Mennyivel más, könnyebb lett volna például az élete, ha Danszöninek hívják, ezzel a testtel már lehet boldogulni, egy ilyen fickót imádnak a nők, válogathatott volna köztük, és mivel a nagy testű, kerek farú, telt csöcsű némbereket szerette, szóba se jöhetett volna mondjuk rövidebb név annál, hogy Trimurtapurti vagy Belforalmagest, esetleg Kalokafónia, később majd eldönthette volna, melyiket szeresse, egyelőre megelégedne a puszta választás gondolatával, aminek a lehetősége, tekintve a tényezők számát, végtelen mínusz egy. Feloldódni az élményben úgy, hogy a testünket lehetőleg megtartani, egy jotta se hiányozhat belőle, mert az, hogy Danszön, már nem volna elég jó, és talán illendő sem, hogy a szeretett nőre ő tegye a pontot. Danszöni nem kívánja ezt, ha lehet, az elsőt, Trimurtapurtit választaná, hiszen őt látta meg először, a többi majd később jöhet, ha Trimurtapurtit már megunta, mert azzal igazán nem áltatta magát, hogy az első szerelem örökké tart. Danszöni és Trimurtapurti, vér és sár, jód és kloroform, torta és zselé, hinta és arcidegzsába. Ha egy kicsit is babonás lenne, most azt mondaná: ördög és pokol. De Danszöni nem babonás, ettől persze még mondhatna valamit. |