NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2026-06-02 16:40 Összes olvasás: 486091| 7434. | [tulajdonos]: szavazásra | 2024-10-06 01:10 |
Szerintem több vers már nem érkezik. Szavazzatok!
1.
kifosztva
elvettek mindet egy szakadt vasárnap
hiába tettem a forintot élére
a fiók zsanérja zörög csak nyekeregve
a kék égbolt látomás csupán
lilás-fekete a napkorong
és árnya hull az árny
árkot ások
testem izzadt varázsköpönyeg
a szeptember is elmúlik
ahogy lágyan izzik az avar felettem
2.
hideg gitárszóló
szép lágyan szólt a műanyag húr
de azóta már el is szakadt
két árny az árok szélén ragadt
szeptember ott ül a nyúlon túl
az ég borult tüskés eső hull
3.
(Shakespeare 100. )
Szeptember múlt, hol vagy? Mért feleded
te Múzsa, azt, miből hatalmad áll?
Szakadt dalokra szórod ihleted,
s erőd sötétül, mert árnyakra száll?
Térj vissza, Múzsa, kárpótolva azt
illőn, mit hosszú tévelygésed elvett;
a dalt ne lágy hullásában fakaszd,
égjen ha kell, a tollad erre termett.
Kelj, lusta Múzsa, látsz-e árkokat
szerelmem édes arcán? Ha találsz
témád legyen idő és áldozat,
szapuld a hervadást bármerre jársz.
Előzz időt, te légy bájának őre,
mielőtt levágja kaszája, tőre.
4.
Őszi este
Szakadt, szeptemberi kép.
Lágyan hullnak az árnyak,
árokban lelnek ágyat.
Lyukas takaró az ég.
Pislognak a csillagok.
Rímeket szedek sorba,
mind ágrólszakadt, csorba.
Árva-egymagam vagyok.
5.
Szakadt szeptember
az árokban, árnya majd
lágyan égre hull.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
