NAPLÓK: csega Legutóbbi olvasó: 2025-11-03 18:31 Összes olvasás: 41221Olvasói hozzászólások nélkül| 36. | FűM: borúra derű | 2006-11-06 18:01 | | Majd holnap kiderül. Nem lenne jó, ha mindig csak derült lenne, mert akkor nem tudnánk értékelni. Amúgy tetszik a szöges versed. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 33. | [tulajdonos]: francba egésszel | 2006-11-06 17:29 | Néha elkap egy furcsa érzés. Olyan, amikor lassan minden beborul. Elborul. Megborul. Tudod, mikor kilépsz lélekben a testedből, körbenézel, magadra, és finoman, halk szavakkal a saját füledbe suttogod, hogy mekkora egy ordenáré balfék vagy. Az is lehet, hogy te nem is tudod.
És akkor eszembe jut, hogy hiába próbálkozom, soha nem leszek olyan kreatív, ami a továbblépéshez kellene.
És akkor eszembe jut, hogy az embereknek úgysem fog tetszeni, amit csinálok, mert saját magukhoz mérik, nem a világhoz. ("Nekem nem tetszik a vers, tehát sz*r. Tehát nem vers.")
És akkor eszembe jut, hogy úgy sem fogják megérteni a verseimet, nem mert bonyolultan fogalmazok, vagy mert ők kevesek hozzá, hanem mert n e m a k a r j á k.
És akkor eszembe jut, hogy csak egy apró pont vagyok a világban. Mint egy porszem a sivatagban. (Közhely, írjál mást.) Mint a csillag az égen. (Közhely, írjál mást.) Mint a névelő a Kalevalában.
És akkor eszembe jut, hogy csak fáj a papírnak, ha még egyet belekarcolok. Más értelme nincs is.
És akkor eszembe jut, hogy biztos minden embernek ellensége vagyok.
És akkor eszembe jut...
hogy mennyi idő lesz, míg újra kikecmergek ebből a sz*rból. Óh, cs*ssze meg, ha másvalakitől hallanám ezt a sz*rt, azt mondanám, mennyire nyámnyila egy tutyimutyi alak, aki nem akar változtatni a sorsán, csak szenvedni, és sajnáltatni magát. Sebaj, különbözöm tőlük: van önkritikám. | |
| 32. | [tulajdonos]: Fázom II. (blődli) | 2006-11-03 08:39 | Akinek van pénze meleg ruhára,
Az szeret korcsolyázni a Balatonon,
Vagy sielni az Alpokban,
Akinek meg nincs,
Az itt fagyoskodik velem együtt
A villamosra várva,
És szidja a vezetőt,
Hogy miért nem várt egy kicsit,
És szidja a városi szennyet,
(Mert a szemét az utcán nem csak hever,
Hanem jár, kel, köpköd, ordibál,
A normális meg ritka,
Mint a rím, amit még nem lőttek el,)
És szidja az anyját, miért ide szülte,
És szidja Árpádot, miért nem ment délre,
És szidja Trianont, miért vették el,
Mert legalább lenne egy tengerünk,
És akkor nyáron hozzánk jönnének
A dagadt túristák pénzt költeni,
És különben is, aki igazi férfi,
Az a nyárra esküszik,
Amikor a feszes meztelen mellek
Félgömb alakba fekszenek
A heverésző női testen,
Mint a lenyugvó nap a horizonton,
Ezek is beragyogják a strandot,
Szinte tapintható a jókedv.
Hideg Budapest, 2006.11.03. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 31. | csega: re: umad | umad: másodlagos | 2006-11-02 11:32 | | Á, én is így voltam vele kb. fél éve, de már ebben sem hiszek. Nem azzal az egy szívvel van a baj, hanem hogy csak két kéz tartozik hozzá. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 30. | jóTom: bocsánat | [tulajdonos]: Kitő '? Nagyitó '? | 2006-11-02 10:34 | | Kedves Csega, ne haragudj, én tettem a te versed elé ezt a verset, nincs mentségem, magyarázat van: nagyon hosszú évek óta ez az a vers, ami nagyon nagy hatást tett rám. Itt ragadt bennem, s igaz nem mostanában olvastam először, de mostanában került megint elém, és (férfikép ide vagy oda) nagyon felzaklatott, (neoszentimentalisták előre!) megríkatott, de nagyon, és egyszerre tette üressé és gazdaggá az életem. S nem hagy nyugodni. Elnézésed kérem újra. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 28. | [tulajdonos]: Kitő '? Nagyitó '? | 2006-11-02 09:28 | "... nem azt kérdeztem, kitől kaptad!" - jut eszembe mindig a vicc.
Kicsit izgatottabban vártam az oldal megnyitását, mint máskor. Tegnap volt halottak napja, és haza kellett mennem, hogy gyertyát gyújthassak a sírokra. Otthon pedig nem volt internetem. "Le fogok maradni az első hozzászólásokról..." - járt az agyamban még az azelőtti napon a gép előtt ülve, hiszen tegnapra írták ki a versemet nagyításra. Ha netközelben lettem volna, percenként nézegettem volna, hozzászól-e valaki a vershez, így viszont csak a ma maradt, meg az izgatott várakozás. Ahogy bekapcsolom a gépem, a honlap azonnal megjelenik. Ekkor újra belémcsapott a tegnapelőtti idegesség. Izzadt a tenyerem az egeren. A szívem majd kiesett a helyéről. A fantáziám megindult, és mindenféle jókat és még több rosszat képzeltem el, hogy mit fogok olvasni róla / rólam. Végre sikerült. Rámentem a nagyítóra. Megnyitottam...
Persze nincs miért reklamálnom. Biztos híres költőnő, és valószínűleg sokkal tehetségesebb is nálam. És biztos én vagyok a világon az egyetlen hülye, aki az ilyen apró dolgokhoz is ennyire nagy érzelmekkel fűződk. | |
| 27. | [tulajdonos]: Fázom | 2006-11-02 08:44 | Utálom a telet,
A szelet,
És mindent, amire
Tartalmilag rímek ezek. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
