NAPLÓK: Juli
Legutóbbi olvasó: 2024-03-28 14:09 Összes olvasás: 1527843. | [tulajdonos]: Valamikor | 2020-04-28 18:35 |
Egyszer régen
Tavaszt álmodtunk a télbe, Csillagot az égre. Mikor borús volt az egünk, Befestettük kékre.
Tovafutó huncut percek Rajtunk jót nevettek, Újjai között a sorsnak Homokként peregtek.
Titkunkat elfedni leplet, Holdfényből szőtt az est. Takarni izzó vágyaink, Nem volt az éj se rest.
Szívünkben szikrázó parázs, Hirtelen lángra gyúlt. Mirtuszkoszorúból a gyöngy, Egyszer csak földre hullt.
Miénk volt csak a pillanat. Gyöngéden átkarolt, Nesztelen árnya az éjnek, Csendünkre ráhajolt.
Megsúgták múló perceink, Hervad majd tavaszunk. Ahogy az úton csendesen, Nyár felé haladunk.
Hirtelen mint ki ott se járt, Elbúcsúzott a nyár. Nyomában színes avaron, Lábunk már őszben jár. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!