NAPLÓK: Conquistadores
Legutóbbi olvasó: 2026-09-10 22:33 Összes olvasás: 1100403Olvasói hozzászólások nélkül| 583. | vajdics: ... | 2019-10-14 15:12 |
Kedves Francesco!
Elolvastam a maradanDOKK-ba került legutóbbi versedet. Francescós az is, jól felismerhetően, de azt valahogyan kerek egésznek érzem. Nem érzem azt, hogy le akarsz erőltetni valamit a torkomon, mint amikor libát tömnek. Az a versed szerintem libátlan (értsd: hibátlan) a sutaságaival együtt.
Itt, ebben a versben viszont vannak "libák". A hiba szót helyettesítik, de ezt nem jelzed sehol. Az olvasónak, aki lehet, hogy sosem teniszezett, magától kellene kitalálnia, hogyan juthat el a libáktól a hálóig, amibe beleakad a labda. Szerintem itt van elrontva a vers, hogy ezt erőlteted. Azt csinálod, amit Joker (nézd meg a filmet, ha még nem láttad): vigyorogsz (vigyorogtatsz), amikor sírnod kellene. Lehet ezt csinálni, persze. De az eredmény valami nem egészséges.
A másik:
az idő közben megy tovább
én meg végleg itt maradok
biztos rossz oldalon nyomom
nem mozdul de elfáradok
Mi nem mozdul? Benned valami? -- Ezt kellene megírni. Én lehet, hogy lemondanék átmenetileg a rímekről. Időmértékes, rímes verset szerintem akkor érdemes írni, ha tömör, plasztikus szavakra tudok kicsengetni a sorok végét. Nem üres ragrímekre. Maradok-elfáradok? Ugyan már!
Még a rímekhez: az eljön-fellök nem cseng igazán össze. A magánhangzók nem elegendőek a jó rímpárhoz. Az eredmény nem aha-élmény, az olvasó nem tud a tartalommal foglalkozni, ha azon van felakadva, hogy milyen rím már ez. A ragrímeket egyébként úgy lehet elkerülni, ha kifejezetten törekszel arra, hogy más szófajú szavakat csengess össze. Ellök? Elnök.
Ennyit kapásból: Anikó |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
