NAPLÓK: különc Legutóbbi olvasó: 2026-01-11 21:20 Összes olvasás: 4996| 115. | [tulajdonos]: minden igaz rám ebből | 2025-08-17 15:50 | A pszichológia újabban egy olyan személyiségtípust kezdett vizsgálni, amely kiegészítheti az introvertált és extrovertált kategóriákat. Dr. Rami Kaminski amerikai pszichiáter, negyven év klinikai tapasztalattal, vezette be az otrovertált fogalmát a pszichológiába.
Egy, a New Scientist tudományos folyóirat honlapján megjelent cikkében Kaminski beszámol arról, hogy kilenc-tíz éves korában, cserkészfogadalmának letételekor nem érzett sem lojalitást, sem vonzódást a közösség iránt, ellentétben társaival. Ezt a pillanatot Kaminski úgy értelmezte, mint az első felismerést arról, hogy eltérően reagál más gyermekektől a közösségi élményekre.
Kaminski megfigyelései szerint sokan nehezen értelmezik a közösségi vonzalom vagy lojalitás hiányát, és hajlamosak azt pszichológiai rendellenességnek tekinteni. Négy évtizedes klinikai pszichiáteri praxisában azonban arra a következtetésre jutott, hogy számos páciens esetében nem hiányról van szó, hanem egy eddig nem azonosított személyiségtípusról. Kaminski megállapítása szerint ezek a páciensek nem vágytak közösségi kötődésre, és nem éreztek lojalitást vagy vonzódást csoportok iránt, mégis képesek voltak mély, intenzív kapcsolatokra, eltérően a társadalmi elvárásoktól. Míg kollégái gyakran „elidegenedésként” vagy „szociális defektusként” azonosították ezen jellemzőket, Kaminski úgy vélte, hogy ezek az egyének nem illeszkednek sem az introvertált (nem kerülik a társaságot), sem az extrovertált (nem keresik a társaságot) kategóriába. Ezért alkotta meg az „otrovertált” fogalmat, a spanyol „otro” (más, egyéb) szóból, jelezve, hogy ez a típus eltér a hagyományos személyiségkategóriáktól.
Az otrovertált személyiség főbb jellemzői a következők:
Ezek az egyének nem az introvertáltakra jellemző befelé fordulást mutatják, és nem is az extrovertáltakra jellemzően a társaság középpontjába törekednek, hanem figyelmük más irányba mutat.
Kaminski szerint az otrovertált személyiség nem kötődik szorosan csoportokhoz, ami lehetővé teszi, hogy gondolatai és alkotásai függetlenek maradjanak a múltbeli örökségektől és a közösségi szabályoktól. Ez a tulajdonság elősegíti az eredeti ötletek kialakítását, amelyeket nem befolyásol a csoportgondolkodás.
Az ilyen egyének felismerik, ha a közösség véleménye túlzottan hatna rájuk, és képesek kitartani saját belső meggyőződéseik mellett. Nem érzik szükségét, hogy alkalmazkodjanak a többségi elvárásokhoz, és az eltérést inkább lehetőségnek, semmint hibának tekintik.
Mivel nem részei egy adott csoportnak, nem kell tartaniuk a kirekesztéstől vagy a társadalmi elutasítástól. Nem igényelnek külső megerősítést, és nem támaszkodnak másokra érzelmi támogatásért, valamint nem érzik szükségét, hogy értéküket vagy gondolkodásmódjuk helyességét bizonyítsák környezetüknek.
Kaminski álláspontja szerint a társadalmi feltételezés, miszerint az emberi kapcsolatok csoporttagsághoz kötöttek, az otrovertáltak esetében félrevezető lehet. Noha nem feltétlenül tartoznak aktívan csoportokhoz, ez nem jelenti a kapcsolatok hiányát. Az otrovertáltak jellemzően nem vesznek részt pletykákban vagy társasági játszmákban, és gyakran távol maradnak a családi konfliktusok érzelmi hálójától. Ezt a kívülállást Kaminski nem elszigeteltségnek, hanem a mélyebb, őszinte kapcsolódás lehetőségének tekinti azokkal az egyénekkel, akikhez belső, rezonancia alapú kötődés fűzi őket. Az otrovertáltak nem széles társas hálót építenek ki, hanem inkább kevesebb, de mély és tartós kapcsolatot.
Kaminski példái szerint egy otrovertált munkavállaló nem feltétlenül azonosul csapatjátékosként, nem vesz részt céges rendezvényeken vagy informális csoportosulásokban, és nem a beilleszkedés a fő szempontja. Önálló munkavégzés jellemzi, és nem a külső elismerést keresi, hanem saját mércéje szerint dolgozik. Párkapcsolataiban sem a társadalmi elvárásokra alapoz, hanem saját belső értékrendje szerint működik, függetlenül mások véleményétől.
Kaminski meggyőződése szerint az ember alapvetően otrovertáltként születik, azaz belső irányultsága a felszínes társadalmi zaj elkerülésére és a mély, őszinte kapcsolódásra ösztönöz. Kaminski elmélete szerint a kisgyermekek még a kapcsolat, biztonság és rezonancia alapján szeretnek, függetlenül társadalmi szerepektől. A növekedés során azonban a kulturális kondicionálás (iskola, média, családi minták, társadalmi normák) hatására az egyén identitása fokozatosan csoporttagságokhoz kötődik („légy jó gyerek!”, „egy férfi nem sír”). Ezek az üzenetek elhomályosítják az eredeti otrovertált irányultságot, és az egyén alkalmazkodni kezd, szerepeket játszik, kapcsolatait pedig csoportidentitásra építi belső rezonancia helyett. Kaminski úgy véli, az otrovertáltság nem szűnik meg, csupán háttérbe szorul, és tudatosan leválva a külső elvárásokról, bármikor visszatérhetünk ehhez az állapothoz.
Rami Kaminski 2023-ban alapította meg a The Otherness Institute-ot (Másság Intézet), melynek célja az általa bevezetett új személyiségtípus tanulmányozása. Az intézet mottója: „Akik úgy érzik, nem tartoznak sehová, itt otthonra lelhetnek.” Kaminski nemrégiben jelentette meg az otrovertáltakról szóló könyvét, melynek címe „Hogyan boldogulnak a kívülállók a beilleszkedők világában?”.
Magamat olvastam..Totálisan.. Mindig tudtam, hogy még innen is kilógok. de mennyire lehet ez igaz..
Nem vagyok dokkos :) az biztos.. Úgy kilógok innn, mintha a harcsa meg a lótetű helyet cseréltek volna | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
