Varga Imre Lajos
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
23. 22. 21. 20. 19. 18. 17.
| 2013.05.04 19:15 | Zerza Béla Zoltán - szerki -- meo | Hazám
|
| Válasz erre | Kedves Imre/Lajos!
Az első, úgymond leíró szakaszának első néhány mondata még valamit mutat. Pontos, pillanatfelvétel jellegű képsorok, alkalmasak lehetnek a hazaszeretettel kapcsolatos szubjektív mondanivaló felvezetésére. Ehelyett nem ez történik, vagy legalábbis, nem úgy, ahogy a költészetet kedvelő fül megkívánná. Ehelyett közhelyeket kapunk, amik semmifajta poétikai információt nem tartalmaznak, azon kívül, hogy azt állítja, szereti a hazáját. De a művészet lényege a szubjektív érzések, gondolatok eredeti módon való közvetítése, nem pedig a szubjektív általánosságok rímekbe szedése.
Stilisztikai, központozási és egyéb más hiba is akad benne. Pl.: "nem tűnhetek el végleges egészen." - inkább "végleg, egészen." | | A fenti posztra érkezett válaszok: Zerza Béla Zoltán - szerki | 16. 15.
| 2012.07.07 15:34 | Varga Imre Lajos -- re: meo | Költő mondd!
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Szőke Imre! A vers 2005- ben íródott, ekkor volt ugyanis a József Attila centenárium.A vers ott díjazott lett.Ezért is jelent meg a POLISZ (83. sz) címet viselő irodalmi lapban, együtt a Medáliák elképzelt befejezésének két változatával. Ez egy igen rangosnak számító pályázat volt, a Kráter Műhely rendezésében.Az kétségtelen, hogy a mai kor költői nyelvhasználata, ( bár nekem nem tetszik bizonyos fokú vulgarizálódása) jobban megszólítja a fogyasztó közönséget, mint az általam alkalmazott.Nyilván, ebben a korom is belejátszik. Nem a feladatom, hogy megvédjem az írásaimat, sem tartalmi, sem formai szempontból. Azt írtam le, amit láttam, éreztem, és talán megértettem. Köszönöm, tisztességes kritikáját.Üdvözlettel: Varga Imre Lajos
| 14.
| 2012.07.06 20:44 | Szőke Imre - szerki -- meo | Költő mondd!
|
| Válasz erre | Lajos, nem szeretném, ha azt hinné, senki sem respektálja, amit csinál. Olvastam legutóbbi három versét, és tetszik, ahogy a formákkal dolgozik. Bár itt kezdené mindenki, aki költőnek vallja magát, s csak azután, és csak ha kell dobná sutba a formai megvalósítást. A három vers közül épp ez tetszik egyébként legkevésbé, de kíváncsian várom a pályázat eredményét, sok sikert kívánok. Ugyanakkor a szerki társakkal is egyetértek, például a Nosztalgia ügyében, hiányzik belőlük valami, ami közelebb hozná őket a korhoz, érzületben, nyelvben, valami spiritusz, ami elmozdítaná az általánosságoktól, vagy a harmincas évektől, szóval, ami a progresszió felé segítené ezt a szép munkát.Ehhez is sikert kívánok, sőt talán ehhez elsősorban. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Varga Imre Lajos | 13. 12.
| 2012.07.06 18:30 | Varga Imre Lajos -- re: meo | Költő mondd!
|
Válasz erre
Előzmény | Tisztelt Tesch Gábor Ferenc! A vers a Kráter Műhely József Attila pályázatára készült. A JA. áthallások tudatosak! Erre utal a mottó is "Ad notam: Mondd mit érlel.." Azt hiszem, ez talán világos. Ami az erősen patetikus felhangot illeti, hát lehet, de az igazságtartalmát nem igen lehet kétségbe vonni, bár tartalmi és formai kérdésekben valószínűleg soha nem fogunk egyetérteni, de azt hiszem ez nem is szükséges.
Valószínűleg ezért törölték az előző versbírálatára adott második válaszomat. Ami a proletár-szomorúságot illeti, hát ilyen is van! Bár ne lenne! Természetesen várom további kritikáit is a feltöltött versekkel kapcsolatban. | 11. 10.
| 2012.05.28 18:57 | Varga Imre Lajos -- Tesch Gábor Ferenc véleményére válasz
|
| Válasz erre | Tisztelt Tesch Gábor Ferenc! Feltételezem, hogy alaposan ismeri azt a bibliai történetet, amelynek jelképrendszerét ebben az Ön által közhelyesnek, laposnak és szegényes szókészletűnek aposztrofált "szöveg"-ben, amelyet én versnek gondoltam, felhasználtam. Azt is feltételezem, az előző szerkesztő véleménye alapján, hogy pontosan tudják, miről is szól.Köszönöm a felajánlott mintaverset, de megmaradok a saját változatnál, meg természetesen, (ha indokol)t a kötött formánál, habár tudom, hogy ma nem ez a trend. A közölt véleményekből természetesen igyekszem tanulni. Köszönöm megtisztelő figyelmét. Üdvözlettel:Varga Imre Lajos | 9.
| 2012.05.24 18:10 | Varga Imre Lajos -- re: meo | Nosztalgia
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Sándor! Természetesen megértem kialakult ellenérzését a felrakott versekkel kapcsolatban, valamint szerkesztőtársaiét is. Sajnálom, hogy csak ilyen silány, lapos versek alkotására voltam képes. most látom csak, hogy eddigi bírálóim, milyen hozzá nem értő, ideológiailag és esztétikailag fejletlen irodalmárok voltak. Ne legyen a szerkesztőségnek lelkiismeretfurdalása, nyugodtan dobják a mulandók közé, a vers utóéletét, ha véletlenül lenne, úgy sem befolyásolja ez.A szerzői célom, pedig nem "a befostam a lehetőségtől", mai, modern költői nyelven megfogalmazott ok versben történő kifejtése. Ami a költői eszközöket illeti, nem lehet uniformizálni, az értelmetlen szókapcsolatok, a tipográfiai trükkök, még nem tesznek verssé egy szöveget. Nézzen szét a maradandók között. Köszönöm, hogy időt és energiát fordított a feltett művekre. Tisztelettel üdvözli: Varga Imre Lajos | 8. 7.
| 2012.05.17 13:51 | Czékmány Sándor - szerki -- meo | Nosztalgia
|
| Válasz erre | Imre, érdekes ez a vers. Első olvasatra annak örültem, hogy szinte hibaérzékelés nélkül végig tudtam olvasni (nem kellett megtorpannom, eltöprengenem, visszacsatolnom, utalásokat keresnem. Minden kristálytisztán elém lett tálalva). Másodszori olvasatnál már karcos lett ez a tisztaság, nem éreztem az életszerű megfelelőjét annyira egyértelműnek. Metaforaként kezdtem felfogni (egyfajta "haza"költeményként), és ettől az ítélőképességem zárlatos lett. Egyvégtében úgy érzem, hogy a lárva hasonlat amennyire tetszetősnek tűnt eleinte, most ugyanakkora erővel a múlik gombot akarja velem megnyomatni. Szilvási István legutóbb feltett versében valami hasonló lélektani helyzetet ábrázolt egészen más költői eszközök igénybevételével. Azért említem, mert itt kimaradt valami, ami miatt az egész vers üzenete kínos lett, és maga a vers monoton kudarcfázis. Persze, lehet, hogy ez volt a szerzői cél, ennek a "befostam a lehetőségtől" állapotnak a bemutatása. De ez túl egyszerű lenne. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Varga Imre Lajos | 6.
| 2012.05.17 13:05 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Hét szűk esztendő
|
| Válasz erre | Talán az utolsó hat sor menthető lenne más kontextusba helyezve. Nem rossz szöveg, de nem is tud igazán érdekessé válni a maga műfaján belül, a bibliai eredetű utalások jól ülnek, azonban a vers szókészletét tekintve eléggé közhelyesnek, és laposnak tűnik.
"A folyó nem árad, éhezünk tovább./Örök robotban kopik el a testünk,"-ezek például érvényes gondolatok, de nagyon unalmasan, közhelyesen van megfogalmazva. Minden, az ókori kultúrákkal foglalkozó, leíró jellegű szövegben találhatunk hasonló mondatokat, márpedig ez egy versnek készülő szöveg, szóval nem kápráztatott el, eszközeiben még szegényesebbnek tűnik.
Aztán az első két sornál fennakadtam valamin: "Kövér gulyánkat az éhes barmok/utolsó szálig mind felzabálták."-ha a "hét szűk esztendő" időszakát éljük, mi a franctól kövérek a gulyáink? A "barmok" kifejezés túl szleng ehhez a szövegkörnyezethez talán. Vagy félreérteném, és valóban a barmok (ugye legeltető állattartás) ették meg a gulyát? (csak nem kannibálokká váltak az állatok is a szárazság következtében??)
Dolgozni kellene ezzel még kicsit. Javaslok olvasásra (egyfajta mintaként) egy hasonló típusú, stílusú verset:
Korányi Mátyás
Arany
Időhurokba kerültem. Időszámítás előtt járunk.
Nincs klaviatúra, se tépőzár, se robbanómotor.
Városunkban egy kényes férfi uralkodik, úgy
nevezi magát: „Aranykirály”. Mi Csillámlásnak
hívjuk vagy Tükröződésnek. Nincsen saját fénye.
Méteres, arannyal bevont lapon nézegeti magát,
szolgái hordják előtte álló egész nap, ahogy vonul.
Végül is lehetett volna úgy, hogy sikerül az élet.
Aranyszerű váladék jön az orromból, mintha az
agyam folyna ki rajta keresztül, néha kifújni sem
merem. Mindkét vádlim begörcsölt alvás közben.
Alig tudok lábra állni. A földek kiszáradtak. Nincs
vetőmag, se élelem; se erkölcs, se morál. Arannyal
bevont arcával figyeli az örvénylő teret a Csillámlás.
Itt folyton fúj ez a száraz, égető gondolat. Homok-
szemekkel csiszolja homlokunk. Homokszemekkel
nézünk a jövőbe. Kiperegnek. Nincsenek nyugodt
vízfelszínek, a folyó fodrozódik. Minden tükröt
összetörtek, minden sík felületet összekarcoltak
a zsoldos katonák, és minden papírt összegyűrtek
a fémkezű seregek. Arannyal lefújt, egyenes tükrei
csak az Uralkodónak vannak. Nagy ára van, ha valaki
meg akarja nézni a saját arcát. Sokan utolsó, bordára
fogyott marháikat adták ezért a néhány pillanatért is.
Így él a nép. Emberek, akik sosem látták az arcukat.
A csuklókon háncskötél-karszalag, jelzi a szerszámok
tulajdonosait. A piros a kapa, a kék az ásó, a zöld
a borona jele. Földekre terelt rabszolga-generációk.
Vetőmag nélkül dolgozik a kicserepesedett ajkú,
arctalan tömeg. Üres földre néznek a madárijesztők. | 5.
| 2012.04.24 10:29 | sojal -- re: meo | Hét szűk esztendő
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Sándor! A vers ugyan bibliai jelképrendszert használ, de korántsem hét szűk esztendőről van szó. A várva vált változások nem azt hozták az emberek számára, amit ígértek a változások kezdetén. ma a XXI. század elején nagyon sok ember nyomorban, vagy nagyon szűkös körülmények között él ebben az országban Vannak éhező gyerekek, meg dőzsölő ügyeskedők. egyetlen politikust sem lehet felmenteni a kialakult helyzettel kapcsolatban, még akkor sem, ha az egyik oldal a kedvence, a másiknak meg a másik. Sajnálom, hogy ilyen allergén reakciót váltott ki ez a vers, de köszönöm az őszinte kendőzetlen véleményét. Tisztelettel üdvözlöm. | 4.
| 2012.04.23 21:13 | Czékmány Sándor - szerki -- meo | Elégia édesanyámhoz
|
| Válasz erre | Imre, szép, tiszta vers. A befejezésnél kicsit talán másképp (ismerem ezt az érzést, magam is átéltem, egy szintén "a lábam, fiam, csak az ne hagyna el" édesanyával:
"... én egyre jobban félek,
mikor tárcsázok, hogy ez lesz az a pont:
süketen búg vissza a készüléke,
nem veszi fel senki a telefont" | 3. 2.
| 2012.04.23 20:41 | Czékmány Sándor - szerki -- meo | Hét szűk esztendő
|
| Válasz erre | Imre, piszok nehéz vitatkozni egy vers állításaival, azt hiszem, nem is illik. Hat ez a vers, mert vers, még akkor is, ha a vélhető mondanivalója felborzolja az érzéseimet, és kemény allergiás reakciókat vált ki bennem. Szavazni nem szavazok rá, vélhetően megteszik helyettem a többiek, de jelzem (minimum, amit megtehetek) a hallgatásom. | 1.
| 2012.04.23 20:41 | Czékmány Sándor - szerki -- meo | Hét szűk esztendő
|
| Válasz erre | Imre, piszok nehéz vitatkozni egy vers állításaival, azt hiszem, nem is illik. Hat ez a vers, mert vers, még akkor is, ha a vélhető mondanivalója felborzolja az érzéseimet, és kemény allergiás reakciókat vált ki bennem. Szavazni nem szavazok rá, vélhetően megteszik helyettem a többiek, de jelzem (minimum, amit megtehetek) a hallgatásom. | | A fenti posztra érkezett válaszok: sojal | 0 |
|
