NAPLÓK: Jánosi
Legutóbbi olvasó: 2026-03-24 22:37 Összes olvasás: 26270| 2. | [tulajdonos]: Ars | 2006-03-13 09:18 |
A költészetről írni a költőnek, nem hétköznapi dolog, a "mit is érdekelne a költészet maga" ellenére. Még az is könnyen meglehet, hogy azért . . . A szöveg - a szerencsé-s (-tlen) mondanivaló - áldozat a költői élet oltárán. Pont ezért Utassy ars poetica súlyú sorai hatására fejet hajtva, bocsánatát kérem, a következő témaváltásért.
Nyitott szemmel figyelem a viszonyulásunkat, magamét is a csoportéba véve, s U.J. Költőnek lenni-je megdöbbentő dolgokat mutatott meg magamról is. Verset írni kényszer: "gályarabság". Nem is tudom lehet-e bármi is ennél a kényszernél komolyabb. Már az a puszta tény is bátorságot igényel néha, hogy engedjünk a kényszernek, s nem hiszem, hogy sokan ellent mondanának nekem ebben. Ezenkívül hatalmas bátorságba kerül megmutatni is a verset, mert a folyamat amilyen kényszerű annyira személyes is. Csak arra szeretnék kérni mindenkit, tartsuk meg személyesnek, s ne engedjük személyeskedéssé válni . . . |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
