NAPLÓK: Polgári perem peremtörténete Legutóbbi olvasó: 2024-07-27 01:37 Összes olvasás: 4564| 36. | [tulajdonos]: Tájékoztatás | 2024-06-14 05:31 | | Pálóczi Antallal való pereskedésünk új szakaszába lépett: a Pesti Központi Kerületi Bíróság az illetékes a szerver fizikai helye miatt a perben, így ott folytatjuk. Hogy mikor? Már csak a bíróságtól függ. | |
| 35. | [tulajdonos]: Jog | 2024-02-21 08:15 | A rágalmazás tényállása
A rágalmazás vétségének törvényi tényállását a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 226. § határozza meg.
Rágalmazás
§ (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
A rágalmazás elkövetési magatartása
A rágalmazás elkövetési magatartásai a becsület csorbításra alkalmas tény állítása, híresztelése, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Tény állatása alatt a tény verbális módon történő közlése értendő. Az elkövetési magatartás tényállásszerűségének feltétele az elkövető által állított tény becsületcsorbításra objektíve alkalmas volta, függetlenül annak valós vagy valótlan tartamától. A rágalmazás második lehetséges elkövetési magatartása a híresztelés, mely megvalósul a mások által tett tényállítás továbbadásával, továbbításával vagy közvetítésével, függetlenül attól, hogy a híresztelő a tényállítás valós vagy valótlan volta kérdésében állást foglalt-e.
A híresztelés olyan tényközlési forma, amelynél határozottan kifejezésre jut, hogy az nem a híresztelő saját tudomásán, hanem mások ismeretein, tapasztalatain alapszik. A rágalmazás ezen elkövetési magatartásának tipikus megvalósítási formája a más által tett tényállítások közösségi médiában történő megosztása, azonban az elkövető megvalósítja a híresztelést az újságban közölt cikk honlapon, vagy interneten történő ismételt megjelentetésével egyaránt. A bűncselkemény utolsó elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Rágalmazás valósul meg, amennyiben az elkövető a valóság egy jellemző mozzanatát oly módon emeli ki, illetve továbbítja, melyből logikailag következtetni lehet az egész eseményre, történésre, jelenségre. Tényre utaló közvetlen kijelentésként értékelte, ekként rágalmazásnak minősítette a Legfelsőbb Bíróság a vádlott magánvádló italozó életmódjára vonatkozó megállapítását (BH 1994.7.356).
A rágalmazás „más előtt” történő elkövetésének jelentősége
A törvényi tényállása értelmében, a becsület csorbítására alkalmas tényközlés akkor minősül rágalmazásnak, ha azt „más előtt” fejtik ki. A „más előtt” fordulat azonban nem annak a fizikai helynek a megjelölésére szolgál, ahol a tényközlés címzettje tartózkodik, hanem arra, hogy a rágalmazás elkövetési magatartását olyan módon szükséges megvalósítani, hogy arról a passzív alanytól eltérő személy is értesülhessen. A rágalmazás tényállásszerű megvalósításának feltétele ugyanis, hogy a becsületcsorbításra alkalmas tényt elkövető a passzív alanyon kívüli harmadik személy előtt fejtse ki. A bűncselekmény megvalósításának nem szükséges feltétele, hogy az elkövető által közölt tény más, vagy mások tudomására jusson, ezért a tényállás megvalósítása szempontjából közömbös annak kérdése, hogy a másik személy a tényközlést meghallotta, vagy tudomására jutott-e.
Milyen büntetésre számíthat rágalmazás elkövetése esetén?
A rágalmazás alapesete egy évig terjedő szabadságvesztéssel, míg a minősített esete két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ez nem azt jelenti, hogy rágalmazás elkövetése esetén feltétlenül szabadságvesztést szabnak ki. A joggyakorlatban meglehetősen ritka, hogy a rágalmazás megállapításakor letöltendő szabadságvesztést (fogház vagy börtönbüntetést) szabjanak ki. Az elkövető a legtöbb esetben pénzbüntetésre, próbára bocsátásra vagy megrovásra számíthat. Felhívjuk azonban a figyelmüket, hogy valamennyi ügy egyedi, ezért minden körülményt alaposan meg kell vizsgálni ahhoz, hogy állást lehessen foglalni annak kérdésében, hogy rágalmazás esetén milyen büntetésre vagy intézkedésre lehet számítani.
A rágalmazás kisegítő tényállása a becsületsértés, ezért a rágalmazás és a becsületsértés elhatárolásához ezutóbbi bűncselekmény elemzése is szükséges.
Becsületsértés tényállása
A becsületsértés törvényi tényállását a Btk. 227. §-a tartalmazza.
Becsületsértés
§ (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
A becsületsértés elkövetési magatartása
A Btk. a becsületsértés tényállásának három vagylagos elkövetési magatartását határozza meg. A becsületsértés megvalósítható:
becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával,
becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekménnyel és
tettleges becsületsértéssel.
A becsületsértés első elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata. Tipikus formája a verbálisan megnyilatkozás, azonban ennek az elkövetési magatartásnak a körébe tartozik a megnyilvánulás írásban történő kifejtése egyaránt. A kifejezés a tényállítást és az értékítéletet ugyancsak magába foglalja. Amint azt korábban említettük, a rágalmazás tényállása megkívánja, hogy az elkövető a passzív alanytól eltérő harmadik személy előtt fejtse ki a becsület csorbításra alkalmas tényközlést. E követelménnyel szemben, a becsületsértés tényállásának (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő cselekmény – a rágalmazás tényállásában megfogalmazott „más előtt” kitétel hiányában – akkor is megvalósítja a bűncselekményt, amennyiben azt kizárólag a passzív alany előtt fejti ki az elkövető.
A becsületsértés azonban általában értékítélet kifejtésével valósul meg. Az értékítélet tartalmát tekintve, lehet kritika, bírálat, nézet, káromlás, trágár szidás, vagy akár megalázó tréfa egyaránt. A becsületsértés elkövetési magatartása azonban csak a becsület csorbítására objektíve alkalmas kifejezéseket öleli fel. Becsület csorbításra alkalmas megnyilvánulásnak minősül különösen a passzív alany testi vagy szellemi képességeire (nyomorék, idióta), testalkatára, jellemére (hazug, csaló) vagy negatív szokásaira vonatkozó (iszákos) kifejezés használata.
A becsületsértés második elkövetési magatartás a becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény, melynek tartalmát egy negatív meghatározással lehet determinálni. Jelen elkövetési magatartás körébe kizárólag azok a cselekmények tartoznak, amelyek sem kifejezés használatának, sem pedig tettleges becsületsértésnek nem minősülnek. E fogalom köre a tapintatlanságot, neveletlenséget, gúnyolódást jelentő, megszégyenítő, megalázó, lealacsonyító jellegű cselekményekre terjed ki. Becsület csorbításra alkalmas egyéb cselekménynek minősül a testrészek mutogatása (feltéve, hogy a cselekmény nem szeméremsértő), testi hibával rendelkező személyek gúnyos utánozása, megvető arckifejezések, grimaszok használata, más irányába történő köpés, rúgás.
A becsületsértés utolsó elkövetési magatartása a tettleges becsületsértés. Megvalósításához más személy beleegyezése nélkül, e személy testére mért becsület csorbítására alkalmas fizikai ráhatás szükséges. Az elkövetési magatartást megvalósítja a passzív alany becsület csorbításra alkalmas megérintése, leköpése, leöntése, vagy más személynek sérülés okozására tipikusan nem alkalmas tárggyal (pl. tojással) történő megdobása egyaránt. A becsületsértés deliktumának nem tényállási eleme az elkövetés erőszakos volta, ez azonban nem zárja ki annak megvalósítási lehetőségét.
Milyen büntetésre számíthat becsületsértés elkövetése esetén?
A becsületsértés valamennyi elkövetési magatartás esetén egységesen egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rágalmazáshoz hasonlóan ez a büntetési tétel nem azt jelenti, hogy becsületsértés elkövetése esetén biztosan szabadságvesztést (fogház vagy börtönbüntetést) szabnak ki. A becsületsértés miatti büntetőjogi felelősség megállapítása esetén legtöbb esetben pénzbüntetésre, próbára bocsátásra vagy megrovásra számíthat az elkövető. | |
| 34. | [tulajdonos]: Háromak... | 2023-10-24 23:45 | A Hármak ma sem nyugodtak! Ezzel a kijelentéssel éltek:
""""1956-OS KEGYELETSÉRTŐNK BUTASÁGI VERSENYRE INVITÁLJA BÁTAI TIBORT ÉS JÓMAGAM, DE AZT Ő MÁR MEGNYERTE.""""
Nos, itt egy megfogalmazás a kegyeletsértésre: BTK 228 § Aki halottat vagy emlékét a 226. vagy a 227. §-ban meghatározott módon meggyalázza, vétség miatt az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.
KÍVÁNCSIAN VÁROM A MAGYARÁZATOT ERRE A KIJELENTÉSRE.
Ugyanis ez a kijelentés a becsületsértés fogalmát kimeríti, ami így szól:
aki mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Egy év szabadságvesztéssel büntetendő.
Erről a kijelentéséről is el kell számolnia a megfelelő helyen a Hármaknak.
| |
| 33. | [tulajdonos]: íme feleim | 2023-10-20 13:27 | A Hármak ma sem nyugodhatnak. És ímé, már három embert is megvádol, igaz csak monogrammal, de egyértelműen felismerhetően!
Majd a bíróságon megmagyarázza... és a Dokk is, no meg a Hármak is... | |
| 32. | [tulajdonos]: no ugye mögmondtam... | 2023-10-20 12:14 | És lám, már meg is jött a "torokharapó" válasz a Tiszta víz II. naplóban leírtakra a Hármaktól. Ilyen szavakkal:
civil fecsej
káros elfajzás
kézműves termékbemutató
éktelen példa
elborzadhat
tévnaplók
káros elhajlás
rosszhiszemű célzatosság
félremagyarázás
irodalmiatlanság fürdeje
középszerű kismester
menőzni a naplókban
elborzadnak
tévedését
rossz iránymegadását
barett sapkában tűnik fel (az nem barett)
tilinkós álparaszt, amivé - erőszakoltan - stilizálni akarja/akarta magát
politizélés
műmájer hamisság
Nos, én meg le fogok csapni a tulajdonosi szerepkört félreértelmező résztulajodonosra, ha ilyesmiket ír, mert ez nem irodalmiság, erre más szórt használ a magyar ember! | |
| 31. | [tulajdonos]: Ez vélemény lenne? | 2023-10-16 11:26 | Ez a lentebbi idézet vélemény lenne? NEM, HANEM SOMMÁS KIJELENTÉS! És mint ilyen, kimeríti a becsületsértés tényét:
""Kataffa Gyula megint hazudik.
Sunyi módon csűri-csavarja a "szert", hogy valami számára felemelő jöjjön ki a vitában,
nem véve észre, hogy egyre mélyebbre ássa magát.
Azt hazudja, hogy én azt mondom...
De én nem azt mondom...
nem úgy...
nem azt kell érteni alatta."" | |
| 29. | [tulajdonos]: reklám a tulajdonostól... | 2023-10-12 10:33 | Ha rákattintunk a Hármak napló képére, ezt a képet látjuk, bujtatott helyett nyílt reklámot... tehát ő is a "dollárbaloldal" pénzgyűjtő naplóját vezeti...
Épp ezért az Egyesületünk jó hírének csorbítása is a vádban van immár... | |
| 28. | [tulajdonos]: Hármak | 2023-10-06 13:20 | A Hármak készüljön egy újabb perre, ahol majd önmagát kell védenie... a sorozatos és folyamatos zaklatásról, becsületsértésről a terhelő dokumentumok letöltve...
Mert most már igazán elég volt!!! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 27. | Pálóczi Antal: KORÁN CSÖPÖGTÉL EL | 2023-08-30 10:12 | Nem! Mindössze ez a mondata tartalmaz elírást, nálam már javítottam. A többi részlet szóismétlése, kisebb elütése pedig hadd maradjon. Nem érdemelsz jobbat, nem érdemelsz több odafigyelést.
Tehát a korrekció (majd meglátom, hogy meg mered-e jelentetni. Vagy csak azután, ha én is felrakom!)
"Nem az történt és nem úgy, ahogy műnépmesédben írod, írod, hanem úgy, ahogy az a dokk történet dokumentjei és archív anyagai alapján egy kutató számára az kikövetkeztethető.
Ez a Valaki, aki a Boss lett a Dokk megvásárlása után, műnépmesei alak. Azért mű, mert nem valódi népmese, hanem költött mű. Vagyis műmese. Csakhogy a népmese legfőbb elemei csalárd felhasználással mégis bennük vannak.
Ezek a népmesei tanulságok.
Amelyek "örök igazságként" a népmesékben - több száz, több ezer formáló ajak közös munkájaként, valóban lehetnek általános érvényű tanulságok.
Nem így az egyemberes műmesékben.
Ott az egyszemélyes hamis okoskodás nem megy át több ezer szájon, amelyek kiigazíthatnák. Hanem hamis (gyakran politizélési) "tanulságként" mint népmesei tanulságok tűnnek fel. Pedig csak áligazságok."
Feljelentés?
De hiszen az alávaló dolog?
Nem?
Múltkor ezt karattyoltad!
Csak akkor megengedhető, ha te teszed?
(Egyébként meg várd ki a végét! Megint túl hamar csöpögtél el!) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
