NAPLÓK: Baltazar
Legutóbbi olvasó: 2026-09-10 21:57 Összes olvasás: 719864Olvasói hozzászólások nélkül| 2002. | Cz: csere | 2013-11-12 21:45 |
Pedig erre gyúrok már ősidőm óta, hogy végre láthassak egy jó viga-vers elemzést. Most felcsillant a remény, és máris kampó. Meghát gondoltam, ha netán hall magáról véletlenül, és betántorog, hogy jól leteremtsen bennünket, az is ünnep:-)). Nekem nincs kapcsolatom az általad is javasolt régiek felé, így hát maradna ez a felületiüzenet, talán megkerüli a hátukat. Ha nem, hát nem. Mutatok akkor itt egy friss termést (arra roppant kíváncsi lettem, hogy kinek dobod majd tovább a labdád):
Gutási Éva
Öt megálló (napközben)
Még tíz perc. Az öt megálló.
Alagútban váró szerelvények,
És a lényeg: Az embertömeg.
Jöhet a sötétből bármi,
Ők sohasem tudnak várni.
Hömpölygő, szűk-helyet leső,
Belső gyötrést kívül vívó arcok.
Vacogva lépnek beljebb, nyáron meg
Legfeljebb egymás izzadságában ülnek.
Mozdulatlanok, mégis feszültek.
Hosszúra nyúló másodpercek múlnak,
Ők nem szabadulnak a félelemtől.
Szemtől szembe nézni már tabu,
Még kapu nyílna a személyes térbe!
Combomhoz ér egy férfi térde.
Telefon vibrál minden kézben.
Itt készen az ebéd, ott egy kapcsolat.
Sokat elárul az a pár fél szó:
Célzó vagy hangos szemrehányás.
Öt megálló a minden. Leszállás.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
