NAPLÓK: mix Legutóbbi olvasó: 2025-07-12 16:41 Összes olvasás: 154955690. | [tulajdonos]: Pókerviszonyok 1. | 2020-11-09 16:11 | Nem pusztán játék nekem a póker. Egyszer szinte életmentő funkciója volt a számomra, ezért különleges szeretetemet élvezi, ahogy néhány ember, aki nyomot hagyott, tkp. szándékától függetlenül. A kezdeti nagy szenvedélyt, amikor órákig játszottam, felváltotta a normalitás: estefelé, nem feltétlenül mindennap, játszom egy 5 card draw-t, elalvás előtt szinte mindig egy Spin and go-t. Előbbi egy szűk órás, utóbbi kb negyedórás kör. A vegyes asztalokat szeretem. Ha sok a férfi, összevissza emelgetnek, blöffölnek, átmegy hazárdjátékba, ha sok a nő, minden sokkal kiszámíthatóbb és meglehetősen unalmas. A vegyes asztalok a jók, a kockáztatás és óvatosság kiegyenlíti egymást, és igazi jó játék alakulhat ki.
A Heads up zsetonos asztalon nem jó. Nőkkel nem érdekes, a férfiak viszont ismerkedni akarnak, néha meglehetősen erőszakosan. Volt néhány vicces szituáció; volt fiatalember, aki a koromat firtatta, nem ám úgy, hogy egyszer megkérdezte, hanem kérdezett, és megint kérdezett, és megint, volt arab, akinél még azt is eldadogtam, hogy van férjem, volt aki... :) na mindegy, ezzel a zsetonos heads up-pal felhagytam. Viszont érdekes módon ugyanez a játék rendkívül szórakoztató, ha pénzre megy. 1-2 évig pénzes pókerezéssel is próbálkoztam, és bár voltak nyertes játszmák, amelyekre akkor büszke voltam, összességében negatív volt a mérleg, úgyhogy az adóhatóságot sajnos, nem kellett megkeresnem. Abba is hagytam ezt; változott a befizetés módja, és nem mentem utána, kicsit talán örültem is, hogy a pénznyelő automatától megszabadultam. De azt nem bánom, hogy kipróbáltam. Mert ilyenkor másképp játszanak és másképp viselkednek az emberek. A nőkkel is érdekes a pénzes Heads up (csak két játékos van), férfiakkal pedig nagyon tanulságos. Ilyenkor nem akarnak ismerkedni, nem ám, hanem bevetnek mindent, hogy győzzenek. Vagy 'kábítanak', szívecskéket rajzolnak, csókos szájat küldenek, vagy ijesztgetnek: durvák, káromkodnak, trágárul beszélnek, egyszer el is vesztettem emiatt a játékot, sikerült megzavarni, de később, ha ilyesmi történt, álltam a sarat. Sok szép Heads up győzelmem volt; azt hiszem, azért nem voltam nyereséges, mert mindig próbálkoztam nagyobb téten is, amihez nagyobb befektetés kellett volna.
furim | |
689. | [tulajdonos]: ... | 2020-11-08 12:28 | Hát adj vissza a Halálnak engem -- (a 3. fordítás kezdősora)
Négy Emily Dickinson-vers Szőcs Géza fordításában - Irodalmi Jelen https://irodalmijelen.hu/2014-feb-4-1420/negy-emily-dickinson-vers-szocs-geza-forditasaban | |
688. | [tulajdonos]: ... | 2020-11-04 14:35 | Szeretett korrepetálni. Magyar kémia szakos tanár szeretett volna lenni, de ilyen szokatlan párosításnak akkor híre hamva sem volt. Más is visszatartotta: a magyar szakhoz sokkal többet kellett volna olvasni, és ő ezt nem szerette szakmányban, csak ami érdekelte. Túl kényelmes volt ez a megközelítés, ezt belátta később, mégis, volt emögött némi önismeret. De a fegyelmezéstől is tartott, mindig szeme előtt lebegett az az őrsi óra, ahol az unatkozó kisfiú elszaladt előle, akit aztán a szeme előtt pofozott meg a tanár; nem akart hasonlót még egyszer átélni. De korrepetálni szeretett. Nem volt ez nagy szám, nem kereste ezeket az alkalmakat, csak úgy adódtak, mégis, mindre jól emlékszik ma is. A padszomszédja volt az első (leszámítva a szomszéd fiúkat, akiknek egy-két matek példát elmagyarázott) középiskolában, aki sokat volt beteg, haragudott is rá ezért az osztályfőnök, amit sose tudott megérteni -- ha beteg valaki, mit tehet az róla? --, ő ment el időnként hozzá, hogy nagyon le ne maradjon; a kémia pótlására emlékszik csak ebből, és hogy az osztálytársát túlzottan nem érdekelte, a tanítás öröme mégis megmaradt. A második eset (ahogy az összes ezután következő) szintén véletlenül került; neki ajánlottak egy órát fizika vizsga előtt, egy 'igazi fizikus', a volt hegedű tanárjának a férje adta (máig emlékezetes), aki egy középiskolás leányzó kémia okítását akkor átpasszolta neki. Ő járt hozzájuk, rendesen fizettek, jól jött az átlagos mértékű ösztöndíj mellé. Leginkább a lány magabiztossága zavarta, mindig neki, nem a kémia tanárnak volt igaza, de aztán megértette végül, miért lett egy egy dolgozatára kapott érdemjegy olyan, amilyen. Jóval később, már gyakorló vegyész volt, kereste meg egy ismerős, hogy a kolléganője lányát készítse fel kémiából pótvizsgára. A lány értelmes volt, jótermészetű és szorgalmas. A vizsga jól sikerült, olyannyira, hogy jött a következő kérés: az ismerős egy rokonának korrepetálása a kémia érdemjegy feltornázása céljából. Szép szőke lány volt, valószínű aktuálisan egész más érdekelte akkor, mint a karbonsavak és alkoholok tulajdonságai, meg a szénhidrogének frakcionált desztillációja, nem örült túlságosan, hogy hosszabbra sikerültek az órák, mint amiben megegyeztek, és amelyek talán más, neki fontosabb ügytől vették el az időt. Nem volt azért eredménytelen ez a közös kémiázás, hármasról négyesre javított év végén, folytatás nem volt, ami egyikőjüknek sem hiányzott, de jó ismerősökként váltak el. A következő kérést már nem akarta vállalni, sok volt a munkája a gyárban is, otthon is. Mondta, szerez 'igazi' tanárt, de kedves volt tanítványa édesanyja olyan elszántan győzködte, hogy végül jöhetett a fiatalember. Más volt, mint a húga, magabiztosabb és kevésbé szorgalmas, az órákat ennek ellenére élvezte ő is, mindig öröm volt rávezetni valakit arra, amit nem ért. Nem tartott túl sokáig, a fiatalember újabb pályamódosításon gondolkozott, amelyhez nem kellett a kémia. Fentiekért óradíjat kapott, egy rokonnak adott két alkalomért természetesen nem. Akkoriban mindenkit felvettek az egyetemre, és 'bent szűrtek'; az okítása legalább akkora élmény volt neki, mint a lánynak, példákat oldottak meg, és ügyes volt, inkább együttműködés volt, nem korrepetálás. Egyszerűbbek voltak ezek a példák, mint a mai emelt szintű érettségi tételek anyaga, kevesebb tárgyi tudásra és kevesebb ötletre volt szükség. Az órákon a módszere az volt, hogy kérdezett: visszamentek addig a pontig, ahol már természetesen jött a válasz, és onnan lépkedtek vissza, a probléma megoldásáig. Ez úgy gondolom, csak négyszemközt működik, már két tanítványnál is versengés alakulhat ki, ami a lassabb (nem feltétlenül rosszabb) megközelítést leblokkolhatja. Tanítani jó. És nem ugyanaz, mint tudni, az utóbbi csak feltétel, szükséges a bizalomhoz. Ráhangolódni a másik emberre, a gondolkodás kritikus hibás pontjait megtalálni, nekem ez minden esetben érdekes volt.
furim | | Olvasói hozzászólások nélkül686. | [tulajdonos]: ... | 2020-11-03 00:53 | Ugyan miért kellene mindig történnie valaminek? A semmi is valami. Amikor a dolgok állnak, legalább annyira fontos, mint amikor a dolgok mennek. Az események siettetése bűn. | |
685. | [tulajdonos]: ... | 2020-10-31 23:55 | doromb, olló, lapát, kisasszony, zavart, kár, nem
Az enyém próza lett, nem is akartam beküldeni. De mivel kevés volt a megfejtés, én is hozzájárultam a 'terméshez'. :)
Nem szürrealista kispróza
A kisasszony a nagymamájától örökölt szabászollót tanácstalanul forgatta. 'Jajistenem hol van az a kislapát'! Ha valami zavar támadt a fejében, ezt ismételgette. Jé, a doromb, pillantotta meg a kis hangszert a komódon. A vásárban vették tavaly tavasszal. 'Kár bizony nagy kár, minden odavan már', most meg ez zakatolt a fejében, mint egy mantra. Végül elnevette magát. Probléma kipipálva, az egész nem érdekes. És folytatta a félbehagyott munkát. | |
684. | [tulajdonos]: bocs | 2020-10-27 15:28 | tgf versére írt megjegyzésemben egy mondat félreérthető volt. Sajnos kevertem egy teljesen más természetű vitával. Elnézést, ha valakit rosszul érintett. Úgyhogy töröltem és újra feltettem. | |
683. | [tulajdonos]: ... | 2020-10-25 23:16 | Amikor azt gondolod hogy igen És azt mondod hogy nem Vagy azt gondolod hogy nem És azt mondod igen Ennél csak az a jobb Amikor nem gondolsz semmit Mert minek is gondolni Mindig valamit
2019. 05. | |
682. | [tulajdonos]: ... | 2020-10-22 23:25 | Fogyatékosságod árát Bizony mondom megfizeted Oly biztosan, mint jó kutya Megőrzi ha kap szimatot | |
681. | [tulajdonos]: pandák | 2020-10-20 01:26 | Van/volt néhány, tényleg csak néhány ismerősöm, aki őszinte. Nemcsak magához, hozzám is. Nem durva, csak kíméletlen. Nem szemtelen, nem ordenáré, csak daróc. Vagy inkább durva vászon, amibe jó törülközni. Mindig felszabadítólag hatottak rám. Ritka példányok, mint a koalák vagy a pandák. Kihalóban. Sajnos nem védett faj. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|