NAPLÓK: PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE Legutóbbi olvasó: 2024-05-09 00:10 Összes olvasás: 45179| 435. | [tulajdonos]: VALAMIT AZ ÖREGEDÉSRŐL | 2024-04-25 14:16 | Olvasom, Cservinka Dávid Univerzum szélén című naplójában, hogy egy színészpalántákat oktató Valaki azt kérdezte tőle,
ajánlaná-e palántáinak a Dokk-ot, a versalkotás csinjába-bínjába történő betekintésre.
Értsd: eljönnének-e Költőkertbe hozzánk.
Ahol van Szent tehén.
Van Magányos farkas.
Van zsivajgástól hangos Majomszikla is.
Hogy milyen választ adott Csödö, azt egyértelműen nem fejtette ki. Sejtetéséből arra következtetek, hogy talán negatívat.
Pedig van itt látni - sőt olvasni való bőven.
Az más kérdés, hogy bárki oktatási üzletágban dolgozó jól gondolja meg: MERJE-E AJÁNLANI BÁRKI HALANDÓNAK,
HOGY KÖLTŐ AKARJON LENNI!
Még a költők költője: Rainer Maria Rilke is nagyon meggondolta, hogy mit felelkjen, amikor ilyen tanácsért fordult hozzá ifjú rajongója.
Azt javasolta Kappusnak, a levélírónak a Levelek egy fiatal költőnek című írásában, hogy előbb saját maga válaszoljon saját megának
arra: KELL, hogy írjon?!
Mert ha a leghalványabb gyanú merül fel, hogy nem kell, akkor ne erőltesse!
Nincs értelme úgy.
Csak akkor, ha a válasz egyértelmű IGEN!!!
De akkor mindent ennek kell alárendelni, különben még úgy sem lesz értelme...
Kérdés: kell-e olyan tékozló fiataloknak a Dokk-ra jönniük, akik itt majd arra jönnek rá, hogy NEM KELL írniuk?
Nekik jó, hogy végre itt megvilágosodhatnak, de a Dokk-nak szerintem nem biztos, hogy az.
Ide inkább azoknak kéne ide "behajózniuk", akik közben arra jöttek rá, hogy KELL írniuk!
Ígérjen az élet akármi mást, csak az írást, csak a költészetet, csak "az élet érdemes plusszát " (Kassák) tekintik fontosnak.
A több számukra lényegtelen.
Erre általában idősebb korban jön rá az ember.
Meglepett, hogy a legutóbbi Dokk est (velem együtt) hogy "megöregedett".
Viszont az is kiderült: most olyan felolvasót láttam és hallhattam, akik Rilke "1 millió forintos kérdésére" IGEN-nel válaszoltak.
(Minimum 1 milliót veszít mindenki életében, aki "hasznos dolgok helyett" költeni próbál, még akkor is,
ha az ügyesebbeknek végül anyagilag is megtérül: lásd Filip Tamás publikációs listáját).
Most értettem meg: a Nagy Generáció (ennek utolsó évjaratába sorolom magam), eljutván az öregedésig, íme, most az öregséggel kell,
hogy kezdjen valamit.
Éppen úgy, mint amikor életkorban a szexualitásig eljutván, "megcsináltuk" a 68-as szexuális forradalmat.
Én abban az évben, 13 évesen csókolóztam először, a "többire" 3 évig kellett várnom, de azután, a Balatonnál nyaraló NDK-s lányok jóvoltából,
Teireisziász* tapasztalatához mérhető "női-öröm-bepillantást" nyertem.
(Lásd a *-gal jelölt lenti lábjegyzetet.)
A DOKK, CSÖDÖ, AZÉ AKI MEGMŰVELI!
Hadd jöjjön ezért most az egyik új-öregség-versem.
Amit a DOKK esti ráadásban is fel kellett felolvasnom, olyanok helyett, akik (az előzetes erről való vita miatt gondolom) rühelltek (!)
a rendezvényre eljönni. Az emiatt lerövidült műsorídőt így dupláztuk meg.
Ha majd elkészül az est videófilmje, mindenki megnézheti, meghallgathatja.
------------------------
PARTY
talán megbocsátható egy ilyen
vén szamárnak
ha még elbolondozgatom itt
– mondta Élõ Klasszikus a miniszternek
mikor az köszöntötte õt és fiatal nejét
akivel a Playboy fotózta
a miniszter felragyogott és a testõrére nézett
– Láttad mennyire tisztel: "hát ilyen fiú vagyok én?"
de tévedett
a mosolygó költõ valójában megvetette õt
és éber tekintettel raktározta el mindezt
hogy majd megírja
csak közben
meghalt
----------
Most jöjjön az itt már tárgyalt önkéntes irodalmi számüzetésem hozadéka (nem akartam magyarul írni ott, ahol XY az "irodalmi pápa"), a készülő
angol-magyar képeskönyvem (GIFT TO THE DUKE - AJÁNDÉK A HERCEGNEK) egyik (már mutatott, de folymatosan csiszolandó) opusza.
Rajta a vak Teresziász felidézésére laragasztott szemű portrém.
S lentebb a beígért lábjegyzet.)
----------
24.
(To Hans Zimmer)
It's a torturous when one day you realize that because of wage slavery, building houses, raising children you don't write a poem,
you don't make a movie, you don't play music, the same way as people who aren't talented about it.
Then what's the difference?
The pain.
------------
24.
(Hans Zimmernek)
Gyötrelmes, amikor egy nap rájössz, hogy a bérrabszolgaság, a házépítés és a gyerekenevelés miatt már ugyanúgy nem írsz verset,
nem zenélsz és nem készítesz filmet mint azok, akik tehetségtelenek hozzá.
Hogy akkor mi a különbség?
A fájdalom.
------------
* TEIRESZIÁSZ MITOLÓGIAI TÖRTÉNETE
Zeusz papja volt. Egyszer két párosodó kígyót látott, és botjával megölte a nőstényt; ekkor nővé változott. Nőként Héra papnője lett, és gyermekeket szült.
Hét év múlva ugyanilyen helyzetben a hímet ölte meg, és ezzel visszaváltozott férfivá. Amikor Zeusz és Héra arról vitatkoztak, hogy a szerelem a nőnek
vagy a férfinak nyújt-e nagyobb élvezetet, Teiresziaszt kérték fel a vita eldöntésére, mivel neki mindkét oldalról voltak tapasztalatai. Teiresziasz azt felelte,
hogy az élvezet 9 : 1 arányban a nő oldalán van. Héra megharagudott a válaszért, és megvakította Teiresziaszt, Zeusz viszont jóstehetséggel és hosszú élettel
kárpótolta.
Vonatkozó "68-as" szexualitás versem az Élet és Irodalom linkjén.
https://www.es.hu/cikk/2011-08-28/paloczi-antal/metrovers.html
(A Héttoronyban annak idején nagy vita volt arról, hogy a macskának nem hét hanem kilenc élete van. Végül a legéltesebb női kommentelő azzal hidalta
át, hogy kettő talán már az előjáték során elveszett.
Itt persze nem férfi "sorozatlövésről" van szó. Hanem nőiről.
A férfi az ilyen aktusokban "untermann". (Cirkuszi akrobaták gúlájában ő az alsó tartóember.) Egy, legfeljebb kettő, de annál fáradhatatlanabb "alátámasztással".
A többi a lányok, de főleg asszonyok dolga, a teiresziászi megfigyelésnek köszönhetően.
"Én még sosem voltam jó szerető! Velem mindig a lányok váltak azzá." /saját/
A szexuális forradalom korát jól jellemzi, hogy a 70-es években vándor szexológus járta az egyetemeket, aki azt "tanította", hogy a lányok izgalmi görbéje
a tetőpont után nem zuhan vissza "nullára", ahogy a férfiaké, hanem "középen" marad. S onnan kevés energiával felvihető az újabb majd újabb és még újabb csúcsig.
Ahogy, teszem most hozzá, már az ógörögök is tudták.
(Aztán a középkorban a vallás miatt mindenki elfelejtette. A görög-keleti keresztény új görögök még jobban, mint a római katolikusok és mi, reformátusok, tőlük észak-nyugatra.)
Ezt most azért részleteztem, hogy illusztráljam a Nagy Generáció szexualitásról szerzett többlet tapasztalatát.
És hogy visszautaljak arra: most - az élet újabb ismeretlen, mert ugyanúgy félreértések és rossz gyakorlatok torzította felfogással terhelt - terra incognitájához -
vagyis AZ ÖREGSÉGHEZ érve, ebből kell a legtöbbet kihozni.
Meg kell alkotni a "MÉLTÓ NAPLEMENTE" jógyakorlatot.
(Annál is inkább mert kb. 15-20 évvel közben megnőtt az átlagéletkor. A húgom Londonban egyetemi tantárgyként tanulta
ennek fontosságát. Mert a jelenség világméretű.)
Én itt és most ezt tűztem ki munkacélomul.
(Minden jog - beleértve minden jogot - fenntartva!)
Így nézzétek meg a legutóbbi Dokk esten felvett felolvasásomat. És a sok "öreg (de legalábbis érett) költőt" körülöttem.
Az alábbi opuszban is erről vakerálok.
--------------------
27.
I wanted to be a lover of the World, within poetry, but unfortunately I got old in the meantime,
and the World is full of good and bad lovers anyway.
However, the World does not have a caring father, a loving grandfather.
Maybe can I help.
----------------------
27.
A világ szeretője szerettem volna lenni a költészetben, de sajnos közben megöregedtem
és a világ különben is jó meg rossz szeretőkkel van tele.
Gondos apja, zerető nagyapja azonban nincs a világnak.
Talán segíthetek.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
