NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó) Legutóbbi olvasó: 2025-11-05 16:11 Összes olvasás: 94956| 307. | [tulajdonos]: még-több-korrektség | 2018-12-06 11:47 | Szerelők vannak a házban. Elzárták a csapot. A bojlerből vékony sugárban még sokáig csordogál a meleg víz. Nem is olyan nagy kínlódás pár órára víz nélkül maradni, ha az embernek van miből túlbiztosítania magát: tele vízzel a lekvárfőző lábas, plusz egy üvegkancsó, de még egy felmosó veder is.
A régi házunkban, amelyből mára foglalt ház lett, három család lakik víz, villany és gáz nélkül. Nem tudom, honnan szerzik a fűtéshez a fát, apám alma- és körtefáiból nem maradt egy vesszőnyi sem, anyám magasra nőtt rózsabokrait is kivágták, lebontották az összes melléképületet, az ólakat, a kukoricatároló górét és a pajtát, de még a kerti vécét is, mintha elnyelte volna a föld, pedig nem a föld nyelte el, hanem a tűz, ha már az elemeket sorolgatjuk.
Mamánál, Körösújfaluban a kútból húztuk a vizet, azt használtuk mosáshoz, mosogatáshoz; Papa abból öntözte a kertet. Ivóvízért artézi kútra jártunk – a nagyobbak (Ibolya és én), nagy kannával, a közepesen nagyok (Anti és Zsuzsi), kiskannával, a legkisebbek (Erzsó és Móni), műanyag locsolóval és/vagy homokozóvödörrel. Két csap is volt a faluban, mi a síneken túli kiskútra jártunk. Lassan csordogált belőle a víz, előfordult, hogy egy óránál többet is ott töltöttünk, mire minden edény megtelt. Nyár elején még csak nénikkel és bácsikkal lehetett ott találkozni, aztán hirtelen népszerűvé vált a kútra a járás: június közepére már a falu összes kamasz fiúja segíteni akart a szüleinek és a nagyszüleinek vizet hordani, és valahogyan éppen akkor értek mindig oda a kútra, amikor mi is.
Hatan voltunk még csak meg a tízből, Anti volt akkoriban az egyedüli fiú az unokák közt, a kút mellett mindenféle mutatványt elleshetett a falusi legénykéktől. Nem mintha mi, lányok nem szerettünk volna a kút káváján egyensúlyozni, a vaskorlátok közt ezerféle módon átbújni, átlendülni, a kút gödrébe ugrálni, de főleg: beszélgetni, pillantásokat váltani, mert attól vált megunhatatlanná a mindennapos helyszín, hogy egymással voltunk elfoglalva, nem tárgyak vettek körül bennünket. Kívülről bármelyik mai szakember ingerszegénynek nevezné azt a környezetet, amelyben mi boldogok és szabadok lehettük.
A víz ezzel most nagyjából megvan megint. A földet kellene még valahogyan megírni. És hozzá a tüzet és a levegőt is, persze, ha már sárkány vagyok. Meg mérleg. Nem mintha foglalkoztatna az asztrológia. Ahogyan az asztrofizika és az asztrokémia sem igazán. Az asztroliteratura inkább.
Az ufó-hívők szerint a Plejádokról érkezik a földre a legtöbb ET. A Plejádok Atlasz és Pléioné csillaggá változott leányai, magyarul nem túl költőien Fiastyúk a nevük. Másként: Hetes. Újdonsült iráni barátnőm, Parvin neve is ezt jelenti perzsául.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tegnap ismertetett tervezete szerint a „Debrecen 2030 program” alapvetően változtatja meg a keleti régiókban élők mindennapjait – országhatáron átnyúlós hatással. Én beérném a megyehatáron átnyúló hatással is. Tizenkét év alatt Science Parkká is lehet varázsolni a házunkat. Csak kéne egy boszorkány is, aki olyan gonosz, hogy ezt megteszi. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
