NAPLÓK: Juli
Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 10:33 Összes olvasás: 1545410. | [tulajdonos]: Vers | 2019-04-27 22:03 |
H. J. Emlékére
Ólom lábon jár az idő, Nyomasztó most a csend. Egy régi dalra gondolok, Mely most fülembe cseng.
Emlékszem hányszor hallgatta. Valaha réges rég, Csillagos nyári éjszakán Ezt dúdolta a szél.
Hirtelen kimondott bántó Át nem gondolt szavak, Sebeket ejtett a lelkén Örökre ott maradt.
A másik szemében többé Nem látta már magát. Magányos, szomorú szíve Bezárta ajtaját.
Lelkének kínzó terheit, Magában hordozta. Törékeny gyenge vállait Ólomsúlyként nyomta.
Kialudt benne rég a tűz, Reménye megkopott. Mit adott a múló idő, Szép lassan ellopott.
Lelkének hamis tükrében, Nem ragyogott a fény. Mindent mit egykor álmodott, Elfújta rég a szél.
Nem voltak többé céljai, Nem volt már még, talán. Feladta végül önmagát, Egy fáradt éjszakán.
Szabadulását jelezte, Bilincse roppanása. Szívének, utolsó néma Csendes dobbanása.
Nem várta többé a hajnalt, Nem üzent már a szél. Magányos vándorként harcolt Amíg a földön élt. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!