NAPLÓK: Egy nőm
Legutóbbi olvasó: 2024-11-23 14:04 Összes olvasás: 25891| 16. | [tulajdonos]: Szeretem. | 2003-08-08 09:39 |
Megmásszuk a hegyeit.
Hol csak szép lassan lépkedünk felfelé, hol meg rohanunk, száguldunk eszeveszetten.
Zihálva törünk a csúcs felé.
Hát az tényleg csúcs! A Mount Everest egy apró nokedli a csúcsához képest!
Egyszerre érünk fel.
Sikongatunk a boldogságtól.
Árad a tejes, mézes folyóm.
Függöny.
Hirtelen lepottyanunk egymás mellé.
Éhes vagyok! - mondja, amikor akaratom ellenére végleg visszarángat a Földre.
Kér egy papír zsebkendőt is. Hozok Neki.
Még egy picit engedi, hogy csodáljam a testét, cirógassam, legyezgessem kipirult, pihe-puha, bársonyos bőrét.
Finoman végigsimít a karomon.
Gyere, menjünk! kérlel halkan.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
