Szécsényi Katalin Boglárka
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
25. 24.
2020.07.09 21:11 | Filip Tamás - szerki -- re: meo | josefina k. a héten leszokik a
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Boglárka! Látja, az ember tesz egy meggondolatlan közlést (mit egyet: sokat!), és a szemfüles szerző figyeli, észreveszi, képben van. Ami a verset illeti, hangsúlyozottan rideg és karcos és kihagyásos és... A szerző természetesen csak akkor írhat valakiről, nevezzék akár G.-nek az A-i kormányzóságból vagy K.-nak vagy Esti Kornélnak, ha mindent tud róla. És csak azért nem ír le róla mindent, mert halálra unnák magukat az olvasók, ha mindent el kéne olvasniuk. Ennél azért többet kellene tudnunk josefina k.-ról, hogy érdemben lehessen vele foglalkozni. A műviséget a versről kialakult képzetünktől való radikális elhatárolódásban érzem. Ez olykor lehet nagyon hatásos, de ezúttal valahogy megmarad egy költői gesztus szintjén.
| 23. 22.
2020.07.09 19:52 | Filip Tamás - szerki -- meo | josefina k. a héten leszokik az ev
|
Válasz erre | Biztosan meg kéne rendülnöm josefina k. szörnyű sorsán, de ez nem olyan egyszerű.
Először is nem tudom, hogy vajon depressziós és ebből kifolyólag anorexiás-e vagy annyira szegény, hogy nem futja neki ennivalóra. Persze bármelyik is legyen, mindkettő elég szörnyű opció, s ezáltal elég a megrendüléshez.
Az értékeléshez azonban másra nem támaszkodhatok, csak a szövegre. Ami a minimalizmusa ellenére is sajnos nagyon mesterkélt, művi. A vers mint olyan persze "mű", vagyis a szerzője által teremtett, s ebből következően ab ovo "művi", de nem így.
Hogy hogyan? Azt sajnos nem tudom. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szécsényi Katalin Boglárka | 21.
2018.09.17 08:43 | Papp-Für János - szerki -- meo | (isten)
|
Válasz erre | Kedves Katalin, a végét kellene letisztázni a versnek, túl van bonyolítva és nem egyértelmű. Mindenképpen érdemes lenne mert erős ez a vers...
pfj | 20. 19. 18. 17. 16. 15. 14. 13.
2013.10.12 22:03 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | A vers
|
Válasz erre | vicceske, de azért durva lenne, ha ahhoz, hogy megíródjon egy vers, előbb el kéne olvasni. szóval logikailag bicsaklik a szöveg. és J. A. is megmondta már: "A líra: logika". | 12.
2013.09.29 23:22 | Kovácske T. János - szerki -- meo | mindennapi férc
|
Válasz erre | -vannak nagyon szép megoldások benne, pl.: a fényre/reggel-benne/lenne összecsengése, a szégyenem-fércelem, tudatosságot-maradáshoz. ezek a dallamos részek lendítik előre az olvasást, jó. -a "fény- //re" megoldás egy kicsit kérdőjelesnek tűnik, de talán nem baj azért. (kicsit elgondolkodtatott a zuhanyrózsa szirma is, hogy ez mennyire lehetséges kép...) -"biztos, hogy már nem a tegnapi, ": ezt a sort keresettnek, körülményesnek érzem. -"számolatlan lenne, mióta": ebben is mintha lenne egy kis pontatlanság: a mióta és a darabszám (számolatlan, ha csak így magában áll és nem pl. számolatlan napja, noha az érthető, hogy nem akartad itt "ellőni" a napját, hiszen az a következő sorban fog kelleni) - szóval a mióta a "mekkora (de egy!) darab idő kérdésre válaszol, a számolatlan pedig a mennyi darab kérdésre, ezért ezek egymással ütköznek. -ahogyan Te (is): ettől van egy kis magánlevél, magánüzenet hangulata az egésznek...
-mindenestül azért azt hiszem, ez megáll a lábán. | 11.
2013.09.29 22:50 | Kovácske T. János - szerki -- meo | tavasztalan (tavasz, talán)
|
Válasz erre | a Rád-gondolást egy kicsit túl romantikus,nak, túl "kitárom a szívemet"-nek érzem, de azért még elviszi a vers lendülete, azt hiszem. meg a "gondolás" mint főnév, egy kicsit sután hangzik. az utolsó sorban ez a jelzővé változtatott esőillat valamiért bántja a szemem, talán az "ú" miatt. ha elhagynánk az ú-t, akkor össze is csengene az alatt-tal, és talán jobban passzolna a ragozatlan felsorolás a mélázó, statikus hangulathoz. | 10.
2013.06.14 10:03 | Czékmány Sándor - szerki -- meo | hallgat a felszín
|
Válasz erre | Katalin, csak így tudom mutatni, hogy mi az, amit megtartanék a versében, és mi az, ami még mindig "direkt nyafogásnak" tűnik (őket kihagytam), viszont ezek itt tiszták (költőt mutató, értékes) képek. Tudom, hogy nehéz az ilyesféle kritikát elfogadni, de az ilyen-olyan önláttató bóvliságoknak nem szabad bedőlni, ha van jobb, tehetségesebben felhasználható eszköztára is:
"A sebhelyek magányosak. Némák. De megtanulható, hogyan lehetnek láthatatlanok. Mint letört, vissza nem forrt szilánkok a csuklócsont körül. Bizonyos mozdulataimba mindig belefájsz.
***
Kapaszkodom a kimondatlan szavakba, pedig tudom, hogy régóta lakatlanok (és már kimondva sem beköltözhetők). Kapaszkodom a legbelső ajtó kilincsébe, ahonnan nem tudom, hogy befelé vagy kifelé induljak." | 9. 8. 7. 6. 5.
2010.09.27 11:39 | Standovár Ágota - szerki -- meo | Válasz-falak, csend-életek
|
Válasz erre | Ej, Katalin! Majdnem bevitt az erdőbe a verskezdettel, és a zárlatig ott is hagyott bolyongani. Tudja, amolyan se veled, se nélküled állapotba kerültem, és görcsös útkeresésem közben eszembe jutott Géza bácsi, a fizika tanárom. Bár rendre ellógtam az óráit,mégis sikerült kikerülnöm a választ egymásnak soha nem adó egymásnak feszülő falak csapdáját. Mert ugyebár, ha ívelünk, akkor csakis boltívben feszülhetünk. Ha meg már feszülünk, akkor a rezgés is tovafut a feszülésünkön, vagy mi. Arról meg már ne is essék szó, hogy a boltív két oldalának feszülő falakon miképp lóghatnánk egymással összeérve, háttal. Próbálom elképzelni, de igen megizzaszt. Inkább döntök, maga meg építse újjá! :) | 4.
2010.09.25 08:28 | Mülléder Mari - szerki -- meo | Elképzelt olvadás
|
Válasz erre | A második zárójeles rész számomra rettentő komikusnak tűnik ezzel az összehasonlító elemzéssel. A Helység kalapácsa c. remekzet lágyszívű kántorának szavait juttatja eszembe: "Keblem kápolnájában a hűséges szerelemnek Az öröklétnél Fél rőffel hosszabb gyertyája lobog Szent lobogással." Persze nem így, és nem teljesen ez, de úgy, am blokk együtt: kezek, pohár és a "díszlet" szó - vidám(abb) dramaturgiának tűnik. A zárlat tetszik. | 3.
2010.09.23 22:46 | szellzsofi -- re: meo | Elképzelt olvadás
|
Válasz erre Előzmény | No, ha én lennék a költő(nő), akkor az első sor így hangzana: szerettelek volna például megérinteni A zárójeles rész nagyjából hasonlít a zsuniverzemre, ám az eredeti zárás Csurai kisasszony világát idézi (!) - Dávid megoldása elegánsan távolságtartó. Szumma: nyersanyagnak jó, de dolgozni kell még rajta, kedves Katalin. (a címet jó lenne egyszerűsíteni, ebben a kombinációban kissé koptatott) | 2. 1.
2010.09.23 05:43 | Cservinka Dávid - szerki -- meo | Elképzelt olvadás
|
Válasz erre | Nem boncolom a verset, inkább egy lehetséges változatot tanácsolnék:
Elképzelt olvadás
Volt olyan pillanat, amikor szerettelek volna például újra megérinteni.
(Emlékszem jéghideg jobb kezem fél fokkal melegebb tiédbe rejtetted, a balban meg pohár - amolyan átlátszó díszlet, hogy mi "csak", de semmi több.)
Végül nem lett semmi több,
mert a fél fokkal hűvösebb mindig jéghideg. | | A fenti posztra érkezett válaszok: szellzsofi | 0 |
|