Pintér Ferenc
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
221.
| 2026.01.11 14:22 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | Álom (haiku)
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc, tetszik az ötlet, sokkal természetesebben, letisztultabban írta meg, mint az előző kettőt (Távlat, Szorongás). Érdekelne egy olyan verziója is, melyben kicsit továbbgondolja - a fentiek a giliszta természetes közegét adják, de az "álom" éppen lehetőséget adna e közeg ki-, megnyitására. Természetesen ez csak ötlet. | 220.
| 2026.01.10 22:12 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Álom (haiku)
|
| Válasz erre | Ez a haiku nagyon tisztességesen visszafogott, szép egység valósul meg a szóhasználat és tartalom között (a mikromán, csavaros, szokatlan "iszamós" és "furamlás" és a parányi életperspektíva). A határainkat természetükből adódóan nem foghatjuk fel; a következő kérdés viszont az, hogy tetszőleges létperspektívaszinten megtaláljuk-e ugyanazt a lényegi tartalmat- ugyanazt a drámát, az örömöknek, kínoknak, győzelmeknek, félelmeknek ugyanazt a skáláját- ebbe talán úgy mehetne bele jobban a szöveg, ha a felsorolásába belevenne a giliszta számára veszedelmes dolgokat is. Egyébként William Blake 'A légy' verse jut eszembe az egészről hirtelen "[...] Nem vagyok én is/légy, mint te, szegény?/S nem vagy te ember,/akárcsak én?// Nekem is ízlik/ a tánc, a dal, a méz,/ míg le nem üt/ egy vaksi kéz [...]". Jól visszafogott szöveg, bár elsősorban a beállításából, a témából él, kíváncsi vagyok, más szerkesztők hogyan látják. | 219.
| 2026.01.09 22:42 | Siska Péter - szerki -- meo | Félelem (haiku)
|
| Válasz erre | Szerintem sem indokolja semmi, hogy ez a versszöveg éppen három sorban, haikuszerű formában íródjon. Prózában vagy két sorban ugyanilyen lenne, a "haiku" megjelölés itt csak címke marad. | 218.
| 2026.01.09 21:05 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Félelem (haiku)
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc!
A haiku továbbra sem ennyire drámai műfaj. És főleg nem ilyen harsányan és "olcsón" drámai. Elnézést, hogy ezt mondom, de így látom.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 217. 216. 215. 214.
| 2026.01.06 23:45 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Távlat (haiku)
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc!
Ez inkább bölcseleti, vagy még inkább bölcselkedő szösszenet, mint haiku, nyelvezete döcög és megsínyli azt, hogy a szótagszámnak "ki kellett" jönni.
Sajnos nálam múlik.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 213. 212. 211. 210. 209.
| 2025.12.24 11:30 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Sors (haiku)
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc!
Nagyon jól hangzik a "csendülés csendből", de nekem sok ez az ismétlés.
A teljesség emlegetése pedig nem tesz jót a szövegnek, túl nagyot akar mondani.
Az eredeti japán haiku finomabb rezdülésekkel fejezi ki a "teljességet".
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 208. 207. 206.
| 2025.12.22 16:54 | Széll Zsófia - szerki -- meo | Őszi séta (haiku)
|
| Válasz erre | Ferenc, hibátlan, tiszta megfogalmazás, a haiku szabályait tiszteletben tartja, a képválasztas is szuper, a végén a talán feltételese külön tetszik. Ilyenekből jöhet még sok. Marad. | 205. 204.
| 2025.12.22 11:45 | pinterfe@gmail.com -- re: meo | Billy és a rózsapatron (A west
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Anna!
Ajjaj, bajban vagyok. Annyi mindent megpendített bennem, amiket leírt, hogy több szerzői ívet tele tudnék írni a válasszal, és nem biztos, hogy ennek itt és így helye van, de azért lássuk: Először is szvsz. vannak férfi és női értékek, és nem igazán tőlünk függ, hogy ezek közül hogyan válogatunk. Akár tisztán természettudományosan nézzük, akár a nagy vallási, szellemi tradíciókat, ebben eléggé egyöntetű a kép. Az az időszak, amióta egy nő vagy egy férfi meglehetősen szabadon eldöntheti, hogy milyen értékeket (életformát) választ, a legutóbbi 1-2 ezer évben jött létre a technikai és kulturális változások révén. Előtte pedig több százezer évig az evolúció nagyon keményen meghatározta milyen nő és milyen férfi maradhat fenn és szaporodhat. Mi pedig az ő utódaik vagyunk, és ez a lelki reflexeinket, hajlamainkat is jócskán befolyásolja. Naívság azt hinni, hogy a modern kultúrában eltöltött -evolúciós mércével villanásnyi- idő mindezt elmosta volna. Ha a szellemi tanítások oldaláról nézzük, ott is megjelenik mindig az eltérő férfi és női minőség valamilyen formában: yin-yang, shiva-shakti…stb. Ez persze nem kizárólagosságot jelent (a yang-ban is van valamennyi yin és viszont), de van a tulajdonságoknak, értékeknek egy-egy jellegzetes köre, amivel a nő illetve a férfi általában könnyebben, természetesebben azonosul, és amit jobban megnyilvánít.
Az erő kérdése: sokféleképpen értelmezhető a szó, de ezen belül is megragadható, mi az, ami jellegzetesebben férfi és mi az, ami inkább női erő. A hétköznapi értelemben vett fizikai erő például egyértelműen inkább a férfi oldal sajátja, de ha úgy nézzük, hogy kinek a szervezete ellenállóbb hosszú távon, azt már inkább a nők „nyerik” (ld. általában tovább élnek) és a hosszú távú türelmes kitartást igénylő helyzetek elviselésében is jobbak. A nők nagyon jók („erősek”) még a közösségek összetartásában. Sok nő a maga környezetében nagyon sokat tesz azért, hogy a család, baráti kör, ilyen olyan emberi közeg együtt maradjon, szeretetteljesen, örömtelien, ne vigyék szét az ellentétek, konfliktusok…stb. Ez pl. egy olyan női érték, amit ma méltánytalanul lebecsülnek. Sok férfisors is gajra megy ott, ahol ez a női erő nem működik. A férfi oldalt most kevésbé érintettem, ám ennek kapcsán bátorkodom figyelmébe ajánlani „Minden férfi sírkövére” című versemet, mely itt a Dokk-on is olvasható.
A külső sztenderdeknek való megfelelési kényszer kapcsán nagyon egyetértünk. Azt fontos látni szerintem, hogy honnan jön, és milyen érdekek mentén lett megalkotva a küldő sztenderd, úgy talán kevésbé tudnak „megetetni” minket. Nekem mániám a profitorientált pénzvilág káros hatása ezen a téren, amely nemtelen, csakis a munkára és a fogyasztásra orientált droidokat próbál „nevelni” mindenkiből. Nincs jobb dolgozó és fogyasztó mint az örök szingli, csoda-e hát, ha a tömegkulturális termékek mögött megrendelőként gyakran ott álló pénzvilág minden eszközével azokat a filmeket, zenéket, könyveket…stb. támogatja, amelyek ebbe az irányba tolják az embereket. Itt jön képbe az ellentétek szítása a férfiak és a nők között, illetve az a narratíva, ami szerint egyedül élni mindig szabadság és boldogság, családban élni pedig mindig rabság és gyötrelem. Csakhogy aki beveszi ezt a cumit az jó eséllyel hatalmas öngólt lő. Az élet bonyolult, lehet olyan, hogy valakinek tényleg az az útja, hogy egyedül éljen tartalmas, megelégedett életet. De ők a kisebbség. Általános normaként hirdetni ezt jobb esetben ostobaság rosszabb esetben kártékony félrevezetés.
Lenne még sok minden, de már így is túl hosszúra nyúltam… Én nagyon élvezetesnek találom ezt a beszélgetést, de azt érzem már eléggé elkanyarodtunk attól, ami ezen a fórumon helyén lenne. Ezzel együtt természetesen akár itt, akár emailen (pinterfe@gmail.com) szívesen olvasnám válaszát!
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Gerencsér Anna - szerki | 203. 202.
| 2025.12.19 08:28 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | Kapcsolat (haiku)
|
| Válasz erre | Kedves Ferenc, kérem, ne vegye sértésnek, picit az van bennem, hogy: rendben, és? Hiányzik valami, ami többé teszi, ami továbbírja a verset az olvasóban a pont után. Persze nem könnyű 17 szótagba sűríteni egy egész világot - ez az igazán szép kihívása egy haikunak. | | A fenti posztra érkezett válaszok: pinterfe@gmail.com | 201. 200.
| 2025.12.16 13:49 | Gerencsér Anna - szerki -- re: meo | Billy és a rózsapatron (A west
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Ferenc!
Szerintem már eleve ott borul a rendszer, hogy férfi és női értékekre osztjuk ezeket. Inkább emberi értékeket kellene tanítani, és azt, hogy akár férfi, akár nő valaki, képes legyen átgondolni, ő mit tart fontosnak és helyesnek, mit súg a lelkiismerete, hogyan akar élni. Akkor mindenki fel tudná mérni, hogy mit jelent számára, hogy férfias vagy nőies legyen, és mi ebben az érték...
Pl. ha már innen indultunk: a fizikai erő is egyfajta érték, gyakran hasznos, néha szükséges is - és ez a nőkre is igaz. De általában a nők és a férfiak életében teljesen más jelentőséggel bír, és egy tudatos, értelmes férfi vagy nő képes a helyén kezelni. Tudja például, hogy az erő nem egyenlő az erőszakkal, és élni kell vele, nem visszaélni. Ha férfi, tudja, hogy a férfiasságnak csupán egyetlen aspektusa a fizikai ereje, és egyáltalán nem tükrözi azt, hogy ő milyen társ, apa, barát, kolléga, stb. Ha nő, tudja, hogy az erő nem kizárólag a férfiak kiváltsága, hanem csupán egy eszköz a számosból, amit az ember felhasználhat, hogy elérje, amit szeretne. De legfőképpen akár férfiről, akár nőről beszélünk, az embernek tudnia kellene, hogy ez egy csak egyetlen érték a végtelen sokból, és közel sem a legfontosabb...
Talán a legnagyobb hiba, hogy az emberek gyakran csak külső sztenderdeknek akarnak megfelelni. Azt várják, hogy valaki adjon nekik egy tételes listát, amin kipipálgathatják a teljesítményeiket, és elhiszik, hogy ha végigérnek rajta, akkor boldogok lesznek.
Ma a média vezeti ezt a külső hatást: elég divatos vagy? Jó a hajad? Menők a cuccaid? Tökéletes a tested? Eléggé ki vagy gyúrva? Profi a sminked? Megvetted a márkás táskát, az új mobilt, a drága kocsit, stb.? De valamilyen szinten ugyanezt a "programot" kínálják a politikai ideológiák és az egyházak is... A saját érdekeik mentén felállítják a külső mércét, és megpróbálják meggyőzni az embereket, hogy az az egyedül helyes, illetve a boldogság egyetlen útja. A maga módján megdöbbentő, mennyi mindent hajlandóak elhinni az emberek, ha ezzel megspórolhatják azt, hogy a saját fejükkel gondolkodjanak, és szembenézzenek azzal, hogy a világ bonyolult hely, ahol nincs egy előre gyártott válasz minden szituációra... Pedig szerintem nincs más megoldás. Az embereknek szilárd belső értékrend kell, nem egy kényelmes, készen kapott, pénzügyi, politikai vagy más érdekek által formált világkép...
Bocsásson meg, ez kicsit hosszú lett. :) De ez egy jó téma.
Üdvözlettel:
Anna
| | A fenti posztra érkezett válaszok: pinterfe@gmail.com | 199. 198. 197. 0 25 50 75 100 125 150 175 200 |
|
