NAPLÓK: Dokk-találkozó Veresegyházon? Legutóbbi olvasó: 2025-01-30 15:24 Összes olvasás: 19462139. | [tulajdonos]: játék | 2019-06-07 23:24 | Kedves barátaim!
Talán emlékeztek - illetve, dehogy talán, inkább biztosan emlékeztek - rá, hogy a Végejó játékot az előző (eddig még egyetlen) veresi találkozó alkalmával ismertette meg velünk Vajdics Anikó.
Tudom, hogy az internetes változat nem képes maradéktalanul visszaadni az akkori játék spontaneitását, fergeteges hangulatát, de valamennyit mégis megőriz azokból.
Arra mindenképpen alkalmas, hogy ébren tartsa a rögtönzési rutint.
Kedves akkori vendégeim! Gondoljátok végig, amikor itt játszottunk, egymás után szálltak be a játékosok, olyanok, akik előzőleg kijelentették, hogy ők nem is akarnak játszani, de néhány kör megfigyelése után nagy örömmel csatlakoztak!
Én magam is így jártam. Aztán tessék, mi lett a vége... Mi lett a végejó!
Biztos vagyok abban, hogy a leendő veresi dokkpiknik alkalmával ismét sort kerítünk a játékra, én legalábbis alig várom. Arra is meg mernék esküdni, hogy a múltkorinál még gördülékenyebben megy majd a játék, hiszen a végejóban szerzett rutin is segít majd minket!
Kérlek benneteket, kezdjétek újra felvenni a ritmust!
Én annyival tudtam hozzájárulni a jövőbeni sikerekhez, hogy a terasz asztalának mindkét végét megtoldottam 55-55 cm-rel, és összeácsoltam még egy - kb. 3 m-es padot (puhafa!), a meglévő két rövidebb mellé, így mindenféle toldalékok nélkül többen körbe tudjuk ülni az asztalt.
Talán még emlékeztek a vörösborra, hagytatok még vagy hatvan litert, nos, az egy évvel közelebb került az óborsághoz.
De, hogy ne szakadjak el mostani mondandóm lényegétől, játsszatok!
Emlékeztetőül, az első találkozó is a Dokk megbékélésének jegyében szerveződött, a játék ugyanez kicsiben.
Én nem vagyok egy szépségkirálynő, ennek számos oka van, aki személyesen is ismer, annak nem kell magyarázni. Aki fotón látott, annak se sokat. Tényleg nem vagyok az, így az én számból nevetségesen hangoznék a Világbékét! - elköszönés, így maradok a Dokkbékét! -nél.
- Utóirat -
Norriszt bezártam az emeleten a leghátsó szobába, egy 6x6-os skandináv keresztrejtvénnyel, meg egy matematikai szöveges példával: "-Kétszer hány az mennyi?"
Először a szememre vetette, hogy személyeskedem, mert ő már kétszer hányt, de mondtam neki, hogy próbálja meg, és szemlélje kívülről a dolgokat.
Azóta Norrisz csöndben van, szerintem még a Dokkpiknikre se jön elő, így ő is hozzájárul az áhított békéhez.
- Utóirat vége -
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|