Zerza Béla ZoltánZerza Béla Zoltán költőnek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
602.
| 2017.02.14 17:36 | zbz -- re: meo | Gyilkosság vagyok -
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Csilla!
Jogos az észrevétel. Az utolsó szakasz szerintem véletlenül duplikálódott, ha tudjátok légyszi szedjétek ki belőle. A többi ismétléshez ragaszkodom. A gondolatritmus fontos szervező eleme ennek a szövegnek.
Üdv
zbz | 601. 600.
| 2017.02.14 09:43 | Tóth Csilla - szerki -- meo | Gyilkosság vagyok -
|
| Válasz erre | Kedves Zoltán, kívánja vajon a vers sodrása és indulata az utolsó előtti versszak ismétlődését? Én nem érzem. És kicsit így vagyok az ismétlődő sorokkal is. Üdv, Csilla | | A fenti posztra érkezett válaszok: zbz | 599. 598.
| 2016.03.11 23:01 | Frady Endre -- Befelé libikókázni
|
| Válasz erre | Áve ZBZ! :)
Ha ezt komolyan gondoltad, akkor inkább... (nem mondok semmit)
Ha tesztnek szántad, hogy milyen elbírálásban lesz részed, akkor magam is kíváncsian figyellek...
Amúgy remélem, hogy amikor libikókázó gyomorral Magyarországot hánysz, engem nem látsz benne répadarabként... ;-) | 597. 596. 595. 594. 593. 592.
| 2014.09.25 18:01 | csödö -- re: Territórium
|
Válasz erre
Előzmény | Ok, itt elhangzott két érdekes kérdés. Azt a kérdést, hogy mire gondolt a költő, leginkább magamnak teszem föl, a szöveg logikai menetével kapcsolatban, de valoban, ott a hiba, hogy az utolso harmadban valamire tényleg gondolt. Persze nem lehetek biztos abban, hogy egyfajta kontraszt vagy párhuzam felállítása rontana a versélményen, de a jelen megoldásrol valamiért az jutott eszembe, hogy mi a kulönbség és a veréb között.
A másik az, hogy mi volt előbb: a tudat, vagy az én? Erről van egy szilárd és bizonyos szempontbol eretnek meggyőződésem, de éppen ez a tény teszi paradoxonná a helyzetet és gyanús, hogy meggátolja a vers befejezhetőségét; minden esetre a cím telitalálat. :) | 591.
| 2014.09.21 21:57 | zbz -- re: Territórium
|
Válasz erre
Előzmény | Köszi Dávid. Ja valóban jól látod, nagyjából a szöveg két harmadáig tart ki a lendület, utána elfogy. Úgyis mondhatnám, addig inkább a szöveg beszél, és érdekes módon mégis többet fejez ki abból, amit szerettem volna, mint ami utána jön, és ahol inkább már csak én beszélek.
Valszeg a befejezés érdekében bele kell csapnom néhány másikba, mert most így hiába agyalok, semmi olyan nem jut eszembe, ami megoldásra inspirálna, és pont annyit szarakodtam már vele, hogy ne legyen ingerenciám a további molyoláshoz. Amúgy nem a tudat menekül, hanem éppen az én menekülne a saját tudata elől, ha jól értem, de mindegy. Az viszont régen rossz, ha a költő gondol valamire, mert akkor azt jó eséllyel a szöveg ellenében teszi. :-)
Üdv, és örültem, hogy hallottam a hangodat. Mi újság?
| | A fenti posztra érkezett válaszok: csödö | 590.
| 2014.09.19 19:02 | paricska -- re: meo | Territórium
|
Válasz erre
Előzmény | " mintha még önfényező hatást is gerjesztene, ahol az én a körülmények áldozatává redukálódik, anélkül, hogy az alany bármilyen magára vonatkozó felelősséget bevállalna, és közben általánosítgat. "
Körmönfont. Álszerény. Szegény Timi! Nem elég,hogy megdicsér, még érezze is szarul tanulónak magát, hogy megtette. Ajjjaj Béla! Hatszor, vagy hétszer olvastam el a verset, a végére majdnem bejött. De ott, az a majdnem. Azt, én is ismerem. Kitartás, soráthajlás!
Anna | 589.
| 2014.09.19 17:29 | csödö -- Territórium
|
| Válasz erre | Kezdem azzal, hogy ez a kezdeti állokép pofán ver a kimaxolt modorosságával, de nem bánom, fölkelti az érdeklődést. A szöveg feszes; fegyelmezettségre törekszik, elefántcsonttorony-szavakkal operál, habár néhol túlbeszélt, önmaga csapdájába esik. A tudat térfigyelőkamerája pl nagyszerű, de a fobiák muszájlabirintusa erőltetett és redukálando. Más kérdés, hogy ez a feszesség és szövegstílus a vers utolso harmadában teljesen felszívodik, a beszélő elfárad, kiszárad; lenduletben, mondandoban egyaránt. Innentől nem is veszem komolyan.
Mire is gondolt a költő? A megérzésem az, hogy a konszenzus rendőrautojábol kikászálodni egyet jelent a kényelem és a tudati bágyadtság föladásával. A vers itt minden regiszterében mozgásba lendul, a tudat vagy az én - ahogy jobban tetszik - tíz körömmel kaparva probál menekulni e kényelmes fásultság elől, habár tisztában van azzal, hogy bármikor könnyedén visszazuhanhat, amennyiben nem tartja magát egyenesen; ebben a tényben valosul meg szöveg és gondolatiság egysége és ez a vers legnagyobb erénye. Talán egyetlen hibát találok, ami ezt a mozgást vagy lenduletet megakasztja, és kérdésként fogalmazhatom meg a legjobban: ez az utolso, vagy az első alkalom? Zoli, komolyan. A vége, azt meg úgyis tudod, szerintem egy az egyben.
udv.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: zbz | 588.
| 2014.09.18 23:46 | zbz -- re: meo | Territórium
|
Válasz erre
Előzmény | Köszi Timi. Örülök, ha tetszik, nekem azért vannak aggályaim ennek a szövegnek a zsenialitását illetően. A vers első fele, az izzadságszag, meg a truvajkodás ellenére is úgy érzem hoz valamit, és az nagyjából nincs is messze attól, amit szerettem volna. Konkrétan egy nyelvileg túlzsúfolt, de azért lazán odaszólogatós, cuccot akartam, ami egyszerre könnyed, és egyszerre nehézkes, ami elmegy a teatralitás, a pátosz, meg a ripacskodás határáig, sőt talán át is lépi, de mégis megóvja magát attól, hogy önmaga paródiájának martaléka legyen. Ezt a célkitűzést nem sikerült maradéktalanul megvalósítanom, hajlok afelé, hogy nincs is meg hozzá most még a nyelvem, - pláne így egy év kihagyás után, - és talán soha nem is lesz.
A második fele viszont abszolút vakvágány, (nekem). Nyelvileg bárgyú, reflektálatlan, kidolgozatlan, (a bármikor, bármi szóismétlése se valami elegáns), intellektuális színvonalát tekintve még megkockáztatom, hogy a CPG szövegekét is alulmúlja, és mintha még önfényező hatást is gerjesztene, ahol az én a körülmények áldozatává redukálódik, anélkül, hogy az alany bármilyen magára vonatkozó felelősséget bevállalna, és közben általánosítgat. Persze nagy kérdés, hogy az én, ami itt amúgy is te, az tényleg én-e, és valahol ennek a hozzáállásnak is megvan a helye, csak magasabb nyelvi szinten, és nagyobb rafinériával
kell az efféle szembepozícionálásokat megoldani.
na de mindegy is, nem akarom feltétlenül befolyásolni a véleményed, meg az érzéseidet, ezzel a szöveggel kapcsolatba, vagyis hát dehogynem , mert még véletlenül se szeretném, ha ez a vers szolgálna számodra a jövőben valamifajta vízmértékként. És ennél kizárólag csak sokkal jobbakat írj. Na és próbáld meg kerülni a minden élethelyzetre ráhúzható sablonokat, megóvhat bármitől – (vö: „Ellenem és a világ ellen” ), tessék körülhatárolni, hogy mitől, körbeszögesdrótozni, körbehugyozni, mindegy.
És ezt ne érezd úgy, hogy kioktatásnak szánom, csak ha ez csont nélkül bejön neked, akkor még arra talán valamit mondani tudok, sőt talán kell is, mert félő, hogy amíg az efféle manírokat másoktól beszopod, addig jó esély van arra, hogy magadtól is. De ne aggódj, látva az eddigi fejlődésed, úgy érzem legkésőbb egy év, de akár néhány hónap múlva, mindezt sok száz kilométerrel magad mögött hagyod.
barátsággal
zbz
| 587. 586. 585. 584.
| 2014.09.18 16:20 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Territórium
|
| Válasz erre | Kedves Béla Zoltán!
Szuper az egész, még a politizálásba se kötök bele, mert azt is kitűnően megoldottad. A vége is frappáns, hű.
Nálam marad!
Üdvözlettel, szeretettel:Timi | | A fenti posztra érkezett válaszok: karaffagye | 583. 582.
| 2014.09.18 01:26 | Lévai Attila -- Teritórium
|
| Válasz erre | Úgy néz ki ezzel a sok vesszővel, mint egy akadálypálya. Vagy ötöt simán betehetnél abba a zsákba. Bár lehet, hogy csak kimaxoltad őket:) | 581.
| 2014.09.17 18:13 | zbz -- re: Territórium
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Zsuzsanna!
Köszönöm az elismerő szavakat. Megtisztelt. Ellenben én még nem érzem teljesen késznek, ezért levettem. Bízom benne, hogy kis változtatással hamarosan fölkerül.
Üdvözlettel
zbz | 580.
| 2014.09.17 12:31 | Zsuzsanna Grande -- Territórium
|
| Válasz erre | "Miközben ez a frusztrált és
neurotikus rongyokba
öltöztetett Magyarország,
nem azért ráncigál be magával a vécébe,
hogy a párzásban partnered legyen,
csak szimplán a pofádba grúzol,
hogy aztán egy nyirkos és rothadó
zsákba csavarjon, ahonnan gyáva
vagy megszökni, és
ahol már nincs erőd tagadni sem. "
Megemelem a kalapom! Köszönöm, hogy olvashattam.
Üdvözlettel, Zsu | | A fenti posztra érkezett válaszok: zbz | 579. 578. 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 |
|
