NAPLÓK: Minimal Planet Legutóbbi olvasó: 2025-05-09 11:00 Összes olvasás: 150244| 1426. | [tulajdonos]: reggel | 2023-05-31 18:23 | Az elalvás közben eszünkbe jutó ötletek a problémásabbak. Az álomba süllyedő test és a gondolatot megörökíteni kívánó tudat küzd egymással. Az egyik azzal érvel, hogy ezt lehetetlen elfelejteni, reggel is eszünkbe fog jutni, csupán néhányszor ismételgetni kell, a másik azzal jön, hogy muszáj azonnal leírni, mert a jobb sorsra érdemes emberiség lenne szegényebb, ha reggel mégsem jutna eszünkbe. Hol egyik győz, hol a másik. Aztán reggel vagy az a csalódás jön, hogy mégsem volt annyira jó a félálomban följegyzett ötlet, vagy az, hogy amiatt érzünk csalódottságot, hogy minden igyekezetünk ellenére sem jut eszünkbe a fel nem jegyzett ötlet.
Ma reggel viszont már szinte éber voltam, amikor eszembe villant valami, így nem volt nehéz kikászálódnom az ágyból, hogy följegyezzem. Annál is inkább, mert éreztem, hogy a teljesen készen kapott három sor, tényleg jó.
Íme.
"Ez túl sötét nekem,
feküdjünk át egy
másik éjszakába."
Fölkeltem, följegyeztem, és vissza se feküdtem, elkezdtem olvasni Nádas Péter: Világló részletek című monumentális művét, amelyről alig egy nappal ezelőtt azt olvastam, hogy ennél nem írtak jobbat magyar nyelven (ezért is vettem meg), és arra jutottam, hogy elképesztően pontos, kifejező próza, ami azonnal elkezd dolgozni az olvasóban, ugyanis miközben olvassuk, felébrednek a saját emlékeink, és a szöveg gyökeret ver a személyiségünkben, és ezzel egyidejűleg lombosodni kezd. Kicsit fellengzős, amit írok, de reggel ezt éreztem. Talán a saját háromsorosom (valljuk be, nincs rajta szégyellnivaló) is segített abban, hogy érzékeny olvasónak érezhessem magam. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
