NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2026-10-25 02:40 Összes olvasás: 560558| 7215. | [tulajdonos]: versek | 2024-05-07 22:22 |
Kedves Játékosok!
Hiába vártam, nem jött több vers. Majd a következő fordulóban...
1.
korai köröm
eljött a hajnal
de nem keltett fel
csak a hideg tej
mikor végignyalt
ülök a napon
fekete a fény
elfelejtett tény
az üres lapon
a fülemben cseng
halk őszi ének
csendesen néznek
a mély E húr zeng
2.
hajnali évszakok
hideg hajnal reszkető
hajamon a fejkendő
csupa ránc
csengő hajnal aranyló
reggelt bontó pitymalló
mosoly a szám
őszi hajnal esővel
verekedik erővel
térdig sár
fekete hajnal
tele van bajjal
sírás rág
négyen néznek
mikor festek
eljöttek négyen
pedig nem festek
szépen én
3.
Hajnali árnyak
Még fekete árnyak őrzik a hajnalt,
csak néznek rám némán,
figyelik hosszú, őszi álmom.
Eljön a reggel, s ők eltűnnek lassan,
megbújnak a hideg szobafalakban.
Mire csenget a postás,
csak szürke lábnyomok már a tapétán.
4.
Ború
Feketén néz a
hajnal, hideg szeme cseng.
Ma eljött az ősz.
5.
Biciklicsengő
Mikor anya eljött apától,
mi voltunk a csomagjai
a hajnali gyorson.
Nekem nem volt csomagom.
Semmi se volt nálam,
csak a csengőt szorítottam,
amit a Tomi adott.
Mert ősszel úgyis elköltöznek,
mondta, és majd kap új bringát
az új apujától.
Én nem akartam új biciklit,
csak még egy pulcsit,
mert nagyon hideg volt a vonaton.
Egy üres fülkébe mentünk,
mert anya nem szereti, ha megbámulják.
Pirosak voltak az ülések.
Feketék voltak az ablakok,
és engem néztek.
Azt képzeltem,
ha hármat csengetek,
akkor felkel a nap,
és felébredek.
De hiába nyomkodtam,
néma maradt, mint anya.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
