A vádlottak padján: A vádlottak padján 83.

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2844 szerző 38791 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Filip Tamás: Régi szentély
Pataki Lili: Egyenes, gerinces és szabad
Csurgay Kristóf: Lélekborogatás
Tóth Gabriella: Lehet
Serfőző Attila: A zarándok
Serfőző Attila: Ego sum vita
Karaffa Gyula: Megjöttek...
Debreczeny GYörgy: névelírások
Albert Zsolt: Téli könyvek
Tóth János Janus: Születésnapodra
FRISS FÓRUMOK

Zsolt Szakállas 12 órája
Szakállas Zsolt 12 órája
DOKK_FAQ 1 napja
Filip Tamás 3 napja
Serfőző Attila 3 napja
Vasi Ferenc Zoltán 3 napja
Tóth János Janus 3 napja
Francesco de Orellana 4 napja
Gyurcsi - Zalán György 9 napja
Cservinka Dávid 10 napja
Vadas Tibor 11 napja
Tóth Gabriella 11 napja
Filotás Karina 12 napja
Veres Mária 13 napja
Kiss-Teleki Rita 13 napja
Bájer Máté 13 napja
Gyors & Gyilkos 19 napja
Szilasi Katalin 19 napja
Pataki Lili 19 napja
Karaffa Gyula 20 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 6 órája
Hetedíziglen 7 órája
Lola naplója 19 órája
mix 1 napja
Minimal Planet 1 napja
A vádlottak padján 1 napja
Hordalék 2 napja
nélküled 2 napja
DOKK estek 2 napja
Polgári perem peremtörténete 3 napja
az univerzum szélén 3 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 3 napja
Gyurcsi 4 napja
négysorosok 4 napja
fiaiéi 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: A vádlottak padján
Legutóbbi olvasó: 2024-06-17 05:37 Összes olvasás: 57995

Korábbi hozzászólások:  
838. [tulajdonos]: A vádlottak padján 83.2024-05-10 09:55
A szomorúságról

Érdekes az ember és a gondolkodása. (Ma nemzetünk nagy művésze, Győzike (!!) ötven évesen arról polemizál a közösségi oldalán, hogy ilyen idősen az embernek olyan arca van, amilyet megérdemel. Hmmmm….) Sokszor „rám szóltak”, kérdezték tőlem, miért vagyok szomorú. Hmmmm… A kiabálás, zajongás, harsogás nélküli élet nem egyenlő a szomorú élettel. Számomra elképzelhetetlen az, hogy az „alapállásom” olyan legyen, hogy mindig fülemig kell érjen a szám, mindig nevetnem kelljen, és egy mondatot ne mondjak ki anélkül, hogy ne emelném fel a hangomat. Nem is értem az ilyen embereket: mikor van olyan pillanatuk, amikor CSENDBEN vannak? Hát „ezeknek” minden nap farsang van? Ki elől, mi elől MENEKÜLNEK ilyen kétségbeesetten, hogy állandó kényszermozgásokkal és röhögő rohamokkal palástolnak VALAMIT? Mit palástolnak? Mi a baj, emberek, mondjátok!!!?? Segíthetek?
Az ember az arcáért ötven-hatvan-hetven évesen nem EGYEDÜL felelős. Ha meg sem látszik rajta a KOR, azt annak is köszönheti, hogy jó géneket örökölt. Vagy annak, hogy soha sem dolgozott megerőltető, nehéz munkát, hogy soha sem volt anyagi gondja, hogy nem kellett stresszelnie azért, hogy elromlott a mosógép, most mi lesz? Ilyen életet élt a mi kedves Győzikénk is, láttuk, hiszen élete „nyitott könyv” előttünk, mára még sz.rni is csak kamera előtt tud. És ebből él, és ezt tartja MUNKÁNAK. És vidám, és kamu veszekedéseket produkál a sikerért, mert egyébként semmi gondja. Szívesen megírtam volna neki, hogy kíváncsi lennék az arcára akkor, ha az eltelt ötven évéből mondjuk 25-öt valódi munkával töltött volna, vagy épp munka nélkül egy düledező viskóban. Vajon mivel magyarázná (már és ha) azt az arcot? Mivel mentegetné magát akkor, ha most dicsekszik babapopsi (plasztikázott testével) arcával?
Olyan világot élünk, hogy az emberek nem látják a „színeket”, csak feketét és fehéret ismernek fel. Ami ezeken kívül esik, az számukra ismeretlen. Aki eddig követte írásaimat, tudja a választ, miért jutottunk idáig. De azt nem biztos, hogy ő is meg tudná mondani (ahogy én sem), hogy MIÉRT van ez így? Hanyatlunk, vagy épp a civilizáció fejlődése hozza magával azt, hogy RÁBÍZUNK mindent a technikára, VAGY MÁSRA, és mi CSAK ÉLVEZNI AKARJUK AZ ÉLETET?
Aki szomorú, az nem elveszett, nem reménytelen. Aki ír, vagy költ, vagy más alkotó munkát végez, épp a reményét fejezi ki: elégedetlen, változást akar, nem rosszabbat, hanem jobbat, nem ürességet, hanem tartalmat, mélységet, elmélyülést, odafigyelést és így tovább, és így tovább. S ha az ilyen embernek az arca netán szomorúságot tükröz, az csak azért van, mert a külvilág, az emberek nem ismerik fel a nüansznyi különbséget az igazi és levethetetlen szomorúság (mondhatni depresszió), és az „érted vagyok szomorú, nem ellened” életérzés között. Az ilyen ember (magamat is ide sorolom) élete sem csak búslakodás, ó, dehogy!!! Ezer és ezer örömre okot adó esemény van életemben nekem is. Örülni és nevetni is tudok, sőt, kacagni és harsányan röhögni is ha úgy adódik, de meg tudom állni azt is, hogy csendesen figyeljek arra, aki beszél, és KOMOLYAN vegyem a mondatait. (Sokszor nagyon nehéz megállni nevetés nélkül néhány ember panaszáradatát, mert nem lehet tudni, hogy az valóban panasz-e vagy épphogy dicsekszik.)
Légy szomorú, légy vidám, légy harsány, légy odafigyelően csendes. Mindegy is, élj. De tudd, hogy épp mit csinálsz, s azzal mit okozol: először is MAGADNAK, másodszor a KÖRNYEZETEDNEK.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-06-16 23:21   Napló: Bátai Tibor
2024-06-16 17:15   új fórumbejegyzés: Zsolt Szakállas
2024-06-16 17:12   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2024-06-16 15:47       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth János Janus Összeért ( Reflexvers)
2024-06-16 13:19   Napló: Hetedíziglen
2024-06-16 09:49   Napló: Lola naplója
2024-06-16 01:10   Napló: mix
2024-06-15 21:23       ÚJ bírálandokk-VERS: Serfőző Attila Utakon
2024-06-15 17:52   Napló: Lola naplója
2024-06-15 17:49   Napló: Lola naplója