Tamási József

952.

2026.05.27 18:35	Siska Péter - szerki -- meo | töredékekből összerakva
Válasz erre	A versben az alapkép kibontása túlságosan is explicit, a versszöveg szinte végig mindent lépésről lépésre magyaráz. A indításban az "isteneket" csak mezafizikai kelléknek érzem, a kicsomagolt, kézből kihulló lelket illusztratívnak. Az "ezer darabra" hullás nyelvi automatizmus, a zárás pedig mintegy önsegítő filozófiává egyszerűsít mindent.

951.

2026.05.26 20:09	Gulisio Tímea - szerki -- meo | láthatatlan ember
Válasz erre	Kedves József! Az utolsó két sora nagyon erős, sajnos előtte odavetett impressziók sorozata. Értem, hogy terápiásan ír, de valószínűleg legtöbben így vagyunk ezzel, mégis, kicsit próbáljon túllátni a személyes problémákon, és a verset önálló, a szerzőtől független entitásként látni. Üdvözlettel, szeretettel: Tímea

950.

2026.05.26 09:06

Siska Péter - szerki -- meo | a leprás

Válasz erre

Az alapkép végig kontroll alatt marad, kitart a testi, szociális tapasztalat mellett, a beszédmód is következetesen kopár, de a versben ábrázolt figura egy kulturálisan már előre feltöltött alak. Kitaszított, stigmatizált, magányos stb. Mivel ez a jelentéskészlet már eleve benne van, nincs sok "dolga", a vers nem is mélyíti, nem is bonyolítja. A rongyok, a szemétben turkálás stb. mind ugyanazt at alapjelentést erősítik, a lírai én és a többiek viszonya is egyszerű, a közösség homogén, elutasító tömb csak. Összességében tehát sematikus, minden sor ugyanabba az irányba tolja a jelentést, a szöveg nem épít dinamikát, csak végig erősíti az állapotot, ahonnan indult.

949.

2026.05.25 17:35	B. Dezső - szerki -- meo | Talán
Válasz erre	Több elképzelt élet párhuzama, egy elvárt polgári lét karikatúrája, a nagyvárosi lakos kényszerképzetei, érdekes és feledhető sorokkal, kicsit poénosra vett befejezéssel, ami rendben van, illik a vershez, de némi hiányérzetünk is támadhat, jobban meg lehetett volna talán ágyazni...

948.

2026.05.25 17:32

V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | tükörképek

Válasz erre

Ezekben a versekben eddig még nemigen jelent meg ez a moralisztikus erény-tematika, a megfelelni akarás törekvéseinek firtatása. Kézenfekvő megoldás itt a tükörre építeni, és úgy érzem, nem sikerült megújítani ahhoz, hogy működőképes legyen. A "csend sebei" jól hangzik, viszont annyira sokfelé ágazhat el, hogy az első egységgel együtt elbizonytalanítja az olvasót és nem épül be szervesen a vers kompozíciójába. Múlikkal szavazok.

947.

2026.05.25 14:02	Türjei Zoltán - szerki -- meo | talán
Válasz erre	Kedves József! A felütés, a téma jó, de nem emelkedik meg igazán a szöveg. Ha elindulna felfelé, rögtön lehúzza egy nem kívánt nehezék. Látszólagos tömörsége ellenére mégis szószátyár kicsit. Érdemes lenne újból nekifutni, de én most múlikra szavazok. Üdvözlettel: TZ

946.

2026.05.23 18:39

V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | tizenhat tonnám

Válasz erre

Szerintem ilyen allegóriákból születhetnek a legerősebb költői képet, ha a lényeget megtartva (sőt, paradox módon megtöbbszörözve) sikerül egy- két sorba tömöríteni. Nekem olyan átdolgozás jut most például eszembe, hogy 'A magány bányája kimeríthetetlen/ újranő benne a [valamilyen lelki tartalom?]-érc'- egyébként ilyen tömörítési kísérletekben jól kirajzolódik, hogy az allegóriában melyek a legfontosabb motívumok, amiknek a tisztázásában nagyobb lehetőségek rejlenek- itt például elég kérdésessé válik, hogy az érc minek feleltethető meg. Ha ezen gondolkozok, eszembe jut Thomas Mann 'Doctor Faustusából' az egyik szereplő, Ines Rodde verstöredéke: "A lélek- tárna bányásza vagyok,/ Ki száll a mélybe csöndben, szenvtelen,/ Hol méla fénnyel át az éjjelen/ A szenvedés, a nemes érc ragyog." Múlikkal szavazok, szerintem ez az allegória így magában még híg.

945.

2026.05.21 16:52

Siska Péter - szerki -- meo | üvegember

Válasz erre

Következetes, érzékeny és arányos. A minimális szintaxis, a visszafogott absztrakció tudatos vagy ösztönösen jó döntés. Ugyanakkor azonnal "hozzáférhető" a vers, a témajelölő cím miatt az alapkép már az indításban feltárul, az olvasó néhány sor után pontosan érti a szöveg működései elvét. Én hiányolom belőle azt a szemantikai instabilitást, ami az ilyen rövidverseket hosszabb ideig nyitva tarja, de működik, marad nálam is.

944.

2026.05.20 12:22

Gulisio Tímea - szerki -- meo | a leprás

Válasz erre

Kedves József! Ezzel a szöveggel meglátásom szerint két dolgot lehetne kezdeni: vagy még szikárabbá tenni, vagy jobban kifejteni a leprást, mint motívumot. Ha tömörítjük, mindenképp elhagynám az utolsó két sort, bár a magányra utal, ezt kitalálhatjuk az előzőekből is, és a kolomp is szerepel már. Javaslom, hogy a továbbiakban gondolkodjon nagyobb egységekben, ha egy-egy szakasz rövid, impresszionista is, ne hagyja őket a levegőben, fogja őket csokorba, építkezzen, mutasson az egész valahova. Pl. írhatna egy bibliai ciklust! Üdvözlettel, szeretettel: Tímea

943.

2026.05.20 12:14

V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | rozsdás szögek

Válasz erre

Az első két sor elgondolkodtató, látszik bennük a saját hang költői képeken belüli keresése. A "nincs haladás" sorban viszont elveszik a szöveg lendülete, az sem segít, hogy az utolsó sor még meglovagolná a "rozsdás szögeket"- az ilyen ismétlés túlkonkretizál, de ugyanakkor túl absztrakttá tesz. Ha egy sajátos képre visszautalunk, érdemes inkább dalszerű refrénben tenni, nem ilyen magyarázó tónusban. Lásd hogyan tér vissza a motívumokhoz és variálja őket Paul Célan a 'Halálfúgában' például. Múlikkal szavazok.

942.

2026.05.19 18:09	V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | a nap végén
Válasz erre	Nagyon visszafogott vers, a "lassan hazafelé lélegzem" képben érzek némi nyelvteremtő ambíciót megjelenni, de ez most kevésbé sikerült. A záró 'üresség betöltése' pedig nagyon közhelyes. Múlikkal szavazok.

941.

2026.05.09 20:29	Fűri Mária - szerki -- meo | izzadt fiúk
Válasz erre	Kedves József! "a lányok nevetése/átcsorgott a kerítés résein" választja el a két részt. Az első részben a szemlélődő én, a másodikban a harsány, erős, életrevaló én. Nem ismeretlen az irodalomban (mondjuk Tonio Kröger). Nekem itt, ebben a versben nem hiányzik a 'dráma', a lányokkal befejezném.

940.

2026.05.06 22:17

V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | izzadt fiúk

Válasz erre

Visszatérve ehhez a szöveghez az az érzésem van, hogy a lényegi résznek ott kéne elkezdődnie, ahol most véget ér. A "gondtalan/ izmos/ és harsány"-nyal szemben képezhető lenne egy olyan meghatározás, ami nem csak a lírai én sorsát tömöríthetné, és nem csak ars poetica lenne, hanem utat mutathatna a 21. századnak, hogy hogyan viszonyuljon a testhez és testiséghez a 20. század most már nosztalgikus mázzal bevont biopolitikájához, úttörő- cserkész eszményeihez képest. Az első öt egységet tömöríteni lehetne egy kétsoros sűrített idillbe, vagy átmenteni más versbe és átbillenteni a súlypontot az "izzadt fiúkra" való reagálásra. A hiányérzet miatt múlikkal szavazok.

939.

2026.05.01 17:40

V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | helyem az égen

Válasz erre

Ebben a versben már sok igazán egyedi kifejezés van, intenzív kifejezés-szigetecskék amikben egyesével is jólesik elmélyedni. A leginkább az első két sor tetszik és a lezárást is működőképesnek érzem. A "nap félrenyelt fénye" talán jobban hatna, ha nem lenne megtoldva azzal, hogy még fuldoklik is. A harmadik és negyedik sort túlírt. A következő kettő viszont a visszafogottságával jól tagolja a szöveget, nehogy fojtogató legyen. Egyszersmind nagyon tipikus lelki tájjá is teszi ezt a karcolatot. Ígéretes képi építkezés, csak így tovább, viszont erre a versre múlikkal szavazok.

938.

2026.04.30 15:34	Bártfai Attila Márk - szerki -- meo | üvegember
Válasz erre	Kedves József! Számomra nagyon rendben van ez a vers. Minden feleslegességet elhagyott belőle. A szerkezet üvegszerűen fényáteresztő. Mintha üvegszilánkot hajtott volna a szemembe a szél. Marasztalom. Üdv. Márk

937.

2026.04.25 11:41

V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | izzadt fiúk

Válasz erre

Sok megragadó kép van ebben a versben, a felvezetés eléggé kisajátított beállítás, nem megszokott, mégis lehet hozzá kapcsolódni, aztán jön a "mézsszínű csönd", a kerítés résein "átcsorgó" nevetés, majd a címadó "izzadt fiúk" képe... Ez egyébként meglepően mélyen van beágyazva a művészeti ábrázolás kánonjába. A reneszánsz képzőművészet kezdett el először a tökéletes test szabadságával foglalkozni a meztelen fiúkon keresztül és az ő műveik témájához számos avantgárd alkotó is visszatért; gondolok itt pl. Kernstok Károly 'lovasok a vízparton' képére, Kuzma Petrov- Vodkin 'A vörös mén fürdetése' festményére vagy Derkovits Gyula számos korai "árkádiai" munkájára és ezer hasonlóra. Csakhogy aztán a nemzeti és szocialista ideológia is gyönyörűségét lelte az életerős, meztelen fiúk seregszemléjében, olyan hátsó gondolatokkal, hogy aztán cserkészetben, kisdobosságban, úttörőségben koncentrálja őket. A hétköznapi ember optikája számára viszont ez a látkép nem is annyira a biohatalomról szól (ahogyan Foucault óta szokás nevezni az ilyesmit) hanem éppen a hajdani kisdobosság és úttörőség miatt a nosztalgiáról, ami viszon akarva- akaratlanul hordozza a totalitárius hatalmak bélyegét, és ez teszi talán igazán művészi megformálásra érdemessé a beállítást. a "cukkolták egymást" helyett lehetne valami a hangulathoz illőbb, sajátosabb fordulatot találni. Ezt a verset most nagyon ígéretesnek érzem, nem egészen tudom még, hogyan szavazzak.

936.

2026.04.20 20:53

V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Pálcikaemberek

Válasz erre

"Térképek nem készültek tévútjaimról./ Ugyanazt a kört/ járom be, újra és újra.// Egy futó, aki körpályán edz/ de ha egyenesen kell futnia, szédül."- amit itt a válaszoló két sor csinál, az valami egészen magas szintű, nagyon közvetlenül van mondva, de szokatlan, egyedi és mégis jellemző. Sok kézenfekvő áthallás nem kézenfekvő egymásra helyezése. Az utolsó versszak is valami ilyesmit próbálna csinálni, de sokkal egyszerűbb, nem lezárásnak való. Talán inkább felütésnek. A "Takaróm is szakadt,/ álmaim is ilyen foszlottak." túl bő lére van eresztve, ezt az összefüggést egy szóösszetételbe kellene sűríteni, hogy hasson; nekem egyébként is József Attila 'Judit'-jából a "Ha varrsz, se varrhatod meg közös takarónk,/ ha már szétesett." jut eszembe róla. Itt megfigyelhető, hogy egyetlen jelző -a "közös"- látja el azt a feladatot, amire itt egy egész sor van szánva ("álmaim is ilyen foszlottak."), hogy összeköttetést teremtsen a rétegzett olvasatok felé. Összességében múlikkal szavazok.

935.

2026.04.12 13:11	Fűri Mária - szerki -- meo | korrajz
Válasz erre	Tárgyilagosan szomorú. Így valahogy nem annyira lehangoló, mint ahogy a leírt szöveg alapján bennünk létrejövő hatásként várnánk. Az egyszerűbb képektől haladunk az érdekesebbek felé, és ez szerintem rendben is van. A cím nem tetszik igazán, de ezt most nem részletezném; elfogadom így.

934.

2026.04.12 13:08	Fűri Mária - szerki -- meo | Kossuth út húsz szám alatti remete
Válasz erre	Kerek egész Inkább naplóbejegyzés, mint vers.

933.

2026.04.11 10:54

V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Kossuth út húsz szám alatti remete

Válasz erre

A nagyszabású elképzelések megszelidülése, avagy a nagyszabású értelem megtalálása a hétköznapokban- jól teszi a vers, hogy nem kötelezi el magát egyik olvasat mellett sem, fő mondanivalóját ebben látom. Egyébként nagyon naplószerű szöveg. A líraiságát tompítja az "egyre nagyobb a dilemmám/ mi lenne számomra a megoldás" ellankasztó mozzanata. Az ilyen kitöltéseket egy versben igazán rá lehet bízni az olvasóra. A "nem hiszek a gépeknek" sajátos módon az aktualitások nyomán egészen jelentőségteljesnek érződik, elkélne még oda valami sajátabb kifejezés. Múlikkal szavazok.

932.

2026.04.09 20:10

V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | korrajz

Válasz erre

A "szürke bárházak..." stabilan működő, példázatos kép, nem tolakodóan politikus, de el lehetne képzelni egy a legjobb szándékkal íródott 20-as vagy 30-as évekbeli avantgárd mozgalmi versben is. Az "annyi föld/ amennyi betakar" szintén hoz ilyen hatásokat, de a kifutásává kéne tenni egy nagyobb ívű kijelentésnek. Valahogy úgy, hogy például megjelenik az ínség szervezőinek tevékenykedése, egy akár több versszakba oszló mondatban felsorolásra kerül a harácsolásuk és mindezt lezárja, hogy nem hagytak maguk után csak annyi földet, amennyi betakar. A második és harmadik versszak kevésbé érdekes, a negyedikben van fantázia, az ember beleélheti magát egy népeket-nemzeteket egymásra tajtékzó történelmi víztömeg jégzajlásába, de ezt is érdemes lenne tovább gondolni. Az utolsó versszakkal kapcsolatban egyetértek Nikolettel, a "penészes dió" egyik legígéretesebb része a kicsinysége, amihez eljuttatni egy "korrajz"-panorámát pompás kompozíció lenne. Múlikkal szavazok.

931.

2026.04.06 20:23

Gulisio Tímea - szerki -- meo | koldus magány

Válasz erre

Kedves József! Szép és erős képekkel dolgozik a versben. Viszont vannak gyengébben sikerült részek. Mutatom, szerintem milyen lenne ezek nélkül: Lépkedek a rozsda színű utcán, cipőm talpán tegnapi korom, a város csontjai recsegnek alattam. A híd alatt alszik a hideg. Mellé fekszem, hogy halljam, mit álmodik a beton. Gyere, mondom a sötétnek, taníts meg elfogadni. A magány addig él, amíg valaki meg nem érinti. Továbbá valami tömörebb, érdekesebb címet kellene neki adni. Üdvözlettel, szeretettel: Tímea

930.

2026.04.06 09:54

Siska Péter - szerki -- meo | 404

Válasz erre

A digitális világ nyelvének lírai alkalmazása ismert stratégia, érvényes is lehet, de ebben a szövegben szerintem túl direkt a jelentésképzés, gyakran didaktikus megfeleltetésekbe fut, illetve túl sok digitális kifejezést halmoz egymásra. Inkább montázs ez, mint organikus versbeszéd. Nagyon eklektikus ez az informatikai szókincs, különböző területek terminológiája keveredik benne kontroll nélkül, így instabilnak tűnik az egész (pl. a kékhalál után is érkezik még lejárt munkamenetes hibaüzenet), úgy érzem, a vers sokszor csak dobálja ezeket egymás után. Szerencsésebb lenne egy konkrét irányt kiválasztani (pl. operációs rendszer, hálózati kapcsolat stb.), azt következetesen kibontani, visszanyesni a terminológiát, és hagyni, hogy néhány erős kép vigye a szöveget.

929.

2026.04.05 17:20	V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | elveszve
Válasz erre	Inkább jegyzetnek érzem, amiben leginkább a "lapul a lét" megragadó, esetleg még az "érzéseim/ rozsdás/ szilánkok". A "leheletnyi por-minták" által sugalltakat, úgy érzem, sikerült kidolgozni a 'jelolvasásban'.

928.

2026.04.05 11:47	Kopriva Nikolett - szerki -- meo | északi szél
Válasz erre	Kedves József, a kifutás nagyon jól sikerült, a keretet is működőképesnek érzem, viszont hiányolom az érdemi tartalmat, az érdemi magot - a "nem ölel"-től a "kihagyna a világból"-ig gondolkodnék más lehetséges irányokon.

0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 925 950