NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2026-05-07 09:24 Összes olvasás: 226631| 264. | [tulajdonos]: almavirág | 2016-04-19 18:47 | Mondd meg a kedvenc versed, megmondom, ki vagy. Flaubert azt mondta, Bovaryné én vagyok. A Medáliák én vagyok. 23 éves korom óta.
József Attila: Medáliák
1
Elefánt voltam, jámbor és szegény,
hűvös és bölcs vizeket ittam én,
a dombon álltam s ormányommal ott
megsímogattam a holdat, a napot,
és fölnyujtottam ajkukhoz a fát,
a zöld cincért, a kígyót, a kovát, -
most lelkem: ember - mennyem odavan,
szörnyű fülekkel legyezem magam - -
2
Porszem mászik gyenge harmaton,
lukas nadrágom kézzel takarom,
a kis kanász ríva öleli át
kővé varázsolt tarka malacát -
zöld füst az ég és lassan elpirul,
csöngess, a csöngés tompa tóra hull,
jéglapba fagyva tejfehér virág,
elvált levélen lebeg a világ - -
3
Totyog, totyog a piócahalász,
bámul, bámul a sovány kanász,
lebeg, lebeg a tó fölött a gém,
gőzöl, gőzöl a friss tehénlepény -
egy fáradt alma függ fejem felett,
a hernyó rágott szívéig szemet,
kinéz hát rajta és mindent belát,
virág volt ez a vers, almavirág - -
4
Lehet, hogy hab vagy, cukrozott tejen,
lehet, hogy zörej, meredt éjjelen,
lehet, hogy kés vagy ónos víz alatt,
lehet, hogy gomb vagy, amely leszakad -
a cselédlány könnye a kovászba hull,
ne keress csókot, ez a ház kigyúl,
hazatalálsz még, szedd a lábodat -
füstölgő szemek világítanak - -
5
Disznó, de akin jáspis a csülök,
fábul faragott istenen ülök,
hejh, bársony gyász, a tejen tünj elő!
meghalok s mázsás szakállam kinő
s ha megrándul még bőröm, az egek,
hátamról minden hasamra pereg;
hemzsegnek majd az apró zsírosok,
a csillagok, kis fehér kukacok - -
6
Ragyog a zöld gyík, sorsom keresi,
zörget a búza: magvát kiveti,
rámnéz a tó, ha belé kő esett
s a sírók sóhajtotta fellegek,
a háborúkkal hívott hajnalok,
ugró napok és rezgő csillagok
körülkóvályogják nyugodt fejem -
világizzása hőmérsékletem - -
7
A küszöbön a vashabú vödör, -
szeresd a lányt, ki meztéláb söpör,
a szennyes lé lapulva árad el,
tajtékja fölgyűrt karján szárad el -
én is bádoghabokba horpadok,
de kélnek csengő és szabad habok
s végigcsattognak tengerek lován
a lépcsőházak villogó fogán - -
8
Borostyánkőbe fagy be az ügyész,
fekete frakkban guggolva kinéz,
meredten nézi, hogy mi féltve föd,
cirógat, áld a fény, a szél, a köd,
befut a rózsa, amint rothadok,
pihévé szednek hűvös kócsagok
és őszi esték melege leszek,
hogy ne ludbőrzzenek az öregek - -
9
Barátommal egy ágyban lakom,
nem is lesz hervadó liliomom,
nincs gépfegyverem, kövem vagy nyilam,
ölni szeretnék, mint mindannyian
s míg gőggel fortyog a bab és sziszeg,
főzelékszínű szemmel nézitek,
hogy széles ajkam lázba rezgve ring
s fecskék etetnek bogárral megint - -
10
Szakállam sercenj, reccsenj, kunkorodj,
boronaként a vetésen vonódj -
az ég fölött, mint lent a fellegek,
egy cirógatás gazdátlan lebeg
s e hűvös varázs húzva, szeliden,
szakállamon majd egykor megpihen
s vörös fonatján bütykömig csorog
jó ízzel-gőzzel, mint a gyógyborok - -
11
Huszonhárom király sétál,
jáspiskorona fejükben,
sárga dinnyét edegélnek,
új hold süt a balkezükben.
Huszonhárom kölyök császkál,
csámpás sityak a fejükben,
görögdinnyét szürcsölőznek,
új nap lángol jobbkezükben.
12
Az eltaposott orrú fekete,
a sárga, kinek kékebb az ege,
a rézbőrű, kin megfagyott a vér
és a lidércként rugódzó fehér -
- - - - - - - - - - - - - - - - -
- - - - - - - - - - - - - - - - -
- - - - - - - - - - - - - - - - -
- - - - - - - - - - - - - - - - -
1928 | |
| 263. | [tulajdonos]: embarrassed | 2016-04-16 12:41 | i'm embarrassed posting so much here. that's my normal posting rate, though, the problem is the reader, mentioned before, however imaginary he/she could be, i write where he/she locates even if he/she doesn't.
Don't get it, sure as hell you don't, but i'm no better off trying to explain it, so just lay it off.
as u can see i am having temporary shelter in a new book, which i cannot really afford considering the time it takes.
as for the readers who actually wander around here they intimidate me, i catch myself self-censoring not uttering the words cos they're slang, obscene coming from an age of my previous addressee who has never read much of what wouldn'nt have been born without him. yeah, i phrased it wrong no reader i need but an addressee imagined reading me. one set of eyes for which all of this must be made as clear as it might, for whose appeal one strives but for which one must not use anything but the truth, barren, shivery, being born if luck holds, whatever else if it does not, but only something that one has not been aware of before that very moment. | |
| 262. | [tulajdonos]: idézet: a kútból fölfele | 2016-04-15 20:43 | "A beteg kinyitotta a szemét, s miközben lassan emelkedett felfelé, végigutazott az életén – akár a hónapok s az évek, olyan szabályszerűen követték egymást az egyenlő távolságban elhelyezett, vízszintes eukaliptuszdeszkák. Látta a szüleit Rigában, a vasasztalnál ülve egy fa alatt; havat és az északi fényt; visszamegy a többi gyerekkel az ösvényeken, hogy megnézzék a több mint egy éve halott, oszladozó katonát az erdőben, de sosem beszél róla senkinek; elhagyta a nővére száját, aki lassan beszélt, különben „szédült”; az egyik szemére vak, sovány tanítót; a nagynénje fogát és sápadt, ringó keblét; „Pofa be!”; a kapu rozsdás zsanérját; a három törött borda után észrevette, hogy több a fülzsír az egyik fülében; meg akarta ragadni egy páfránylevél múlandó geometriáját; lehugyozta magát; hatalmasat harapott egy almából, aztán még egyet; sima bőrű fiatal nő felveszi az anyja vonásait; az apja hirtelen eltűnése; maga mögött hagyta nővére lába közt a semmit; ahogyan felnézett az idősebbekre; mitesszerek annak a rendőrnek az orrán; ismét anya, lötyögős ruha; a háború alatt úgy bűzlöttek a délutánok, mint egy hentesüzlet; egy asszony megvetése; a lány mocskos bokája; egyenruhák, általános, kollektív fásultság; rossz utak; hatalmas, üresen maradt helyek az életében, óriási hézagok; páfrányok, nedves föld, nagy fekete madarak; nevetnem kellett; bömbölő víz; az asszony széttárja a combját; Turcanyinov tekintete azon a napon, amikor húsz évre rács mögé dugta, s ahogyan még ugyanaznap odament és elhappolta a feleségét; New York halovány ötlete; nem tud elég közel kerülni, sohasem juthat elég közel; Ausztráliában az első héten fogta a puskát és lelőtte a sast – puffanva ért földet; egyetlen gondolat sincs a fejében, de nem bánja; szomjas; két fa az égbolt hátterében; látta, hogy egy adott élet a méltányos időkvantumból áll; egy pohár, amely csurig megtelik vízzel; lassan halad; fehér fény. Efféle dolgokat láthatott volna. A lényeg, hogy elérte a felszínt a Darwintól délre eső sivatagban, és a fehérorosz Turcanyinov víztől csöpögő hóna alatt fogva óvatosan felemelte. Halott volt."
(Murray Bail: Eukaliptusz) | |
| 261. | [tulajdonos]: ezt pl szeretem | 2016-04-14 21:02 | Sopotnik Zoltán: Futótavasz
Kihordják a tóhoz a bútorokat.
Öreg házaspár, tele fájdalommal.
Látszólag öreg. Látszik az arcukon
az utolsó esély. Két fa között a
nappali, kicsit odébb, a bokornál
a konyha. Tavaszkezdéstől ezt
csinálják: reggel jönnek, este pedig
szedik a sátorfát. Mint a múltat.
A közöset. Amitől alig kapnak
levegőt. A világítótorony-őr és a
felesége. Visszafelé keresik az
az összefüggéseket. És a fiukat,
Robit, aki tizenöt éve tűnt el éppen
itt. Beugrott a vízbe az esküvő után,
hogy másik életet fog élni. Vitte az
asszonyt is magával. Az apa hiába
merült alá évekkel később, nincs
ott másik világ, jobb fajta város.
Csak ócska kacatok a kéklő iszapba
fúródva. Meg egy valamilyen okból
még működő tévé, ami, ugye, lehetetlen.
És a tévében egy fiatal házaspár,
amint a szokásos életüket élik éppen.
Nagyon hasonlít. De mégsem.
(Egyik sikerületlen versem csattanója ezt a versvéget kopizta, be kell lássam.) | |
| 260. | [tulajdonos]: j | 2016-04-13 20:20 | Itt csupa olyanok laknak, akik mégse mentek el.
*
Arcára szürkült tragédia. Elhalványodik az ember alatta.
*
Mikor már nem is lenne kedved nyerni.
*
Egykori barátod, későbbi ellenséged, kinek árulása, kinek elítélő véleménye miatt annyit, ki annyi hős merényt futamíta, halata hamvába erkölcsi támogatását megvonván, ma megmutatá, h nem az elvek bírják cselekedetre csak az, h: gyáva.
*
Kezdenem kéne vmit a giccsel. Kezdenem kéne vmit veled.
*
Ja, igen. Még mindig nem értem végig az 'n' betűn. Sűrű napjaim vannak, meg amúgy se feltétlen jó ötlet ilyen mennyiségben ilyen rövid idő alatt ennyi verset olvasni. A benyomásom viszont vegyes. Konkrétan volt egy pont, mikor úgy éreztem, tök jó, szó szerint kiolvasom magam a Dokk-ról, annyira nem történt semmi közben. Inkább csalódás, mint nem. Az mondjuk jó volt, h én eddig úgy tudtam, nem szeretem Nádasdy Ádám verseit, de nála voltak nagyon erős dolgok, meg volt még pár nyugtalanító, érdemes lesz ide visszatérni élmény, de nem gondoltam, h a versek többségéhez ennyire nem lesz közöm/ennyire nem lesz rájuk fülem/szívem/eszem, mittomén. Változhat, mert jó, ha a felénél járok, de egyáltalán nem vagyok benne biztos, h jó ötlet folytatni. A naplózást se, olyan okból, amit restellek ideírni. A versekről nagyjából lemondtam, mert esetemben nem is az a válaszanincs kérdés, h minek, hanem hogy ugyan kinek írok, nem tudlak elképzelni, Kedves Olvasó, amint jobb lesz bármi írásomtól neked. | |
| 259. | [tulajdonos]: romantika | 2016-04-12 11:07 | Azt hiszem, Nagy Lajosnál van ez így megmutatva. A reggeli nap, ami a szemközti ház falát nyaldossa, meg a harmat párás ragyogása, a milliom tűhegynyi gyémánt a senki földjén, ami a nyomor, de ne használjunk nagy szavakat, legyen csak télen is műanyag papucsban járó szegénység, háttere, arany napfény, amiben kikerülnek dunnák, paplanok és kinyújtózik állat, ember.
Próbálom nem romantizálni a környezetemet. Romantikus vagyok, nem hiszem, h ki fogom nőni, igen, otthon vagyok benne, a romantikus szemléletmód maga az otthon, talán, néha, talán ezért nem is akarom levetni teljesen. De látom a veszélyeit. Amiről beszélek, rosszul, az a Nagy Lajos féle megjelenítés, talán Özvegyasszonyok a novella címe, talán egy másik, ahol ott van a magas ég, reggeli fény káprázata, és az is, h a sivár sorsokba ez nem szól bele, nem váltja meg, nem hoz enyhülést, megnyugvást. Tündököl. Napfoltos bőr. Hangyák. Belehunyorgás. | |
| 258. | [tulajdonos]: költészetnap | 2016-04-10 17:08 | Úgy döntöttem, h ha nem jön közbe semmi, az idei Költészet Napját azzal ünneplem, h a Maradondokk-ból végigolvasok egy betűt. (A Maradandokk végigolvasási projekt egyébként elindult csak rendkívül fegyelmezetlen módon csinálom, mert se arra nem tudtam magam rávenni, hogy az oldalak sorrendjében (még visszafele se, pedig próbáltam!), se arra, hogy betűrendben haladjak.)
Csak azt nem tudom, melyik betű legyen. Semmi (szimbolikusan) jó nem jut az eszembe. Ha vkinek esetleg lenne kedve javasolni egyet, szívesen venném. | |
| 257. | [tulajdonos]: földre | 2016-04-10 11:15 | van igazsága. semmi nem visz úgy földre, mint a szeretet. lapozgasd a képeskönyvet az átlagos, a NORMÁLIS családról, a normális anyáról, hogy az élet már csak ilyen, csak, hogy megtudd, mennyire nem. egyszerűen nem illeszkedik. nem akar úgy menni. sose akart.
elfogadó közösség, hát az nem lesz, ülök a továbbképzésen, már most 7 éve lesz, és rájövök, h a gyerekeimnek esélye nincs, nem tudom nekik megadni a legfontosabbat, h szociálisan elfogadottnak érezhessék magukat.
mert ha nekem van bajom, ok, nyavékolok, de felkelek. de ha szerettemnek van, ha akit szeretek van benne ebben a sűrű sötétségben, honnan szedjem az eszközt, h onnan kihúzzam, nem én vagyok, akinek boldoggá kéne tenni, nem taníthatom meg, h legyen az akkor is, ha, mindennek ellenére, ez nem tanítható. ő egy másik csillagzat, mindig is más volt, csak elmondhatom, h én mit szoktam kezdeni, ha vmi hasonló földre visz, de akkor is magamról beszélek, ahelyett, h rá figyelnék.
istenem. | |
| 256. | [tulajdonos]: nm | 2016-04-07 22:11 | Nem galambősz. Nincs kontya.
Szőke. Férfifodrász nyírja,
az olcsóbb. 'A hülye!' Jót nevet.
Nevetni szeret. Máson.
Jót derül a hülye unokákon.
Hogy nem különbek.
'Borzasztó!' Csillog a szeme.
Bárkit eltemet. 'Hagyjuk meghalni!'
A cuccát kidobja másnap.
Eldugul a szemétgyűjtő akna.
Az anya, aki nem szerette,
a földszinttől a negyedikig ér. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
