NAPLÓK: Játék backstage Legutóbbi olvasó: 2021-04-13 14:26 Összes olvasás: 31729| 896. | [tulajdonos]: Norrisz? | 2021-03-27 05:32 |
Norrisz befejezte az edzést, kiment zuhanyozni.
Vagy félórát verette magára a vizet. Ha más használja ilyen sokáig, az rossz jel lenne a többiek számára, csak 120 literes a melegvíztároló. Norrisz esetében azonban semmi baj, hidegvizet használ. Azt mondja, jót tesz a bőrének. Jó, hogy nem látja a hátát, az már vízköves.
Kijött a fürdőszobából, tisztán, AXA-tól illatozva. Annyit fújt magára, hogy körbejártam, nem nőtt-e ki valahol még egy keze, mint abban az idegesítő reklámban. Rögtön a tárgyra tért.
- Rebegjed, Gyurcsi! Mik a hírek a Hetediziglennel?
- Os, Senpai! Most nézem, majdnem egy napja nem volt mozgás a játékban.
- Neeem voooolt?!!! Hát kik vannak a Dokkon? Költők, nem? És nem írnak verseket?
- Tudod, Norrisz, ennek számok oka lehet.
Egyszer itt van a járvány. Már több mint egy éve állt fejre a világ, Nincs már senki, akinek ne változott volna meg az élete.
Önmagában egy változás nem szokott igazán törést okozni egy emberben, hiszen számtalanszor mi magunk döntünk emellett, és szabunk új irányt életünknek.
Új helyre költözés, új munkahely, egy házasság - vagy éppen annak felbontása -, a gyerekvállalás és még lehetne sorolni.
De ilyen esetekben a döntést megelőzően felvázolunk magunkban egy másfajta jövőt, és, ha az jobbnak tűnik, mint amivel a változás nélkül számolhatunk, hát uccu neki, vágjunk bele!
Most azonban kényszerű változásokról van szó, és biztos jövőképe senkinek sincs.
Nincs jelentős befolyásunk a jövőre.
És tudod, Norrisz, itt, a Dokkon költők vannak, akik sokkal érzékenyebbek a világ rezdüléseire, az ő szenzoraik már olyat is jeleznek, melyeket mások észre se vesznek. Egy érzékeny "műszert" a durva, a másoknak egyébként még elviselhető behatások tönkre is tehetnek.
Aztán a családok.
Elszakadtak egymástól azok, akik veszélyeztetnék egymást, szülőktől a gyerekek, nagyszülőktől az unokák, de olyan is van, ahol az egyik szülő a gyerekkel itt, a másik, a veszélyes munkát végző szülő meg ott.
És akkor a pikánsabb verzió, amikor a nap huszonnégy órájában vannak összezárva azok, akinél már beállt egy elviselhető egyensúly azzal, hogy csak szabadidejük ébren töltött részében voltak rászorítva egymás elviselésére.
Nekem, most, hogy hazajöttél, valami ilyesmiben van részem!
És itt most rákötök a félelemre, hiszen az most több fronton támad.
Amikor vadászat után nyulat nyúztam, megfigyeltem, hogy néha az apró sörétek egyike sem ért létfontosságú szervet, a parányi ólomgolyók gyakorlatilag már a bőr alatt megálltak.
Viszont testfelületük nagy részén jelentkeztek egyszerre a külön-külön elviselhető fájdalmak, és így együtt már sokkot okoztak.
Mi most félelemből kapunk sörétlövést.
Egyenként féltjük a magunk életét, családunk tagjait, barátainkat, a megélhetésünket, az övékét, és ami szintén nagyon fontos, látjuk halványulni az egész eddigi életünk rutinjait, már soha egy felhőtlen vendégség, összejövetel, mindenkin a maszk, a munka és a tanulás hómoffiszban, a globális felmelegedés réme mintha a látóhatár alá került volna.
Félünk a kórháztól, az oltástól, a nem-oltástól, nem tudjuk, kinek hihetünk (még), az összeesküvés-elméletek, amik eddig legfeljebb csak nevetségesek voltak, most már elgondolkodtatnak.
Szóval, sok sörétet kaptunk egyszerre. Egyszerre fizikailag és lelkileg.
Ez nem ér! Renonc! Ez sok! Ez sokk!
Ahhoz, hogy egy költő az őt ért ingerekből kiragadjon valamit, ami megindítja benne az írást, szinte szándékosan le kell, hogy tompítson magában néhány receptort. Legalább átmenetileg.
Meg fogjuk tanulni. Ki lassabban, ki gyorsabban. Megtanulunk másképpen és jobban fókuszálni, megtanuljuk, hogy a rengeteg, minket foglalkoztató dologból átmenetileg csak egyre, de legalábbis kezelhetőre mennyiségűre koncentráljunk.
Szóval, Norrisz, lesznek még versek! Olvastam valahol, hogy a olyan haláltáborokban, ahol csak bejárat volt, azokban is felhangzott néha-néha egy ének, egy nevetés.
Most nézem, Norrisz úgy hagyott itt, hogy észre sem vettem. Még poharát is itthagyta, félig van.
De félig tele.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
