Vasi Ferenc ZoltánVasi Ferenc Zoltán költőnek 2 feldolgozatlan üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
217.
| 2025.08.08 22:19 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Húsvét természetélménye
|
| Válasz erre | Váltakozva gyönyörű (például a "világrészek éhes látomása"; az utolsó négy sor), homályos és van ahol majdnem kínos ("vágy-férfiként[...]"). Az mindenképpen jót tesz a szövegnek, hogy a zabolátlanul áradozó szómágiát ("a fák dodonai suttogása vallomásokat/sodor a duskatag nyár felé"), néhol deákos reflexió csiklandozza meg ("Miféle év jövend! – toposzos reménységek/művészi elhívása?") és mindkettőben tud játékosságot felmutatni, de azért nagyon sok gyenge sor van köztük. Ezek egészen láthatatlanná válnak az érzés lendületében, ami viszont nem erénye a versnek, hiszen az ideális elragadtatás kiélesíti az érzékeket és nem pedig eltompítja.
Az "ujjakpörgeség" és társai nem annyira illenek ebbe az alaphangulatba, sokkal inkább egy Gruffacsór/Szajkóhukky versvilágát idézik, különösen a "duskatag"; közvetlenebbül zsigerinek és dallamosnak kéne lenniük vagy több hasonló kifejezéssel kéne őket elvegyíteni ahhoz, hogy jól működjenek. | 216.
| 2025.07.31 09:04 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | Húsvét természetélménye
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc, a túlcsordult, giccsbe hajló képek (csordogált alá az árva sírás, tavaszi gerjedelmeket delejezve a tájra, megzendítse hullámok őszi zajongását, lomb-, és szívforradalom stb.) bennem ellentétes hatást értek el: katarzis helyett teljesen megölték a verset. A számtalan jelző, a szerencsétlen rímek/összecsenések, a pátoszos hangvétel közepette szinte fellélegzik az ember, amikor azt olvassa: "Az évszakban
magam vagyok. Tétlen." Lenne anyag a versben, ha megtisztítaná a zsúfolt képektől, a valódi mondanivalóra figyelne, ami ott is van az utolsó négy sorban. | 215. 214.
| 2025.07.25 15:40 | Fűri Mária - szerki -- meo | Szabadság
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc!
Nekem a rózsás, holdas, rózsás-holdas sorok nagyon tetszenek. Talán semlegesebb sorokkal kellene inkább kitölteni a köztes részt. | 213.
| 2025.07.25 09:09 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | Szabadság
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc, érdekes a megteremtett hangulat, ez a különös lebegés, ám ennél többről számomra nem igazán szólt, nem találom, mi a vers tétje. "tűzderes paripa", "álmok mécsesével szellőt árasztok" - ezek giccsesek, mindenképp átgondolnám őket. Vannak benne különösen szép archaikus képek, azt tudom tanácsolni, amit Péter: érdemes lenne dolgozni vele. | 212.
| 2025.07.21 10:30 | Siska Péter - szerki -- meo | Mesehármas
|
| Válasz erre | Én sem értem, mi az, ami összeköti a Szarvaskirály alakját Szép Ilonkával. Egymásra rétegződnek, de nincs közös nevezőjük. A cím három "mesére" utal, de a harmadikat nem tudtam azonosítani.
Gozzinál a végkifejlet szerencsés, a rend helyreáll, a szerelem győzedelmeskedik, a klasszikus meseetika érvényesül. Vörösmarty Szép Ilonkájában a társadalmi különbség áthidalhatatlan, a lány belehal a szerelembe, mely nem válhat valóra. A vadászat motívuma ugyan mindkét műben jelen van, mint ahogy a király alakja is, de a szöveg nem áll össze egyetlen "mesévé", a Szarvaskirály és Szép Ilonka viszonya kibontatlan, motiválatlan, inkonzisztens. A tűzből kipattanó legényke sincs semmiféle relációban velük. A szövegnek van valamiféle mitikus-archetipukus-mesei tónusa, de nincs motívumlogikája. | 211.
| 2025.07.17 19:38 | Farkas György - szerki -- meo | Nyár jövend
|
| Válasz erre | Népieskedő és pátosszal teli. Zászlótél, tébolyult verebek? Utána is zavaros és hányaveti, és a zárás tkp. giccsbe hajló. Az egész szöveg kohézió nélküli. A tördelést sem értem, hogy miért így. | 210.
| 2025.07.06 11:26 | Siska Péter - szerki -- meo | Húsvét természetélménye
|
| Válasz erre | Szívből, valódi létélményből íródhatott ez a vers, de túlságosan elragadtatott, túlcsordul, nem csak színültig. A képisége túlburjánzó, már-már manierista, szerintem jót tenne neki, ha a lírai én kicsit hátrébb lépne, és hagyná tisztulni a képeket.
Ezek egy része nagyon enigmatikus, jól illeszkedik a vers álomidejébe, de néhol túlírtak (pl. "Vágy-férfiként, körbesétálom..."), egymás mellé, pontosabban egymásra zsúfolódnak, elveszik a versbeszéd légiességét. A fogalmiasításokat (pl. "tavaszi gerjedelmek delejesítése") is visszafognám.
A vers zárása erős, mély egzisztenciális felismerés:
"Húsvét! A nincs és a van közé,
mint tilalomfa, kiül az: Én.
Elődeim közül mindenki halott.
Feltámadás Után/Előtt vagyok."
Ez az egység szerintem önálló versként is megállná a helyét -- de az már egy másik út, másik hang, másik vers lenne. | 209.
| 2025.07.01 09:26 | Siska Péter - szerki -- meo | Szabadság
|
| Válasz erre | Inkább egy potenciális vers vázlataként tudom olvasni ezeket a sorokat, mint kész versként. A kompozícióját még túl lazának tartom (az egyes szakaszok túl gyorsan váltanak), a képi világát túlelítettnek, néhány helyen képzavarba hajlónak, a nyelvezetét kontrollálatlannak.
Az idegbalzsam-rózsa például egy erős kép, de a versszöveg nem adja meg a kontextust, pedig a rózsa motívuma háromszor is visszatér, ám nem érzem, hogy bármi épülne, önismétlésként hat.
A jelenlegi formájában túlságosan elmosódott, elragadtatott, hiányzik a belső logikája, az, hogy konceptuálisan is érthető legyen. Érdemes dolgozni rajta. | 208.
| 2025.06.30 16:36 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Mesehármas
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc!
Amilyen rétegzett nyelvezettel dolgozik, némelyik szóösszetétele önmagában fontos összefüggésekre utal rá némi fejtögetés után, változatos alapanyaghoz nyúlhat biztonsággal. Ebben a szövegben viszont nem sok mindent tud megmutatni magából, még leginkább ott, hogy "Szarvaskirály bogja/tovább tornyosodott" (nem tudom, mire utal itt a bog, de bízok benne, hogy valami archaikus népi szokáshoz van köze és mögéképzelem ezt a ráismerést). A második versszak soráthajlásai pedig bántóan elütnek az alaphangnemtől.
De ettől függetlenül is hiányolom a témából az élesztő konfliktust, a modernitás kérdéseinek beszüremkedését; pusztán egymásbajátszani ezt a két történetet valami új nagyon erőteljes szimbólum kitermelése nélkül derivatív vállalkozás. Ilyen crossoverek talán akkor működnek a legjobban, ha az új szintézis ismeretéhez nem kell elmélyednünk a forrásokban és az jobban tömörített, mozgosíthatóbb lenne, mint teszem az Ady-féle Ős Kaján. | 207.
| 2025.06.13 01:32 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Nyár jövend
|
| Válasz erre | Nem jó vers, de gyönyörűen indul. Ideidézi gyerekkorom és ezzel akkor elérhette célját. Nem azért, mert nekem tetszik, hanem mert hatni tud. Az első versszakban gyönyörködöm. A befejezés igénytelen, mintha elfogyott volna az ötlet, a lendület. Nem szavazok, de köszönet az első versszakért. | 206. 205.
| 2025.05.30 02:39 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Mesehármas
|
| Válasz erre | Hol a vers? Hol a mee? Hol a konklúzió? A szarvaskirály és Szép Ilonka miért van összemosva? Rímel, helyenként igénytelenül is, de nem látom a történetben azt a motivációt, hogy ezt miért érdemes elmesélni. Ha már a meséknél vagy balladáknál tartunk.. | 204. 203.
| 2025.05.18 10:07 | Fűri Mária - szerki -- meo | Mesehármas
|
| Válasz erre | Kicsit balladaszerű mese. Az elhallgatásokra gondolok. Megjelenik a szerelem Szép Ilonka életében. Hogy van-e harmadik? Lehet, de inkább Szép Ilonka csendes, szorgalmas életének 'jutalma'; akár a szarvaskirályt látja másnak, izgalmasabbnak, akár valamiféle átlényegült művészet ajándéka, vagy csak a mindennapok átlényegülése. Mindenesetre valami nagyon fontos élmény, ami más szintre emeli az életet. Marasztalom a verset. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Vasi Ferenc Zoltán | 202. 201.
| 2025.05.16 14:27 | Vasi Ferenc Zoltán -- Mesehármas
|
| Válasz erre | Kedves Rita!
Köszönöm a marasztalást és a kifejtést. Lehet, hogy a Szent Rita-rózsafüzér segít, amit már hónapok óta a kezemen viselek és ha utazom valahová, végig imádkozom.
Szeret az ember sikeres lenni, nem kell ezt szégyellni, jól esik a pozítiv bírálat.
Még egyszer köszönöm. Hódolattal. Ferenc | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bak Rita - szerki | 200.
| 2025.05.16 06:22 | Bak Rita - szerki -- meo | Mesehármas
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc!
Meseszerű vers.
Szép Ilonka Vörösmarty verséből lehet ismerős számunkra, míg a szarvaskirály Gozzitól.
Van ritmusa, lüktetése a versnek. Végre egy pozitív kicsengésű vers.
Marasztalom. | 199.
| 2025.04.04 17:53 | Vasi Ferenc Zoltán -- re: Virágzengés után
|
Válasz erre
Előzmény | Tisztelt 69420!
Elképesztően nagy átéléssel fogadják ezt a versemet a szerkesztők. Köszönöm.
Egyébként Pilinszky és Bódy Gábor beszélgetésére próbál reagálni. A költő mesélt a ravensbrücki fákról és Bódy Gábor látta az elmondottakat. Hogy lehet ez? Megpróbáltam kifejezni. Ha némiképp sikerült, már megérte.
Üdvözlettel. Ferenc | 198.
| 2025.04.04 14:56 | 69420 -- Virágzengés után
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc!
Ez tényleg nagyon jó, a felütés és a zárlat megdöbbentően hatásos. A 'láger-angyal' esetében nem működött, hogy még mindig a felvilágosodás elvei szerint termelt ki reményt a katasztrófából, amelyeket éppen a holokauszt tett csúffá. Ebben a szövegben viszont megvan az az emberről való lemondás a szeretet nevében, ami lehetővé teszi a természettel való azonosulást és minden "átszüremkedés" áldását. Egyébként az is csodás, hogy ez az első látásra bizonytalan és erőtlen szó is milyen nagyszerűen illeszkedik a szöveg végére. De nekem a legkarakteresebb mégiscsak az első két sor felütése, amelyeknél a lélegzet és a ritmus tényleg megremeg és megremeg benne a mesés-patetikus nyelvezet ríme a "próba" köznyelvies desperát esendőségén. Erről is az jut eszembe, hogy Borbély Szilárd hatású Weöresi hangszereléssel. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Vasi Ferenc Zoltán | 197.
| 2025.04.03 19:32 | Vasi Ferenc Zoltán -- re: meo | Virágzengés után
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Fűri Mária szerkesztőnő!
Ilyen átéléssel és kifejező erővel költőien reagálni versemre nagyon megtisztelő és hódolatra méltó. Köszönöm. A mű egyébként az Ezredvég holokauszt-számának vezérverse volt. Mély tisztelettel. Ferenc | 196.
| 2025.04.03 13:50 | Fűri Mária - szerki -- meo | Virágzengés után
|
| Válasz erre | Memento a holtakért, az örök gyász; itt Ravensbrück a hely, ahol a kataklizma és lealjasodás történt. A rettenet ellenére a költő mégis a folyamatra, az életre, a születés - halálra, és az átszüremkedő fényre szavaz. Szép, a témához méltó versszövet, marasztalom. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Vasi Ferenc Zoltán | 195. 194.
| 2025.03.29 17:43 | Vasi Ferenc Zoltán -- re: meo | Alkonyodóban
|
| Válasz erre | Kedves Rita!
Az élet hiábavalóságát fejezem ki. A sok fájdalom elnyomja az örömök emlékét. Így torzóban is a szépségre törekszem, esztétikailag és erkölcsileg. A belső gyermek vágya, hogy szülei ne haljanak meg. Szülőként pedig várjuk jogos jussunk - halálunkat. Bármit teszünk szeretteinkért, fájdalmuk lesz nekik is. A gyászmunka nagyon nehéz. A sebek felfakadnak. Puha gyolccsal már nem mi gyógyítjuk, hanem a nemzedékek sora. De a nemzedék összetett. Sok ártás, bántás, rágalom.
Persze, ez már nincs benne a versben, de a valóságban ez történik. A baj, a bánat elkerülhetetlen.
Szeretettel és hódolattal. Ferenc | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bak Rita - szerki | 193.
| 2025.03.29 16:53 | Vasi Ferenc Zoltán -- re: meo | Árny-örökség VII.
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Rita!
A valóságot próbáltam autentikusan, egy történet fonalára fűzni. Apám 56-os pere szolgálja ez, ahol 7 katonát felakasztottak. A katicabogarak meg tényleg elözönlötték a szüleim sírját. (Ráadásul ma van Édesanyám halálnapja - és Kosztolányi születésnapja.)
És tényleg hajótörött vagyok, szinte vagyontalan.
De a lélek vigasztalódni akar és megvalósít egy magánmitológiát.
Ha ez másokat gyönyörködtet - hát ez a jutalom.
Mert üres kézzel születünk és üres kézzel távozunk. Addig próbálkozom valamit megmutatni magamból, amíg betegségem engedi. Tüdőrákos vagyok és agydaganatos.
Történelmi terheim vannak. Ezt már frappáns módon nem tudom kifejteni. Fiam pedig végképp nem tud majd vele mit kezdeni. A jelenben élünk, de két rekeszben. Nem találkozunk.
Egy családregény vége, illetve elmaradása.
Hódolattal. Ferenc | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 |
|
