NAPLÓK: KUTYAMELEG Legutóbbi olvasó: 2026-05-07 07:38 Összes olvasás: 10040| 12. | [tulajdonos]: A véres nadrág | 2017-02-17 16:29 | - Beszéltél álmodban – ül fel Márk.
- Megesik. És mit mondtam? – dörzsölgeti a szemét Magdi.
- Hogy ne vágják le, ne vágják leee! – imitálja sipító hangon a fiú.
- Ez semmi ahhoz képest, amit te szoktál ordítozni éjjel.
- Én? Na ne viccelj.
- Komolyan. Ez nem olyan, mint az igaziii, kérem vissza régit!
- Ó, jaj…
- Te legalább tudod, miről van szó.
- Nem – füllenti Márk - Halvány lila fingom sincs.
- Nem kellene még készülődnünk?
- Hova?
- Ja, de hülye vagyok, el is felejtettem említeni, de gondolom nem lesz ellenedre. Wellnesbérletet váltottam mindkettőnk részére. Locsi-pocsi, gőzkabin, aromaterápia, masszázs. Hm!
- Nem tudok menni!
- Hisz semmi dolgod ma! Léccilécci! – pitizik a nő.
A „fiú” meg mégse mondhatja, hogy mert menstruál. Mert a fürdőgatyáját még csak kitömné valamivel, a melle meg leszorító nélkül is alig púpos.
- Nagybátyámékhoz ígérkezte születésnapozni.
- Szuper! Itt az ideje, hogy bemutass nekik! – örvendezik Magdi.
- Á, ez most csak olyan szűk családi körben, tudod…
- Én nem vagyok családtag?
- De, de…
- Nem ismered őket, hogy milyen furák…
- Majd megismerem.
- Ne, kérlek!
- Szégyelled őket?
- Nem.
- Akkor engem szégyellsz, mert öreg és lepukkant vagyok!
- Dehogy vagy Szerelmem, nem erről van szó! – ám barátnője meg se hallotta.
- Akkor lehet mást keresni, szabad a pálya! – mutat az ajtóra.
- Nekem csak te kellesz!
- Akkor döntsd el, fürdő, vagy nagybátyádék. Egyik esetben se hagyhatsz itthon.
Átkozza magát, hogy jobbat nem tudott kamuzni. A nagybátyjáéknál nincs is senkinek születésnapja, ha lenne se biztos, hogy meghívnák a bulira. Meg hogy magyarázná ki a nőt, nem is tudnak másságáról. Á, az kilőve. Marad a másik. Míg kedvese a mosdóban piperézik, leszalad a boltba, vesz egy doboz tampont, és egy kocsma vécéjébe zárkózik. Kivételesen a nőibe, mert női dolgot készül véghezvinni. Egyszer próbálta már a tampont, de sehogy se akart bemenni. Hátha most! Ez az utolsó esélye. Figyelmesen tanulmányozza a dobozra firkantott használati útmutatót. Talán a hátára fekve egyszerűbb lenne, de arra itt most nincs mód. Állva, vagy guggolva kell felhelyeznie. Így is úgy is fáj. Két nospa után is görcsöl a hasa, legkevésbé kíván oda bármit is bedugni. Hiába véres, nyálkás a hüvely, a tampon száraz, érdes, mindenfelé halad, csak arra nem, amerre kell. Hangos bőgés közepette próbálkozik, mikor a kocsmáros rátöri az ajtót. Ijedtében becsúszik, aminek kell, gyorsan felhúzza boxerét és kirohan. A zaklató még utána ordítja, hogy „Gyerekem, máskor a férfi vécébe!” A kiszűrődő hangok alapján nyilván azt hitte rosszul van, azért nyitott rá.
A férfi fehérnemű üzletben vesz egy márkás fürdőnacit, jó bő fazonút, hogy kitömnie se kelljen, rizikós, mert kieshet a vízben.
- Hol az ördögbe’ csavarogtál idáig? – zsörtölődik szerelme, aki már beszárított, lakkozott hajjal, teljes sminkben pompázik.
Válaszképp Márk felmutatja a fürdő nacit.
- Ja, így mindjárt más. De vettem volna neked, ha tudom, hogy nincs.
- Van, de otthon.
- Már itt vagy otthon.
- Igen, persze, Drága Mindenem.
Közben somolyog magában, hogy így is ő vette, mert nem is a saját pénzét költi ilyesmire.
Egy törülközővel, papuccsal megtömött Gucci táska kíséretében pattannak be a kanárisárga Citroenbe. Mennyivel vidámabb ez az autó, mint a Mágusé – gondolja Márk. A rádióban Magdi legújabb slágere szól. Már fel se kapják rá a fejüket, trécselnek tovább. A téma az, hogy hamburgert vagy currys halat egyenek. Vagy mind a kettőt? Kólával vagy rostos gyümölcslével? Kizárja-e egymást a kettő? Az egészséges életmód megköveteli-e, hogy lemondjuk az olajos, cukros ételek élvezetéről? Bűn-e húst enni, mikor az az állatok megölésével jár?
Kevesebb, mint fél óra alatt odaérnek. Nagy kitérőket tesznek, hogy megcsodálják a medréből ki-kicsapó, áradó Dunát. A benzinköltség fel se merül.
A wellness-központ még a szokásosnál is melegebbnek, fülledtebbnek, klórszagúbbnak tűnik. Magdit mindenki előre engedi a sorban, és vele együtt barátját is. Meg se köszönik. Magdi leteszi a kauciót és átveszi a kulcsot. Egyet. Ez lesz még egy mutatvány – sóhajt Márk – egy kabinban öltözni úgy, hogy ne derüljön ki a turpisság. Szekrényük száma hatvanhatos, ami mögé valaki még egy hatost írt.
- A Sátán szekrénye!
Nevet Magdi. Márk elsápad. Vetkőznek. Most látja barátnőjét először meztelenül. Direkt nem nézi nagyon, nem így a nő, aki egyik szemével a „fiú” testét pásztázza, akár egy nyomkereső radar.
- Milyen vékonyka vagy! Nem szoktál gyúrni?
- Nem én. Nem az én stílusom. Baj?
- Aranybabám, ha olyat akartam volna, akadt volna minden ujjamra hat. És akkor még keveset mondtam. Nekem ez a kisfiú kell, itt! – öleli szorosan magához.
Márk elfordul, mikor leveszi az alsóját.
- Milyen kerek a popód, egek, mint egy lányé! – áradozik Magdi.
- Tetszik?
- Nem kifejezés, zabálnám!
- Ha egy lányé lenne, akkor is?
- De izéket bírsz kérdezni. Akkor nem, én téged szeretlek, és nem vagyok leszbi.
A „fiú” lehangoltan toccsan medencébe, szabadeséssel, mintha egy hídról vetné le magát. Az asszony szabályos pillangóban ússza körül. Boldog. Beletelik vagy egy órába, míg Márk is belelendül, élvezi a masszázssugarat, az se zavarja, hogy csurom víz lesz a haja. Azért nem, mert párja a végén még lányos kényeskedésnek venné. Betegesen vigyáz az ilyesmire. Ha már nem férfias, ne legyen annyira feltűnően nőies. Találnak egy gazdátlan piros-pöttyös labdát, azzal szórakoznak. Rájön, hogy Magdit semmi más nem különbözteti meg egy kamasztól, mint enyhén ráncos nyaka és bölcs tekintete. Valaki, aki már kiélte magát, de még mindig tud örülni az életnek. Többek között ezért is csodálja a fiú, aki örök spleenbe burkolózik. Már épp kezdi jól érezni magát, mikor észreveszi, hogy valami nem stimmel: lecsúszott a fürdőnacija. Kétségbeesetten keresi, ám a szemfüles gyerkőcök előbb észreveszik, egyikük a nacit hadi zsákmányként felemelve kiabál.
- Add ide! – kéri Magdi.
A kissrác a felnőtt tekintély előtt meghajolva átdobja neki. Egyenest a fejére esik. Márk messziről látja, hogy véres. Kikapja a kezéből, de már késő, Magdi meglátja a foltot.
- Megsérültél? – aggodalmaskodik.
- Apróság! Ne kell törődni vele.
- Le is szakadhatott a fitymád! Nem játék! Vagy megütött valaki a víz alatt?
- Semmi baj, én tudom.
- Menjünk azért el a fürdőorvoshoz!
- Elmegyek.
- Megmutatom, hol van a rendelője!
- Nem köszi, ez aztán tényleg csak rám tartozik!
- Pasik, pasik! – hagyja rá Magdi. Márk megkönnyebbül. Derekára csavar egy törülközőt és egy emelettel feljebb megy. Körbenéz az épületben, mosdót keresve. Egy ujjával magába nyúl. A tampon sehol. Nem is hozott másikat. Most mi legyen? Ha visszamegy, piros csíkot fog húzni, meg pedig nem léphet hiányos öltözéke miatt. Az öltözőkulcs párja csuklóján fityeg. Egyedül pedig úgyse engedné haza. Valljon színt? Nem, még korai lenne. Megsemmisülten battyog vissza a medencékhez. Vércseppeket hagyva maga után a fehér kövön.
- Mit mondott az orvos? - kérdezi aggódó pótanyukája.
- Hogy minden oké, csak egy kis sérülés.
- Most lebuktál, apuskám! Ma pont nem rendel az orvos!
- Csak nem akartam, hogy aggódj.
- Jaj, te drága! Úgy vágsz át, ahogy csak lehet, mégis imádlak.
Máris nem lennél úgy oda értem, ha kiderülne, hogy egy pár centis húsdarabbal kevesebb vagyok, mint hitted – duzzog magában szerelme.
- Menjünk haza? – ajánlja fel Magdi.
- Jó ötlet.
Így esik meg, hogy se hamburgert, se currys halat nem esznek, és se kólát, se rostos gyümölcslét nem isznak.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
