NAPLÓK: Baltazar
Legutóbbi olvasó: 2025-10-26 17:11 Összes olvasás: 636870| 1709. | [tulajdonos]: köszönöm Cogito úrnak | 2012-12-25 10:07 |
Zbigniew Herbert:
Állunk a határon
Állunk a határon
kezünket nyújtjuk
s levegőből nagy kötelet
sodrunk testvérek nektek
a megszakadt kiáltásból
ökölbe görcsült kézből
öntvény lesz: harang meg szív
és hallgat a riadalomra
rimánkodik a sebesült kő
rimánkodik a meggyilkolt víz
állunk a határon
állunk a határon
állunk a határon
józannak elnevezetten
s nézünk a tűzbe
és a halált csodáljuk
(fordította Nagy László)
Ha megkérdezném: érti-e valaki ezt a verset, vajon hányan válaszolnának igennel. Gyanúm, hogy nagyon kevesen.
És ha így mutatom?
A magyaroknak
Kezünket kinyújtva
állunk a határon
s a levegőből roppant zsinórt
fonunk nektek testvérek
az elfúló kiáltás
s a görcsbe rándult öklök
haranggá jajdulnak s a szív
nem verhet riadót
a véres kövek kérnek
haldokló vizek kérnek
s mi állunk a határon
csak állunk a határon
állunk a józan ész
jól-fontolt határán
innen nézzük a tűzvészt
halálba bámulunk
1956.
Lengyelből fordította: Gömöri György
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
