NAPLÓK: Juli
Legutóbbi olvasó: 2026-10-11 02:19 Összes olvasás: 21100| 10. | [tulajdonos]: Vers | 2019-04-27 22:03 |
H. J. Emlékére
Ólom lábon jár az idő,
Nyomasztó most a csend.
Egy régi dalra gondolok,
Mely most fülembe cseng.
Emlékszem hányszor hallgatta.
Valaha réges rég,
Csillagos nyári éjszakán
Ezt dúdolta a szél.
Hirtelen kimondott bántó
Át nem gondolt szavak,
Sebeket ejtett a lelkén
Örökre ott maradt.
A másik szemében többé
Nem látta már magát.
Magányos, szomorú szíve
Bezárta ajtaját.
Lelkének kínzó terheit,
Magában hordozta.
Törékeny gyenge vállait
Ólomsúlyként nyomta.
Kialudt benne rég a tűz,
Reménye megkopott.
Mit adott a múló idő,
Szép lassan ellopott.
Lelkének hamis tükrében,
Nem ragyogott a fény.
Mindent mit egykor álmodott,
Elfújta rég a szél.
Nem voltak többé céljai,
Nem volt már még, talán.
Feladta végül önmagát,
Egy fáradt éjszakán.
Szabadulását jelezte,
Bilincse roppanása.
Szívének, utolsó néma
Csendes dobbanása.
Nem várta többé a hajnalt,
Nem üzent már a szél.
Magányos vándorként harcolt
Amíg a földön élt. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
