NAPLÓK: Polgári perem peremtörténete Legutóbbi olvasó: 2024-05-04 13:35 Összes olvasás: 4007| 35. | [tulajdonos]: Jog | 2024-02-21 08:15 | A rágalmazás tényállása
A rágalmazás vétségének törvényi tényállását a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 226. § határozza meg.
Rágalmazás
§ (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
A rágalmazás elkövetési magatartása
A rágalmazás elkövetési magatartásai a becsület csorbításra alkalmas tény állítása, híresztelése, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Tény állatása alatt a tény verbális módon történő közlése értendő. Az elkövetési magatartás tényállásszerűségének feltétele az elkövető által állított tény becsületcsorbításra objektíve alkalmas volta, függetlenül annak valós vagy valótlan tartamától. A rágalmazás második lehetséges elkövetési magatartása a híresztelés, mely megvalósul a mások által tett tényállítás továbbadásával, továbbításával vagy közvetítésével, függetlenül attól, hogy a híresztelő a tényállítás valós vagy valótlan volta kérdésében állást foglalt-e.
A híresztelés olyan tényközlési forma, amelynél határozottan kifejezésre jut, hogy az nem a híresztelő saját tudomásán, hanem mások ismeretein, tapasztalatain alapszik. A rágalmazás ezen elkövetési magatartásának tipikus megvalósítási formája a más által tett tényállítások közösségi médiában történő megosztása, azonban az elkövető megvalósítja a híresztelést az újságban közölt cikk honlapon, vagy interneten történő ismételt megjelentetésével egyaránt. A bűncselkemény utolsó elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Rágalmazás valósul meg, amennyiben az elkövető a valóság egy jellemző mozzanatát oly módon emeli ki, illetve továbbítja, melyből logikailag következtetni lehet az egész eseményre, történésre, jelenségre. Tényre utaló közvetlen kijelentésként értékelte, ekként rágalmazásnak minősítette a Legfelsőbb Bíróság a vádlott magánvádló italozó életmódjára vonatkozó megállapítását (BH 1994.7.356).
A rágalmazás „más előtt” történő elkövetésének jelentősége
A törvényi tényállása értelmében, a becsület csorbítására alkalmas tényközlés akkor minősül rágalmazásnak, ha azt „más előtt” fejtik ki. A „más előtt” fordulat azonban nem annak a fizikai helynek a megjelölésére szolgál, ahol a tényközlés címzettje tartózkodik, hanem arra, hogy a rágalmazás elkövetési magatartását olyan módon szükséges megvalósítani, hogy arról a passzív alanytól eltérő személy is értesülhessen. A rágalmazás tényállásszerű megvalósításának feltétele ugyanis, hogy a becsületcsorbításra alkalmas tényt elkövető a passzív alanyon kívüli harmadik személy előtt fejtse ki. A bűncselekmény megvalósításának nem szükséges feltétele, hogy az elkövető által közölt tény más, vagy mások tudomására jusson, ezért a tényállás megvalósítása szempontjából közömbös annak kérdése, hogy a másik személy a tényközlést meghallotta, vagy tudomására jutott-e.
Milyen büntetésre számíthat rágalmazás elkövetése esetén?
A rágalmazás alapesete egy évig terjedő szabadságvesztéssel, míg a minősített esete két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ez nem azt jelenti, hogy rágalmazás elkövetése esetén feltétlenül szabadságvesztést szabnak ki. A joggyakorlatban meglehetősen ritka, hogy a rágalmazás megállapításakor letöltendő szabadságvesztést (fogház vagy börtönbüntetést) szabjanak ki. Az elkövető a legtöbb esetben pénzbüntetésre, próbára bocsátásra vagy megrovásra számíthat. Felhívjuk azonban a figyelmüket, hogy valamennyi ügy egyedi, ezért minden körülményt alaposan meg kell vizsgálni ahhoz, hogy állást lehessen foglalni annak kérdésében, hogy rágalmazás esetén milyen büntetésre vagy intézkedésre lehet számítani.
A rágalmazás kisegítő tényállása a becsületsértés, ezért a rágalmazás és a becsületsértés elhatárolásához ezutóbbi bűncselekmény elemzése is szükséges.
Becsületsértés tényállása
A becsületsértés törvényi tényállását a Btk. 227. §-a tartalmazza.
Becsületsértés
§ (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
A becsületsértés elkövetési magatartása
A Btk. a becsületsértés tényállásának három vagylagos elkövetési magatartását határozza meg. A becsületsértés megvalósítható:
becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával,
becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekménnyel és
tettleges becsületsértéssel.
A becsületsértés első elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata. Tipikus formája a verbálisan megnyilatkozás, azonban ennek az elkövetési magatartásnak a körébe tartozik a megnyilvánulás írásban történő kifejtése egyaránt. A kifejezés a tényállítást és az értékítéletet ugyancsak magába foglalja. Amint azt korábban említettük, a rágalmazás tényállása megkívánja, hogy az elkövető a passzív alanytól eltérő harmadik személy előtt fejtse ki a becsület csorbításra alkalmas tényközlést. E követelménnyel szemben, a becsületsértés tényállásának (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő cselekmény – a rágalmazás tényállásában megfogalmazott „más előtt” kitétel hiányában – akkor is megvalósítja a bűncselekményt, amennyiben azt kizárólag a passzív alany előtt fejti ki az elkövető.
A becsületsértés azonban általában értékítélet kifejtésével valósul meg. Az értékítélet tartalmát tekintve, lehet kritika, bírálat, nézet, káromlás, trágár szidás, vagy akár megalázó tréfa egyaránt. A becsületsértés elkövetési magatartása azonban csak a becsület csorbítására objektíve alkalmas kifejezéseket öleli fel. Becsület csorbításra alkalmas megnyilvánulásnak minősül különösen a passzív alany testi vagy szellemi képességeire (nyomorék, idióta), testalkatára, jellemére (hazug, csaló) vagy negatív szokásaira vonatkozó (iszákos) kifejezés használata.
A becsületsértés második elkövetési magatartás a becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény, melynek tartalmát egy negatív meghatározással lehet determinálni. Jelen elkövetési magatartás körébe kizárólag azok a cselekmények tartoznak, amelyek sem kifejezés használatának, sem pedig tettleges becsületsértésnek nem minősülnek. E fogalom köre a tapintatlanságot, neveletlenséget, gúnyolódást jelentő, megszégyenítő, megalázó, lealacsonyító jellegű cselekményekre terjed ki. Becsület csorbításra alkalmas egyéb cselekménynek minősül a testrészek mutogatása (feltéve, hogy a cselekmény nem szeméremsértő), testi hibával rendelkező személyek gúnyos utánozása, megvető arckifejezések, grimaszok használata, más irányába történő köpés, rúgás.
A becsületsértés utolsó elkövetési magatartása a tettleges becsületsértés. Megvalósításához más személy beleegyezése nélkül, e személy testére mért becsület csorbítására alkalmas fizikai ráhatás szükséges. Az elkövetési magatartást megvalósítja a passzív alany becsület csorbításra alkalmas megérintése, leköpése, leöntése, vagy más személynek sérülés okozására tipikusan nem alkalmas tárggyal (pl. tojással) történő megdobása egyaránt. A becsületsértés deliktumának nem tényállási eleme az elkövetés erőszakos volta, ez azonban nem zárja ki annak megvalósítási lehetőségét.
Milyen büntetésre számíthat becsületsértés elkövetése esetén?
A becsületsértés valamennyi elkövetési magatartás esetén egységesen egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rágalmazáshoz hasonlóan ez a büntetési tétel nem azt jelenti, hogy becsületsértés elkövetése esetén biztosan szabadságvesztést (fogház vagy börtönbüntetést) szabnak ki. A becsületsértés miatti büntetőjogi felelősség megállapítása esetén legtöbb esetben pénzbüntetésre, próbára bocsátásra vagy megrovásra számíthat az elkövető. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
