NAPLÓK: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 19:22 Összes olvasás: 18970132. | [tulajdonos]: LEÚSZÓ DARU | 2020-10-08 10:13 | Gyurcsi-Zalán György a Gyurcsi naplóban "mechanikus" példát hoz fel ellenérvként arra, hogy a "barátság", a barátkozás - smúzolás - majomszilkla példát hozván "egymás megtetvészése" a művészetben akadályt jelenthet. Hiszen "a vers halála, amikor "barátságból" tetszik (vagy politikai okból, esetleg vallási meggyőződésből), miközben esztétikailag gyenge." Ellenvetésében írja, a barátság nem akadály, hogy - idézem - "egy-egy műszaki probléma megoldásakor ne bonyolódjunk időnként késhegyre menő vitákba, sőt, veszekedésekbe. Aki a szakmaiságot félti a barátságtól, az vagy nem biztos a saját szakértelmében, vagy még sose volt igazán barátja." Csakhogy 1.) a vers nem mechanikus narancs, 2.) s nem akkor van baj, ha veszekednek rajta, 3.) hanem ha LOJALITÁSBÓL közöljük, mondjuk az Év versei antológiában. Miközben nem "annyira" jó. (Láttam már ilyet.) De hát Gyurcsinak nem is velem van vitája, hanem Cserhalmi Györggyel. Megint idézem őt: "Amikor a főiskolát befejeztem, azt gondoltam, hogy én majd - csak - barátokkal fogok dolgozni. Aztán később rájöttem, hogy a barátok nem mindig szakemberek." (Kesernyés félmosoly...) 4.) Nem az a baj, hogy a művészet ezek szerint bizonyos fokú elkülönülést követel és a hétköznapi élet társas kapcsolatainak a rovására megy. Mert ha valaki művész, akkor egyszer csak az "ellenségében" is képes felfedezni a rokon vonást, persze esztétikai teljesítménye alapján, s képes - művészileg (!) közeledni hozzá! Az a baj, ha valaki verselőként CIVIL marad. Megrögzötten hétköznapi "fószer" akihez nem ér el valaki esztétikai teljesítménye - amely épp az új (művészi) közeledést segíthetné elő. Nem, ő visszabontja a teljesítményt a hétköznapiságba. Valahogy így: "ő írta?, a politikai, vallási, hétköznapi ellenségem - akkor ROSSZ! (Bármilyen esztétikailag.) Ez olyan gyakori, még a Parnasszus közelében is a mai Magyarországon, hogy itt már igazán nem hiányzik. Gyurcsi mester! Hagyd az én "értelmezésemet"! Viszont a hajós szövegeid jók! ((Egy balatoni ember, aki a nászútján tengerig tartó dunai kenutúrára vitte a feleségét, írja ezt Neked. Aki nem mellesleg a magyar hajógyártás felszámolásának fekete történetéről is épp eleget írtam. Itt az utolsó klipem: én filmezem, amint az M0 híd alatt, a Ganz Danubius márkás "magyar" úszódarut a Fekete tengeri átvevőhelyére úsztatják. Öt évvel ezelőtt. A magyar mérnökök most a szlovák hajógyárba járnak hajót építeni. ---- A hajós szövegeidből jó regény lehetne. Én is írok - talán a nászutunkat is... Brajláig a tengerjáró hajók is feljöttek a Dunán... A feleségemmel úgy néztünk fel rájuk a kenuból, mint egy-egy emeletes házra. Szóval béke! - Részemről legalábbis. Azon gondolkodj el inkább, hogy lehetne a Versegyházi asszonykórust valahogy újjászervezni, hogy előadhassa Szokolay Zoltán A repedésbe bújt a gyík című versét (kiadja a google) mint új kórusművet a VERS-EGYHÁZ rendezvényen, ahol Te lennél a helyi "dokkoló".))
"LEÚSZÓ DARU" https://www.youtube.com/watch?v=cM0Zfa5M174 | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|