Tímea LantosTímea Lantos költőnek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
462.
| 2026.10.11 21:54 | Siska Péter - szerki -- meo | Hatodik év
|
| Válasz erre | Visszafogottt szöveg, egymás mellé helyez néhány hétköznapi mozzanatot, és hagyja, hogy létrejöjjön köztük valami. Nem katartikus, de működik. A "palackos zsákokon / fénytörések" szerintem kifejezetten hatásos, nem oldja fel a nyomorúságot, nem szépít semmit, mégis van benne valami szép. A zúzdás hasonlatot átgondolnám, bár passzol a szöveg anyagi világához, nem túl eredeti. A párhuzamos testi tapasztalat, a gyógyszerek bevétele keretezi a verset, de valahogy én is úgy vagyok vele, mint Mátyás, nem érzem, hogy ennél többet tenne, lehetne erősebb a zárás. | 461. 460. 459.
| 2026.10.06 19:52 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Hatodik év
|
| Válasz erre | A címmel együtt a vers mintha azt mondaná, hogy bizonyos idő elteltével minden emberi kapcsolat szokásokká, rutinokká, hétköznapi fordulatokká esik szét, és az egykor talán jelentőségteljesebb lelki-szellemi dolgok csak úgy jelenhetnek meg ezeken, mint a "teraszléceknek támasztott/ palackos-zsákokon/ fénytörések." (ezekről a fénytörésekről pedig mind tudjuk, hogy Tarkovszkij- filmbe illően gyönyörű, szinte misztikus látványok tudnak lenni.) Ehhez természetesen egy nyomasztó réteget tesz hozzá mindkét fél gyógyszerszedése, fájdalmai- ám kérdéses, hogy ez hozzátartozik-e a vers fő vonulatához? Jelenleg kicsikét öncélúnak érzem, nem kell már egzisztencialista súlyt adni szerintem a szövegnek, elég állítmány benne az, hogy azt érezteti, a "hatodik évre" csupán ennyi marad, illetve ez az élményvilág lesz érvényes, leírásra hivatott. Mármint az utolsó két sort érzem ebből a szempontból kérdésesnek, a második versszak nyilván teljes mértékben szükséges. | 458.
| 2026.09.30 17:53 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Mintázat
|
| Válasz erre | A cím szerintem lehúzza a verset; túl tág buzzwörd ez a "mintázat", minden eltalált irodalmi megoldás "mintázatra" mutat rá, minden szépség leírható "mintázatként", minden emberi dráma "mintázatra" redukálható. Irodalomtudományos hangvételű kritikai szövegekben két soronként 'képződik meg' bizonyos 'konstrukciók' 'kontextusának' "mintázata". Minden önfejlesztéssel foglalkozó tartalom első-második főneve valamilyen "mintázat". Szóval minden-minden "mintázat" már, ezért úgy igazán semmi sem az.
Egyébként az első sor rögtön behúz, a helységnévtábla mint orientációs pont nagyon érzékenyen közvetíti az otthon bizonytalanná válását, a gyökértelenségérzést, egyszersmind megragadó, konkrét díszlet, amelyen keresztül élénkebb és érvényesebb színekben tűnnek fel az elmondottak. A vers sok lehetőséget tartogat, ám az "összerakta magát" pont egy olyan frázis, aminek költészetileg utána kellene menni- ez pont egy olyan elkenés, aminek a megoldása- precíz és érzékletes kibontása a költészet egy önigazoldó diadala lehetne, amitől fogva az olvasó talán gazdagabban, messzebbre menően gondolkodhat önmagáról és emberi kapcsolatairól. | 457.
| 2026.09.30 14:23 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Bemelegítés
|
| Válasz erre | Kedves Tímea!
Ez a vers rendkívüli arányérzékkel és finom iróniával ragadja meg a hétköznapok melankóliáját. Különösen bravúros az indítás képi világa (mint az őszibarackfény vagy a madártejjel ivott kávé), amely éles, mégis finom kontrasztot alkot a kényszerű önmenedzselés és a nyúlott atlétás valóság szürkeségével. Nálam marad.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 456.
| 2026.09.27 17:38 | Siska Péter - szerki -- meo | Távolodás
|
| Válasz erre | Tömör, fegyelmezett, képi és kompozicionális szempontból is jól kontrollált szöveg. A címet először túl általánosnak éreztem, de a vers nagyon pontosan rendezi köré a képeket, a zárás pedig mintegy mozgásba hozza az egész verset. Nálam marad. | 455.
| 2026.09.27 17:37 | Siska Péter - szerki -- meo | Mintázat
|
| Válasz erre | Igértes, a központi ötlete, a megmentés-bezárás ambivalenciája érvényes, ugyanakkor még kidolgozatlannak érzem. Az első fele nyers narratív anyag, a zárás pedig pedig nincs kellően előkészítve, túl nagy az ugrás. Az "is" kötőszó feltételez valamiféle megfelelést, de a szöveg nem építi ezt ki. A cím egy ismétlődő családi és/vagy pszichés struktúrát sugall, de az olvasó egyetlen konkrét helyzetet kap, amire a vers csak "ráhelyezi" az anya alakját. | 454. 453. 452.
| 2026.09.25 15:50 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Mintázat
|
| Válasz erre | Kedves Tímea!
Néhány szóval hátborzongató atmoszférát teremt. Csáth Géza novellái jutnak eszembe.
Értem a lényeget, de az anyát valahogy mésképp hoznám a képbe, a doboz összerakásának egész más a lényege, mint ahogy az anya rakja össze magát. Valahogy utalhatna a bezártságra, és/vagy az anya-fiú viszonyra.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | | A fenti posztra érkezett válaszok: lantos.timea7@gmail.com | 451.
| 2026.09.22 19:24 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Távolodás
|
| Válasz erre | Ez számomra egy teljesen másik vers a színészes záró kép elhagyásával, ami nekem az előző "változatokban" a legizgalmasabb rész volt- de nincs okom hiányolni ebből a kompozícióból, hiszen sok más vonás megváltoztatásával együtt már másfelé tart teljesen. Kompaktnak kompakt, elvontnak elvont, bár a 'természeti képződmény mint írás' gondolat már kezd alacsony labdává válni a kortárs lírában, ami inkább a világkép posztmodernségét kinyilvánító kitűzővé kezd válni, nem annyira szervesen épül be egy egyéni szimbólumvilágba.
A magyarázat eléggé átkeretezi a verset, a "menetszelet" legelőször úgy értelmeztem, hogy a lírai én valami olyan naplót, vagy személyes dokumentumot forgat, ami utazással kapcsolatos intenzív/nehéz érzelmeket hoz. Érdekes beállítás eleve az otthoni versfelolvasás; az intim, személyes tér és a publikusság összeeresztése felkavarja ezek megszokott nyelvi képleteit, az egész kevésbé követhető. Én még inkább arra gondoltam magamtól, hogy a felolvasás mesefelolvasás gyermekeknek, vagy újságfelolvasás idős, látássérült hozzátartozónak, és másodjára ennek fényében ízlelgettem a "menetszelet". Talán sokat jelentene a versnek, ha ezt a problematikát, személyes és közösségi teret, és a költészet helyét ezekben jobban témájává tenné- nem mellesleg ez olyan kulcskérdésekhez is elvezethet, hogy írhat-e az ember igazán, őszintén csak magának, stb. | | A fenti posztra érkezett válaszok: lantos.timea7@gmail.com | 450.
| 2026.09.22 18:33 | Fűri Mária - szerki -- re: meo | Távolodás
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Tímea!
Én szóltam hozzá először tegnap, és maraddal szavaztam. Mert nyomot hagyott bennem. Ma volt egy átfutó gondolatom, de a valós alapban nem kételkedtem, a kisterpeszű oszlopban különösen nem. Kérdeztem már mást is erről, talán tesztelem a tapasztalataimat. | 449.
| 2026.09.22 16:24 | lantos.timea7@gmail.com -- re: meo | Távolodás
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mária! Ha AI írja, akkor nem kell napokat várni a javításokra. Mert minden nap formáltam. Ez a vers rólam szól, arról, amit érzek versmondás közben. A gátlásaimról és a feloldásaimról.
Egyébként sokszor sajnálom, hogy nem lehet fotót mellékelni a versekhez. A házam előtt ott a kisterpeszű oszlop. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Fűri Mária - szerki | 448.
| 2026.09.22 11:11 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Távolodás
|
| Válasz erre | Kedves Tímea!
Gyönyörűen megtisztította a sallangoktól, így kompakt, erős kis vers lett. Néha az embernek szigorúnak kell lenni magával, érdemes.
A maradására szavazok.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 447. 446.
| 2026.09.21 23:37 | Fűri Mária - szerki -- meo | Távolodás
|
| Válasz erre | Kedves Tímea!
Érdekes látni, mit tartott meg az első változatból. Rövidsége ellenére van a versnek egy tágassága. Talán mert olyan jó ütemérzékkel vált át az állóképből mozgóképbe. Elvontabb lett, egységes és hatásos. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Fűri Mária - szerki | 445. 444. 443.
| 2026.09.17 21:30 | B. Dezső - szerki -- meo | Mint a gyávaság(jav.)
|
| Válasz erre | A "kisterpeszű villanyoszlop" és szúnyoghálós motívum kiváló - ezekhez hasonlóan lehetne folytatni még, a befejezés, itt még inkább, előlegez és hirtelen lezár egy gondolatkört, ami még nem alakult ki a versben. | 442. 441.
| 2026.09.15 16:34 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Mint a gyávaság(jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Tímea!
Gondban vagyok most ezzel. Egyrészről örülök, hogy dolgozott vele, és valóban sokkal jobb lett. Másrészről nem tudom marasztalni, mert kevésnek érzem. Lehetne hosszabb a városi táj leírása, szívesen olvasnám.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 440. 439.
| 2026.09.15 08:42 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | Mint a gyávaság
|
| Válasz erre | Kedves Tímea!
Csatlakozva a kollégákhoz, a végét elhegynám. Egy patetikus sor az addig hideg és tiszta beszédmód végén. Elrontja.
Ha itt fejezné be ponttal a kettőspont helyett: "mint a színészek.", marasztalnám.
Üdvözlettel: TZ | | A fenti posztra érkezett válaszok: lantos.timea7@gmail.com | 438.
| 2026.09.14 18:44 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Mint a gyávaság
|
| Válasz erre | Az országban járva-kelve számos különböző formatervezésű villanyoszlopfajtával találkozhatunk, az azt hiszem, "ikeroszlopnak" nevezett sem ritka közöttük; én most pl. a keresőbe beírtam, hogy "villanyoszlop" és az első találat egy kétségkívül terpesztő ikeroszlop volt. Ezzel együtt a vers hatásos hétköznapi díszletek stilizálásával nyit, valahogy úgy, mint a 'Hazafelé'. Sok lehetőség van ebben, ilyen észleletek megragadásával híd teremthető a szociális hangvétel, az esztétizáló hagyomány és az önéletrajzi szemlélet között, de úgy általában hálás vállalás költészetté emelni az unásig megbámult, a magasabb életcélokkal kapcsolatban elveszettnek, zsákutcának hitt tárgyakat újszerű nézőponton keresztül jelentőségteljessé téve megmutatni az olvasónak. Persze ennek is megvannak a maga korlátai, nagyon könnyen lehet belőle populizmust csinálni.
A "ha voltam gyerek" szerintem szebben kimondódik abban az egzisztenciális gyökértelenségérzést sejtető képben, hogy "Úgy nézek,/ mint a színészek:/ belekapaszkodom a semmibe.". Ez szerintem nagyon erős, illetve a "belekapaszkodom a semmibe" átdolgozásával lenne igazán az. Ez a "belekapaszkodom a semmibe" nagyotmondó- bombasztikus ahhoz a pontos, mélyreható élhez képest, ami az "úgy nézek,/ mint a színészek"-ben van. Csakhogy látható, hogy ennek a hatása meg elképzelhetetlen a kettőspont nélkül, ami kinyújtja, amolyan klasszikus verettel is keretezi az egészet, a kettőspontnál pedig nem lehet lezárni a verset. De szerintem az önmagában álló "semmibe" sem teljesítené be megfelelően ezt a képet. | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 |
|
