Papp Für János
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
913.
2019.03.27 08:38 | furim -- re
|
Válasz erre | János, én nyomhattam meg véletlenül a mobilomon a moderálás gombot. Rendeztem. M. | 912.
2019.03.27 07:55 | Zsuzsanna Grande -- vers moderálva ???
|
Válasz erre | Kedves János!
Kérésednek megfelelően próbáltam javítani a Kronosz (j) című versem. Örültem, hogy Füri Máriának tetszett. Viszont ahogy olvasnám a verset, nem tudom, mert ki lett moderálva. Ott van hozzá a meó, a vers meg sehol. Így senki sem tudja olvasni. Nem lehetne visszahelyezni? Verset még kérésre sem törölnek, ez meg moderálva lett. Szabadna tudnom, hogy miért? Mindenesetre én most beillesztem (ha nem haragszol) ide az oldaladra, és tegyétek be (ha lehet) a moderálás helyére. Előre is köszönöm. Én még ilyet soha nem tapasztaltam. Írtam a fórumba is erről, és a Mária üzenőfalára is.
Kronosz (j)
Házak roppannak súlyos titkok alatt. Köztük villanásnyi kép a szebb jövő, és mély rianás a hosszú borzalom. Reménytelenség párája borul a tájra. Valami véglegesen elkezdődött.
Részegen tántorog a földgolyó, szélütések rángatják a tengereket. Születés fordul korai halálba, mely gőzölgő vértől győzelemittas.
Félelem ráncolja az arcokat; érezni sötét erők lappangását. Valakik hallhattak a jövendölésről. Úgy hírlik nincs kiút, menekvés. Talán csak: Ítélet-idő.
Előre is köszönöm. Szép napot, üdvözlettel. Zsuzsa G. | 911. 910. 909.
2019.02.15 12:24 | Frady Endre -- kiszaladások
|
Válasz erre | Kedves pfj! Jó neked, engem igen. Mármint, hogy időnként mi tud kiszaladni belőlem... Szepy | | A fenti posztra érkezett válaszok: Gyuucsi | 908. 907.
2019.02.15 11:20 | Frady Endre -- elnézést!
|
Válasz erre | Bocs pfj! Bár továbbra sem értek egyet az egysoros meódömpinggel, de a hangnemem gáz volt. Elnézést! Szepy (Frady) | 906.
2018.12.20 18:20 | Papp-Für János - szerki -- re
|
Válasz erre | Kedves Zsuzsanna!
Nincs kukában a vers, ne legyem pánik :) Én még le sem adtam a voksomat a javított szövegre, de értem Gréti érvelését, van is benne valami. De ettől függetlenül nekem bejön a vers, nálam marad. Gréti mást gondol és egész jól alá is támasztotta, de ez nem gond, sőt... A szerkiknek nem kell mindig egyetérteni. :)
pfj | 905.
2018.12.20 11:56 | Zsuzsanna Grande -- meókról
|
Válasz erre | Kedves János!
Ez egy idézet a meókról, kicsit zavaros. Szeretném, ha tudnál róla.
Kedves Gréta!
Ezt írta Pfj : Kedves Zsuzsanna, nagyon szép ez a vers. Két sort vagy átírnék, de inkább teljesen kihúznám, mert a többihez képest jóval gyengébb, de ha ezek változnak, egyértelműen marad vers a részemről. A 6. és a 13. sorra gondolok...
pfj Nos, én változtattam, Ő maradot ígért. Ezért sz@r érzés. Na, mindegy. Fejen állva is írhatok verset. Úgy látom: fölösleges :(
746. 2018.12.18 14:11 Zsuzsanna Grande -- re: meo | folytonosság... addig (jav) Válasz erre Előzmény Tudod Kedves Gréta!
Már kezdem elveszíteni a hitemet, mert azokat a változtatásokat amiket Pfj ajánlott... én megtettem. Egyébként neki tetszett, és annyiban változtattam, ahogy Ő kérte. Tele van a hócipőm.
Bocsáss meg! Kellemes Ünnepeket kívánok! Szeretettel: Zsuzsa
745. 2018.12.17 23:44 Papp Gréta - szerki -- meo | folytonosság... addig (jav) Válasz erre Kedves Zsuzsa! Az “ijedten menekülünk a fák szellemétől” sorral nem javult a szöveg szerintem. És a többi apróbb változtatással sem érzem sokkal jobbnak ezt a változatot. Adjon egy kis időt még ennek a versnek.
János, kívánok neked Boldog Ünnepeket és sok sikert, egészséget az új évre! Üdv. Zsuzsanna G. | 904.
2018.09.05 12:48 | Iványi Mónika -- kérdés
|
Válasz erre | Szia János, A Gy&Gy màr nem működik? Pedig Jó volt, amikor te vezetted.
Puszi | 903. 902. 901.
2018.04.27 19:14 | Mórotz Krisztina -- Papp -Für Jánosnak
|
Válasz erre | Oly távol, oly közel (Chagall)
1. “Hirtelen rádöbbenek hogy nem Teával kellene most lennem, hanem vele. A hallgatása, a szeme az én hallgatásom, az én szemem. És mintha régóta ismerne, mintha mindent tudna rólam. A gyerekkoromról, a jelenemről, a jövőmről. Mintha őrködne fölöttem, megérezne bennem mindent, pedig először látom életemben. Ő az én asszonyom…” – így emlékszik vissza Chagall, Bella pedig így kontráz rá : ” Nem merem fölemelni a szemem, s belenézni a szemébe, amely most kékeszöld.” A menyasszony fekete kesztyűben című kép árulkodik arról a zavarról ami mindkettőjüket átjárta. Az én falum mókás kép, mindig is annak láttam, a birkát és a zöldarcú férfit, mintha egymás tükörképei lennének. A kecske-birka ösztönében már moccan a gondolat, hogy a tejet fejő nő mikor ad neki is enni, mikor feji meg. Rosa kecskesajtot is készít, és a gyermekágyban fekvő nőnek kecsketejes konyakot készít, jó zsírosat, hadd iperedjen a kismama. Amott megy kaszával a vállán az öregúr, és a felesége, füvet kaszál a nyulaknak az árokparton, amit aztán megszárít. A zöld arcú férfi már nem is a birkát nézi, hanem lelki szemei előtt egy almafát lát, tele erjedt gyümölccsel. Alig várja, hogy kinyisson a kocsma, finom almapálinkára kívánt rá. Majd a zöld szín lemegy az arcáról és átadja helyét a pirosnak. Innen jól lehet látni a templomot erről a szőlőshegyről, és az aprócska házakat. Itt minden hétvégén teli a zsinagóga, meg a templom is. Ni! Ott ugrál az iskola felé sapka nélkül a kis Moise Zaharovics Sagalov, még csak így hívják, már finom május van, jó lenne rúgni a rongylabdát a fiúkkal, ilyenkor iskolába menni, dohog magába, de azért fél, hogy felelni fog, és átugorja a járda közét, hogy ne feleljen aznap. Tegnap is intőt hozott, mert a pad alatt rajzolta le az iskolatársait. Na hiszen lesz haddelhadd szombaton! Édesanyja védeni fogja a fiát, de hogy az apa nem bünteti meg, csak sóhajt egyet. Nagy a szegénység Sagalovéknál, de mégis olyan boldog a gyermekkora! Játszik, fest, rossz fát tesz a tűzre, de mindig előveszi a lelkigyakorlatokat, és annak a képeit nézegeti. ─ Hát ha ilyen istentelen kölyköm lenne ─ mondja a szomszédasszony, akkor megnevelném én! Hanem a múltkor mi történt! A bal kezes férfinak és asszonyának gyermeke lesz! Mennyire örülnek mind a ketten, hiszen, már 39 éves az asszony, a férfi pedig megvan 50 is. Késői gyerek lesz, de a feje fölött forgatta meg az asszonyát az örömtől a férfi. Na asszony, ennek ha kislány lesz akkor a Natasa nevet adom, ha kisfiú akkor Bobajka lesz, és örömében nagyot kurjongatott, mindenkit megállított az utcán, hogy apa leszek, örüljetek velem! Bolond maga, a saját gyerekének a mákos guba nevet adja? Hát ez jutott eszembe, és több sem kell a piacon már tárgyalják az apukát, és nevet rajta idős, és fiatal! Mindegy az, csak egészséges legyen, piros pofijú, mint a jonatán alma! Hogy pörgette egy kézzel az asszonykát, és megvolt az aznapi betevő a pletykából. Hallottátok, hogy Lenocska milyen szerelmes? Örökké ott fekszik a patak partján, nézi magát a vízben, istenem, azt a gyönyörű hajat belógatja a vízbe! Mindent kékben lát és rózsaszínben, a múltkor koszorút font a fejére zsibavirágból, na figyeljétek meg, hogy lakodalom lesz nemsokára a faluban. Vaszilij el is veszi. Látom a képet, ahogy alattuk a templom, és övék a főszerep aznap. Szinte kimagaslanak a képből, felszállnak a falu fölé, olyan lakodalmuk lesz, még piros kakasokat is vágnak a nagy napra, meglátjátok, mindegyiküknél van kopejka bőviben. Azt mondják, hogy olyan menyasszonyi ruhát varrnak neki, hogy a csipkét messzi földről hozzák talán Brüsszelből. A menyasszony, már látom a képet, ahogy a kis Marc lefesti Lenocskát. Elfoglalja az egész képet. Miért mióta Marc Chagall? Hát nem tudjátok, hogy fest, jó gyerek az, és bólogatnak rá nagyokat. Közben Marc már szerelmes. Festőművész a szó teljes értelmében. Mintha összekötő kapocs lett volna különböző világok között: zsidó, aki a képalkotás ősi tilalma iránt fensőbbséges megvetéssel viseltetett; orosz, aki megszabadult a honfitársaira gyakorta jellemző önelégültség béklyóitól.
2. Mert színről színre és egyszerre tükör által homályosan látja mintha felhők térdére hullott üvegszilánkok törmelékén át nézné figyelné a falut hol mindenki egyszeri és örök lebegve jár a földön hol a való világ kint és bent dohog egyszerre ugyanúgy és másképp ahol a gyermek ezeréves és bölcs a hegedűs meg koravén falubolondjaként zenél arcán gyermeki mosollyal minden mozog és úszik mintha mindig is lett volna és nem múlna el sosem
Kokoschkáért fogadd el a Chagallt. Láttam,hogy neked is van róla versed. A prózát én követtem el, a verset alatta : Nyírfalvi Károly. | 900. 899. 898. 897. 896. 895.
2018.03.19 20:39 | Gyurcsi -- re: Csilla, Zalán
|
Válasz erre Előzmény | Kedves János!
Az én hozzászólásom csak egy méltatlan tréfa volt. A régi viccet adaptálva, nem tudok nem Gyurcsi lenni.
A grat volt egyedül komoly. | 894. 893. 892. 891. 890.
2018.03.19 15:45 | Gyurcsi -- Sorrend
|
Válasz erre | Kedves János!
Én is gratulálok! :) Sok türelmet hozzá!
Engem lécci, hagyj utoljára! A Zalán úgyis a névsor végén van, így nem is kell indokolni.
Aztán, ha már csak az én verseim maradnak, csak a Dokk-ot kell lecserélni Gyurcsi verseire, és kész a honlapom... :D | 889.
2018.03.19 13:43 | Bakkné Szentesi Csilla - sesin -- vagyunk egy páran
|
Válasz erre | Kedves János! Én is adnék egy kis melót: vegyél egy nagy levegőt...és csináld úgy, ahogy Te akarod! (Szerintem eddig még levegőhöz sem jutottál...és bizony sokan állhatnánk sorba nálad, de böcsülettel várunk.) | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 |
|