| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| Prózák | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2025-11-14 18:39 Összes olvasás: 417328| 7207. | [tulajdonos]: Szavak | 2024-04-28 09:29 | Kedves Játékosok!
Köszönöm szépen a szavazatokat. A következő forduló szavai:
hideg, hajnal, cseng, őszi, fekete, néznek, eljött.
Jó versírást kívánok, a határidő jövő vasárnap. /Kati | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 7205. | [tulajdonos]: Eredmény | 2024-04-27 16:35 | Kedves Játékosok, megszületett a végeredmény, a nyertes holtversenyben Kránitz Laura és Szilasi Kati.
Gratulálok nekik! Kérem, egymás közt döntsék el, ki vezesse a következő fordulót.
A pontok alakulása:
Kránitz Laura: 1,5 pont
Szilasi Kati: 1,5 pont
ÖNE: 1 pont
Fran: 1 pont
Simf: 1 pont
Emlékeztetőül a szavak: véglet, némán, temető, piros, lakhatatlan, legutolsó, mindig
A szavak eredete:
Erdős Virág
"Ezt is elviszem magammal"
viszem a régen
kihízott nacim
viszem a kelet-német
származású macim
ezernyi véglet
közül a köztest
viszem a Csokonai
Vitéz Mihály Összest
ott lesz az ágyam
ahova fekszem
elviszem alvókának
egy-két régi exem
viszem a barnát
viszem a szőkét
viszem a felhalmozott
kapcsolati tőkét
viszem a tutit
viszem a gagyit
viszem az otthonkában
utcára tett nagyit
megannyi némán
átbliccelt évet
elviszem magammal a
szentendrei HÉV-et
viszem a Marcsit
viszem a Karcsit
elviszem Kenesétől
Keszthelyig a Balcsit
kicsit a nyarat
kicsit a telet
viszem a mindörökké
Moszkva-Moszkva teret
apuka titkát
anyuka aranyát
elviszem magammal a
Bácskát meg a Baranyát
viszem a bölcsit
viszem a temetőt
viszek egy túlságosan
barna bőrű szeretőt
viszek egy búval
bevetett földet
viszem a pirosat a
fehéret a zöldet
elviszem ezt is
elviszem azt is
viszem a jófiút de
elviszem a faszt is
viszem a bankot
viszem a pálmát
elviszem minden igaz
magyar ember álmát
viszek egy csontig
lelakott testet
viszont az nem kérdés hogy
Buda helyett: Pestet
viszek egy szívet
viszek egy májat
viszek egy kívül-belül
lakhatatlan tájat
naná hogy úgy van
ahogy azt sejted:
viszek egy lassú burján-
zásnak indul sejtet
viszek egy csúnyán
beszopott mesét
viszem a legesleges-
legutolsó esélyt
ki tudja lesz-e
búcsúzni időm
viszem a Duna-parton
levetetett cipőm
mit bánom úgyis
elviszem lazán
elviszem gond nélkül a
hátamon a hazám
aki ma büntet
az holnap lövet
viszek egy mindig újra
föl-földobott
követ
1. Kránitz Laura Szavazott: Szilasi Kati, Moha 0,5,
az érzékelésen túl
néma a temető
sírhantok rögét
görgeti a hajnal
piros színeket
szabdal az ég
a felszín morajlón
utolsót lép
odalent minden
mozdulatlan
a test (már) lakhatatlan
a lélek színtelen
végletek közt (mindig)
a legutolsó Te leszel…
2. Simf Szavazott: Fran
Címer
A mindig legutolsónak
nincs sárga, kék, piros,
nincs öröm, mámor, vágyakozás,
csak néma végletek,
elvetélt jövő,
lakhatatlan temető.
3. Moha Szavazott:
Evezős
Leszállt az est - mindig hamarabb jön el -
beszél az ágybatett legutolsód, Mész,
lecsendesíted gyors mesékkel,
hogy magadat sorozattal altasd.
Ha lakhatatlan végleteid között,
pirosszemű, némán evezel, siess
találj szigetre. Csíkos az ég,
mint temetőbogarak kitinje.
4. Szilasi K. Szavazott: Kránitz Laura 0,5, Edit
ki a sorból kilóg
sárga rózsa sápad
piros pipacs rikolt
mindig legutolsó
ki a sorból kilóg
bírja amíg bírja
húzza végletekig
temetőben néma
ki kinyújtóztatik
lakhatatlan az ég
elsomfordál a hold
csillagtalan éjjel
rávicsorít a holt.
5. Francesco de Orellana Szavazott: Simf
pedig se kék nem vagyok se ló...
a legutolsó részlet
és a legelső lépés
a vér sötét és piros
már nem is kell rá tépés
a temető az megvár
hiába lakhatatlan
ha mindig ugyanolyan
a szellem a palackban
ez itt a másik véglet
most már csak némán ülök
a legutolsó részlet
belőlem sem lesz tülök
6. Ötvös Németh Edit Szavazott: Kránitz Laura 0,5, Moha 0,5,
Pirkadati homályban
Végletek embere mondják valakiről mások akik nem találnak be olykor egy levetett nadrágszáron némán keresik valaki kezét temető kapuján benézve talán a végső nyughelyét porhüvelyüknek a piros ajkú csendben lakhatatlan földben túrva a legutolsó gondolatba menekülve mindig.
Extra:
Szilasi K.
A temető árka
rosszabb, mint a zárka.
Olyan lakhatatlan,
se párna, se paplan.
Néma lett a halott,
életében dalolt.
Végletekig bírta,
rajt' legel egy birka.
Legutolsó vágya
szeretője ágya.
Csak egy piros pipacs
mindig a virágja.
Mindenkinek köszönöm a részvételt!
Simf
| |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 7199. | [tulajdonos]: játék | [tulajdonos]: játék | 2024-04-26 23:02 | Kedves Játékosok!
Hiába vártam. Hiába.
Persze értem én, és tudom is, de néha elgondolkodom, mi is a fontos, VALÓJÁBAN.
Talán legközelebb.
A termés pedig, íme:
1.
az érzékelésen túl
néma a temető
sírhantok rögét
görgeti a hajnal
piros színeket
szabdal az ég
a felszín morajlón
utolsót lép
odalent minden
mozdulatlan
a test (már) lakhatatlan
a lélek színtelen
végletek közt (mindig)
a legutolsó Te leszel…
2.
Címer
A mindig legutolsónak
nincs sárga, kék, piros,
nincs öröm, mámor, vágyakozás,
csak néma végletek,
elvetélt jövő,
lakhatatlan temető.
3.
Evezős
Leszállt az est - mindig hamarabb jön el -
beszél az ágybatett legutolsód, Mész,
lecsendesíted gyors mesékkel,
hogy magadat sorozattal altasd.
Ha lakhatatlan végleteid között,
pirosszemű, némán evezel, siess
találj szigetre. Csíkos az ég,
mint temetőbogarak kitinje.
4.
ki a sorból kilóg
sárga rózsa sápad
piros pipacs rikolt
mindig legutolsó
ki a sorból kilóg
bírja amíg bírja
húzza végletekig
temetőben néma
ki kinyújtóztatik
lakhatatlan az ég
elsomfordál a hold
csillagtalan éjjel
rávicsorít a holt.
5.
pedig se kék nem vagyok se ló...
a legutolsó részlet
és a legelső lépés
a vér sötét és piros
már nem is kell rá tépés
a temető az megvár
hiába lakhatatlan
ha mindig ugyanolyan
a szellem a palackban
ez itt a másik véglet
most már csak némán ülök
a legutolsó részlet
belőlem sem lesz tülök
6.
Pirkadati homályban
Végletek embere mondják valakiről mások akik nem találnak be olykor egy levetett nadrágszáron némán keresik valaki kezét temető kapuján benézve talán a végső nyughelyét porhüvelyüknek a piros ajkú csendben lakhatatlan földben túrva a legutolsó gondolatba menekülve mindig.
Extra:
A temető árka
rosszabb, mint a zárka.
Olyan lakhatatlan,
se párna, se paplan.
Néma lett a halott,
életében dalolt.
Végletekig bírta,
rajt' legel egy birka.
Legutolsó vágya
szeretője ágya.
Csak egy piros pipacs
mindig a virágja.
Lehet szavazni, és a szavak eredetét megfejteni is!
Simf
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 7198. | Mórotz Krisztina: nyisd meg | 2024-04-25 08:46 | | Simf nem írok elnézést kérek amiért nem szóltam, de fiam jött hogy készítsem el a kedvenc halas tésztáját, köszben Györgyöket köszöntöttem.. és az idő elsuhant aztán mégis írtam egy borzalmat, de a hetedíziglenről elfeledkeztem .. Isten éltessen! Én már nem írok ide.. Nyisd meg nyugodtan, és ne haragudj.. Ja meg beállított egy járóka pedig Boglárka csak egy hónapos.. Krisztina | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
