Vachter Ákos
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
10.
| 2009.10.26 16:49 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Nú és Hepszu
|
| Válasz erre | Mûködik. Ehhez a kvázi-eredetmítoszhoz jól passzol a pátoszos hang, kicsit mintha Oravecz ennél persze jóval szikárabb szövegei dolgoznának benne, megspékelve némi Szabó Lõrinccel (nyilván a vége miatt fõleg). Ez esetben azonban, azt hiszem, éppen pozitívumként említhetõk ezek az áthallások, a vers ugyanis velük teljes - lekerekített rendszerében ezek a nyomok biztosítják a mértéktartó nyitottságot.
Jó példának gondolom ezt a szöveget arra nézvést, hogy a számos vers esetében a korrekt mûködés ellenében ható elemek-panelek (pl. a már említett pátosz, az "örökkön"-höz hasonló kifejezések, a romantikába hajló túlzások vagy a hullámait/álmait jellegû rímek) hogyan állíthatók a vers szándékainak szolgálatába - némi saját karakterre van csupán szükség, hogy ezek a gyakorta gátlónak bizonyuló, ám természetesen nem önmagukban negatív avagy használhatatlan eszközök a szerzõ keze alá dolgozzanak.
Egyetlen helyen érzek egy nem igazán adekvát döccenést, ez pedig a gyökere / köre be rím, pontosabban az "így zárult az álmok köre be" sor. De ezt sem gondolom összességében vészesnek. | 9.
| 2009.09.29 18:15 | km -- re: Ki akar, mit és mir?l mondani?
|
Válasz erre
Előzmény | Érthetõ Vadalma lelkesedése, bár egy n-betûvel túllõ a célon: ezek a versek nem nagyszerûek, hanem agyszerûek. Okoskodnak (és okosodnak), mint Ákos. Érezhetõ rajtuk az igyekezet, a munka, jó irányba tartanak, de pont azokon a pontokon sokallnak be, ahol Ákos lelkesedésében belenyal a múzsa füleibe. Sebaj. Huszonegynéhány évesen még könnyedén affektál az ember, ritkán bukott még orra saját cipõfûzõjére lépve, ahelyett, hogy sebzett lábbelije zsinórját pengetné egyre csak, mint lanton méla húrt. | 8.
| 2009.09.29 16:18 | Vadalma -- Ki akar, mit és mir?l mondani?
|
| Válasz erre | Szerintem nagyszerû versek ezek :) | | A fenti posztra érkezett válaszok: km | 7.
| 2009.09.29 15:54 | V.Á.. -- re: ...
|
Válasz erre
Előzmény | Korányi Mátyásnak javasolnám emésztést segítõ készítmények fogyasztását, hogy szervezete képes legyen lebontani környezetszennyezõ gondolatait, mielõtt kipuffogtatná a szabadba. | 6.
| 2009.09.27 12:34 | Korányi Mátyás -- ...
|
| Válasz erre | Verseit olvasva tagadhatatlan az úriember költészet felé kacsingató tehetsége. Mélyebb érzelem ez a flörtnél, de felszínesebb a szerelemnél. 24 éves. Felnõtt férfi, viszont csikótintahal. | | A fenti posztra érkezett válaszok: V.Á.. | 5.
| 2009.07.19 21:37 | shrap -- besorolás
|
| Válasz erre | Ezzel a múlandokk/maradandokk besorolással annyi a baj, hogy olyan emberek sorolják be a verseket, akik néha meg sem értik, amit olvasnak. Pl. a galagonya halála lentebb.
Elolvassa, nem érti a tartalmat, pedig nem is elvont, nem érti meg a formát, mert nem szigorúanvett tankönyvi, és ezek mellett besorolja.
Persze ez nem baj, mert nem is igazán izgat fel, hogy mit hova sorolnak, fõleg, hogy meg is van mondva, hogy szigorúan szubjektív vélemények alapján történik, csak könnyen lehet, hogy ez a szubjektív vélemény nem szükségszerûen helyes, mint olyan. És ez nem bántás senki felé, csak tények. | 4.
| 2009.07.19 21:24 | shrap -- re: meo-üzenet | A Galagonya halála
|
Válasz erre
Előzmény | Tudom, hogy furcsa, mert nem átlagos ritmus, de hidd el, tökéletesen tisztában vagyok a verstani ritmikával és ez nem döcög. Azt hiszem, kicsit rugaszkodj el a tankönyvtõl és gondolkodj még el rajta. Másfelõl ez nem a "galagonya" ritmusa, hanem a halálának a ritmusa.
Ami a tartalmat illeti, eddig mindenki azonnal tudta, hogy a galagonya lekvár fõzésérõl szól, de ez végülis nem szükségszerûen magától értetõdõ, mert ez nem egy elterjedt csemege, de attól még létezik.
Nem akarom azt a közhelyet említeni, hogy "ha hallgattál volna,..." dehát pont illik ide.
:) | 3.
| 2009.07.19 13:30 | leples -- galagonya
|
| Válasz erre | szerintem ötletes vers, grat
lehet hogy kicsit döcög, de istenem... | 2.
| 2009.07.18 10:47 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | A Galagonya halála
|
| Válasz erre | Nem az a baj, Ákos, hogy Weöres ritmusait használod újra (õ is lopta, egy bakanótára dallamára írta -- igaz, zseniálisan -- a galagonya énekét [Országúton hosszú a jegenyesor -- így kezdõdik a dal]), az a baj, hogy amit Weöres megoldott, neked nem mindig sikerült (a ritmus akadozik itt-ott, nem különbözteted meg a hosszú, még-hosszabb, leghosszabb szótagokat, ezek nem költõi kategóriák, illetve általában nem tárgyalják a verstankönyvek, de ebbe a versben mégis hatnak, mûködnek), tehát baj ez, hogy nem tudod ugyanazt a színvonalat hozni, de ennél is bajosabb, hogy a tartalom messze elmarad az eredetitõl, mi több önmagában is hiányos (ha nem hasonlítjuk az eredeti vershez). A ritmusra fókuszáltál, és a vers tartalmi íve kárára.
Egészen nyers, de így talán érthetõbb leszek: nem tudom, mirõl szól a vers.
jt | | A fenti posztra érkezett válaszok: shrap | 1. 0 |
|
