NAPLÓK: Miért vittem olyan sokra? Legutóbbi olvasó: 2025-04-21 19:32 Összes olvasás: 185839. | [tulajdonos]: Igen, | 2011-06-19 21:00 | Mindig is szartam a sötét sarkokban megbúvókra. És az izmos vállamon megtelepedő postagalambjaik lábaira tekercselt fecnikre.
igen, talán ezért is lettem olyan sikeres.
A galambokat azért mindig megsimogattam. | |
8. | [tulajdonos]: nyeregben lenni | 2011-06-15 20:15 | Tapasztalatom alapján sok magát sikertelennek érző ember egyik legfőbb problémája, hogy egy, vagy legalábbis kevés dologra koncentrál. Például, hogy megkapja az előléptetést, a szakmája kiválósága legyen, vagy egy család, meghódítson egy bizonyos személyt, vagy lakás, autó megszerzése. Másrészt nem elég kockázatvállalóak, mert félnek, hogy egy hiba végérvényesen eltérítheti őket a nagy célok elérésétől. Nekem mindig az volt a véleményem, hogy az a legfontosabb, hogy képessé tegyük magunkat minél több lehetséges és váratlan esemény "meglovagolására" képességekkel és anyagi erőforrásokkal. A kudarcok kihasználása, a "győzelmek" megzabolázása. Ez szerintem a legfontosabb.
Készen állni bármire. | |
7. | [tulajdonos]: lottó | 2011-06-11 20:27 | Megengedhetem magamnak, hogy ne lottózzak. Nagy dolog ez, azt hiszem. Szokták mondani, hogy a munka emberré tesz. Ki tudja? Bennem csak megerősítette a munka, hogy túl kellene ezen lépni. Talán egyszer eljön az idő, hogy annyira kevés emberi munkaerőre lesz szükség, hogy belátjuk, másnak kell lennie az elosztás alapjának. Olyan paradigmaváltás lesz ez, ami nagy zavart kelt majd a fejekben és a legtöbben nem tudnak mit kezdeni majd az életükkel. Talán össze is omlik a társadalom. | |
6. | [tulajdonos]: Író barátom | 2011-06-02 19:04 | Egész élete haszontalan volt. Elhanyagolta kapcsolatait, mindig csak színes szagokat hallott, illatos hangokat látott, és tündérdallamos képeket szimatolt. Egy nappal halála előtt leírt négy szót, és úgy érezte, megtalálta azt a sort, mely mindent kifejez. Nagyon sajnáltam őt mindig. Míg én halálra keresem magam és tele vagyok jobbnál jobb barátokkal, neki csak négy szó jutott, amiből senki semmit nem értett rajta kívül, és mely szavaknak nyelvét egyszer majd beszélni sem fogja senki. S mi jutott neki cserébe? csak szomorúság. | |
5. | [tulajdonos]: te Klára | 2011-05-23 19:02 | A pénzemért szeretsz lefeküdni csak mellém, ha fázok este magányosan. De én se lelkedet találom mélyen a szíved alatt, te kurva.
Paráznaság, de szebb ez akár a menny, csak por, de lelkem úgyis örök talány. Pokolra jutsz, utána én is, és beleunsz az örök toszásba.
| |
4. | [tulajdonos]: és igen | 2011-05-17 10:44 | Óriási hozamot elérve még 15 ft ért vett (immáron nutex néven futó) humet részvényeimet el tudtam adni darabonként 180 ft fölött! Már nagyon várom, hogy megjelenjen számlámon a hozam, egyelőre csak töredékét utalták át. Egyszerűen vonzom a sikert. | |
3. | [tulajdonos]: azok a régi szép irodalomórák | 2011-05-11 11:08 | Emlékszem, milyen nagy sikerem volt, amikor elszavaltam Arany Jánostól az "Ej, mi a kő? Tyúkanyó kend?" című verset, illetve az: "Arany Lacinak"-t. Sosem értettem, hogy miért van az, hogy egy deka szó sincs semmilyen arany ajándékozásáról benne, csak állatkínzásokról. Ez lehet a költői szabadság. Kedvenc versem volt még Babits Mihálytól a "Balázsolás", amiben a költő szeretné lefektetni végre Kis Balázst, valamint az a vers amikor Toldi Mihály egy malomkövet hajít Attila lelkivilágára, de ettől később lelkiismeretfurdalása lesz és szétveri kalapácsával a helyiség legnagyobb ívóját. Hát így kezdődött nagy kalandom az irodalommal, mindig fergeteges sikerem is volt a magyarórákon, és igen, ezeken az órákon is én voltam az osztály kedvence. | |
2. | [tulajdonos]: gyermekkorom | 2011-05-10 10:30 | Emlékszem, már ovis koromban is több üveggolyót tudtak nekem venni a szüleim, mint a többieknek. És bármilyen hihetetlen, minden kislány az én golyóimmal akart játszani. Mert nekem szép, színes golyóim voltak, nem úgy, mint a többieknek. De még ezért sem utált meg senki. A többiek mindig kék, piros, sárga összekent golyókat láttak nálam álmaikban, és érezték, hogy ez a rend. | |
1. | [tulajdonos]: hát igen | 2011-05-10 10:20 | Egyszerűen nem értem, hogy vihettem olyan sokra. Mindenem megvan. Csodálatos az életem! És a legnagyobb gyönyörök pllanataiban is ott dobol a halántékomon a kérdés, ott uszkál egyik pitvaromból a másikba, ott lebeg szemem csarnokvizében: Miért is vittem olyan sokra? Miért vagyok annyival különb jellem, mint a többiek? Talán genetika? Talán csak a sok törődés, tanulás, okosulás? Ki tudja. Mindenesetre elképesztően jó ilyen sikeresnek, gazdagnak, és kifejezetten esztétikusnak lenni. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|