NAPLÓK: DE MI LESZ A NOVELLÁKKAL? Legutóbbi olvasó: 2026-06-08 20:01 Összes olvasás: 7237| 44. | [tulajdonos]: OKOSNAK LENNI ITT KEVÉS | 2022-08-11 03:39 | A "bozótlakó novella" megírásához gyűjtve a szexualtásra, házasságra vonatkozó anyagot találkoztam szembe az itteni gúnymocsokkal.
A szellemi, lelki, testi nyomorúság e témával szembeni öntudatlan kifejeződésével.
Még az utolsó alma napló nőírója is bocsánatot kér saját bejegyzésének címéért, mint amit utólag méltatlannak érez ehhez a témához.
Igen, itt vigyázni kell.
Élcelődve egyszerűen megközelíthetetlen ez a téma.
És talán okoskodva, esszében is.
A Vajdics idézte esszé rögtön tiltakozást váltott ki belőlem: még hogy a férfinek nincsen "mindent betöltő" illata? (A férfi a fa a nő a virág - idézi "okos emberét". Igen, mert az esszéíró a saját szagát nem érzi (ahogy senki sem) csak a partneréét. (Aki nem is biztos, hogy nő. Ha nála az, akkor sem... - kinek a papné, kinek a papagáj.)
A nagyobb fiam hónapok óta Londonban él. És a lakásának mindmáig megvan az ő jellegzetes mindent átható szaga - illata.
Mindenkinek van szaga, illata. Férfinek, nőnek, kisbabának, gyereknek, nagymamának, nagypapának...
És a nemiszervekből sem lehet levezetni a "nemek lelkét". Hiszen a nemiszervek életünk nagyobb felében NYUGALOMBAN vannak. És olyankor a férfi nemiszerv nem kemény hanem lágy, a női nemiszerv pedig nem engedékeny, hanem száraz és "feltartóztató".
Az együttélésben épp ezt kell elviselniük - EZ (!) az ideális állapot.
A kiegyensúlyozott lenyugvás.
Nem a "párzási életszakasz" fölajzott állapotai, amik mindig csak ideig-óráig tartanak.
Nem a vihar jellemzi a Balatont sem, például. Pedig - mégis - mert az úgynevezett "hármas hullám" és a hullámzás meredeksége ennek a tófenéknek a tulajdonsága miatt olyan amilyen - és mégsem.
Mert a Balatont mégis inkább a nyugalom jellemzi, de ehhez VELE KELL ÉLNI, hogy megtudjuk és megértsük.
Az aszexuálissá vált tartós házassággal is. Amelyben szerzetesek és apácák leszünk valójában és az imádat tart össze minket.
Minek az imádata?
A Természeté - mondom én, aki vallom a "felettünk valót", csak én Természetnek hívom. Hiszen most a legnagyobb örömöt leendő kisunokánk várható érkezése szerzi.
A mi HÁZASSÁGI ÖRÖMÜNK tehát ilyen kitágult szférából érkezik. (Az állandó gyengéd átölelések, búcsú- és érkezés puszik és a folyamatos egymással törődés kifejeződését nem említem, mert ez olyan mint a "nappali fény". VAN. Nem szokás még külön beszélni is róla.)
Az egymás mellett kitartásnak a Természet által nyújtott megérdemelt jutalmai közt ezt - a kisunoka érkezését - érzem az egyik legelementárisabbnak.
A két fiamnak is csak javasolni tudom ezért a tartós házasságot. Az egyetlent.
Hogy közben milyen hullámzásokat ver a "tófenék" házaséletük során, az részletkérdés a Természet nagy jutalmához képest.
Amely ez: ÉLETED RENDBEN VAN.
Művet kell írni róla - még az visz a legközelebb nem az okoskodás és az esszé - amely megérzékítés nélkül dolgozik.
Miközben a házasságról nem okoskodni kell, hanem benne élni. S ha írunk róla, akkor megérzékíteni.
Ez lesz majd a "bozót novella" szüzséje is, s az ausztrál bennszülöttek erre tanítják meg az éppen válni készülő újságíró főhőst. Mire is? Hogy nincs válás. A gyereket nem hagyjuk el. Amikor az újságíró arról érdeklődik, hogy náluk az ősi többnejűségben ugye nem kell elhagyni a gyereket (ezt érzi feloldhatatlan ellentmondásnak más nőhöz vonzó szerelmi tébolya és a családjához parancsoló ősi ösztöne között), akkor a bennszülöttek bezárulnak.
Később mondja el a vezetőjük, hogy ne haragudjon, de ők nem tudnak ilyesmiről beszélni. Hiszen őket elrabolták a szüleiktől három éves korukban és az együttes mindegyik tagját keresztény intézetben nevelték. Ő is csak 17 éves korában szökött vissza a bozótba, hogy megtanulja ősei kultúráját.
Éppen ő szeretné megtudni - és látni - milyen az, amikor a kisgyerekek a szüleikkel együtt lehetnek!
Ezért szépen kéri az újságírót, hogy feltétlenül hozza el a feleségét és a gyerekeit a következő fellépésükre. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
