes olvasás: 50527508. | [tulajdonos]: Katarzis | 2023-09-23 07:19 |
Katarzis
Szeretnek engem az emberek. Irányítgatni. Ha jól "tördelem". :-)
Lányom, férjem, alkotótársam eMCsé, barátnőm JéBéE.
Férjemnek van a lehosszabb póráza. Láthatatlan, amit rám akaszt. Ő megengedő, csak néha mozgat ide-oda. Legutóbb megfigyeltem. Ne ide, ne oda, azt oda, ezt ide tegyem, vigyem, hozzam, gravírozzam. Ül és cigizik közben. S én boldogan...mert ilyenkor érzem, hogy jó vagyok, hogy nő vagyok. Keresztény értelemben.
*
Jószerivel ma, egésznap feküdtem az ágyban. Hizlaltam a májam. Egy vers segített rajtam. KáTéeR verse. A metaforája eltalált, megmozdított. Mint egy biliárdgolyót, BéeR-éhez koccantott. Hogy na, most válaszoljak neki. Mert hozzám szólt. Mintha csak nekem írta volna, hogy ne csináljam én se. Ne locsoljam a méregből nőtt fát. Aprítsam a tűzre.
https://dokk.hu/versek/olvas.php?i⁰d=47936
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!