Tímea LantosTímea Lantos költőnek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
404. 403. 402.
| 2026.07.23 18:12 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Szélesvásznú
|
| Válasz erre | A cím nagyon érdekes kapcsolatba lép a verssel. Felvetődik az az olvasat, hogy a kiszolgáltatottság, a veszélyérzés hívja csak elő a dolgok igazán mély érzékelését; hogy a várakozás hétköznaptól idegen ideje drámai, már-már szakrális idővé emelkedik, de naivitás és pátosz nélkül; hiszen a "szélesvásznú" élet felfokozottsága éppen a kis dolgokban nyilvánul meg a legszembeötlőbben, illetve felforgatja a hétköznapok felszínes hierarchizálását nagy és kis dolgok között. A versbeszédet meghatározó alig-alig reflektált érzékelések a felütéssel ("Milyen szép...") rácsodálkozásokká válnak; váratlan jelzőkkel újra feltalálják a tárgyakat és elhatárolják őket egyfajta kozmikus állandósságba, különösen a "pult elé tolt tágasság". Az első szakasz ritmusa, lélegzése igazán szép, puhán gördülő, a "Micsoda évszaksemlegesség" a végén nem hangzik túlságosan gunyorosnak, elidegenítőnek. Én is marasztalom. | | A fenti posztra érkezett válaszok: lantos.timea7@gmail.com | 401.
| 2026.07.23 12:52 | Siska Péter - szerki -- meo | Szélesvásznú
|
| Válasz erre | Azt a világot, amelyet ez a vers ábrázol, sajnos túl jól ismerem. Az "évszaksemlegesség" telitalálat, a középrész is hiteles, pár részletből egy egész élethelyzet bontakozik ki. A kontrasztanyagnál a fémíz kicsit megakasztott (engem egyébként inkább a szappan ízére emlékeztetett, de ez mellékes), közismert asszociáció, túl kopottas a marcipánzöld kanapé és a flamingórózsaszín fejbőr mellett. A zárás visszafogott, csak kimondja a helyzetet, éppen ezért működik. Nálam marad. | | A fenti posztra érkezett válaszok: lantos.timea7@gmail.com | 400. 399.
| 2026.07.23 10:12 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Szélesvásznú
|
| Válasz erre | Kedves Tímea!
Az első két versszak az egészségügy és az abba kényszerülő ember kiszolgáltatottságának finom, pontos látlelete. A két rövid szakasszal játszanék kicsit, cserélgetném, pakolgatnám a sorokat, hogy az olvasó gondolkozzon el, mi lehet a kancsóban, meg hogy pontosan mire is vár. Nagyobb feszültséget lehetne itt teremteni.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | | A fenti posztra érkezett válaszok: lantos.timea7@gmail.com | 398. 397. 396.
| 2026.07.22 14:54 | Fűri Mária - szerki -- meo | Nyoma veszett
|
| Válasz erre | Egy keresés, akár egy leltár. Előkerül sok minden, emlékek hívódnak elő. Számlák, jótállások, egy Őrtorony; a gyermek bánata az egyik, a családi összetertozás a másik fényképen. Ami azon a szomorú napon legjobban kellene, az persze nem kerül elő, a keresgélés a fiókokban mégsem felesleges. Jól felépített vers (mondom én is), és marasztalom. | | A fenti posztra érkezett válaszok: lantos.timea7@gmail.com | 395. 394. 393. 392. 391. 390.
| 2026.07.21 19:33 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Nyoma veszett
|
| Válasz erre | Kedves Tímea!
Tökéletesen megidézi a korszak színeit, hangulatát, sőt, érzem az újság, meg a szőnyeg szagát is. Szépen végigvitt, ügyesen adagolt, felépített szöveg. A cím lehetne erősebb, és nem ennyire spoileres. Ettől függetlenül a maradását támogatom.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | | A fenti posztra érkezett válaszok: lantos.timea7@gmail.com | 389.
| 2026.07.21 09:46 | Siska Péter - szerki -- meo | Nyoma veszett
|
| Válasz erre | Tudatosan épít az emlékezés, az archiválás, a rendezés gesztusára ez a szöveg. A Camping kerekpár és az Őrtorony hatásos elem, egy-egy szóval hívnak be a versbe egy korszakot, egy társadalmi közeget. Ez utóbbi azért is telitalálat, mert egy agyonidealizált, steril családkép hordozója is egyben. A hajótöröttes hasonlatot már kevésbé érzem sikerültnek. Irodalmias, kilóg a szövegből, eltávolodik attól a fegyelmezett, tárgyias beszédmódtól, ami egyébként a verset jellemzi, és amiből érzelmi jelentés egyébként szépen ki is bontakozik. Nem illeszkedik a vers világához, egy olyan jelentésmezőt nyit, amelyhez a vers sem előtte, sem utána nem kapcsolódik. A zárás működik, az anyakönyvi kivonat a létezésünk hivatalos dokumentuma, szerintem jól sűrűsödik ebbe a képbe a hiány, a cím viszont lehetne kreatívabb, túl hamar kijelöli az olvasái irányt. Nálam marad. | | A fenti posztra érkezett válaszok: lantos.timea7@gmail.com | 388.
| 2026.07.19 12:26 | Siska Péter - szerki -- meo | vágytam/jav./
|
| Válasz erre | Csatlakozom Mátyáshoz, összességében szerintem is kerekebb, intuitívabb volt az előző verzió. Annak gondolnám át a zárását (ennek az óriáskerekes képnek a konnotációja inkább a posztapokaliptikus filmeket, Pripjaty városát stb. idézi, csak ráül a versre), illetve azt tenném kicsit váratlanabbá. | 387. 386.
| 2026.07.16 19:18 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | vágytam/jav./
|
| Válasz erre | Nekem az első változat jobban tetszett, ez a halott városban nyikorgó óriáskerék eléggé mainstream képzet, a "mióta nem vágyom semmire" által meghatározott szerkezet pedig keresettebb, mint az előző változat egy irányba torlódó mozgása, ami spontán vált hangulatokat. A "befalaztam"-ba kevésbé köthet bele a szőrszálhasogató olvasó fizikai szinten, de nekem a bedeszkázással sem volt bajom. | | A fenti posztra érkezett válaszok: lantos.timea7@gmail.com | 385. 384.
| 2026.07.16 12:02 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Zöld kapszulában — Marlen Haus
|
| Válasz erre | Kedves Tímea!
Ahogy Nikolett is írta, a vers önmagában is meg kellene álljon, nem csak a regény kontextusában, vagy annak lírai leírásaként. Az első, ami eszembe jutott a témáról és a hangulatról, Olga Tokarczuk Hajtsad ekédet a holtak csontjain át című regénye volt. Ha nem ismeri, mindenképpen ajánlom - kiváló regény, és amennyire ezt egy vers alapján meg lehet ítélni, úgy gondolom, tetszene Önnek.
Üdvözlettel: Gerencsér Anna | | A fenti posztra érkezett válaszok: lantos.timea7@gmail.com | 383.
| 2026.07.15 10:33 | Fűri Mária - szerki -- meo | vágytam
|
| Válasz erre | Kedves Tímea! A szöveg letisztultsága tetszik. Az is, hogy a feldobott szóra a válasz nem meditatív, hanem aktív cselekvésre szólít. Ez pl. az első versszakot is eredetivé teszi. Az utalások (szándékosak vagy véletlenek) a második és harmadik versszakban érdekesek (az egyik egy Yeats versre, a másik a Sátántangó (film) zárójelenetére emlékeztet. A zárósor lenne az érzelmi csúcspont; nálam itt hiányérzet marad. A vállamra vettem kicsit teátrális, hangulatában is elüt az előző válaszoktól, túl passzív marad, kicsit 'csinált'. | 382.
| 2026.07.15 09:40 | Tímea Lantos -- re: meo | vágytam
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Szerkik! Köszönóm a meókat. Még 1 szerki meglátására vár a vers sorsa. Gondolkodtam, javítgattam, de most kitartanék a záró sorok mellett. Az ember bizonyos helyzetekben így viszi a szilánkjait, de megy tovább. | 381. 380.
| 2026.07.09 11:15 | lajos.tikkel@gmail.com -- vágytam
|
| Válasz erre | Ahogy én látom, a vágyak, elvárások és a valóság közti ellentét a téma. Az nem teljesen világos, hogy a költö cselekszik önsorsrontó módon a vágyaival ellentétben, vagy a közösséggel való interakció végeredménye az ellentétes cselekvés. Utóbbira enged következtetni az utolsó sor, amelyben mintegy belenyugszik a megváltoztathatatlanba. És természetesen itt van még az örökös, "Mire is gondolt a költő...?"-dilemma. :-) | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 |
|